Sokakat húznak így csőbe a magyar bankok: ebben az 5 esetben inkább ne fixáld a hiteleid

A jelenleg hónapról-hónapra emelkedő törlesztők mellett egyre kevésbé éri meg változó kamatozású hiteleket igényelni. Persze simán lehet, hogy az infláció mérséklődésével jövőre, esetleg két év múlva újra vonzóvá válnak az ilyen kölcsönök is, a fix kamatozásúak azonban számos előnnyel bírnak. Emiatt teljesen érthető, hogy már a kamatok elszállása előtt is a magyar hitelesek több, mint 95 százaléka fixált kamatozású lakáshitelt választott és bár a jelzálogkölcsönöknél ennek ellenére még mindig szép számmal akad változó kamatozású konstrukció is,a személyi kölcsönök piacán más nagyítóval kell keresni a nem fix törlesztővel kínált megoldásokat.

Tény, hogy a változó kamatozású kölcsönökkel lényegesen kockázatosabb adósságot veszünk a nyakunkba, de nem érdemes elfelejteni, hogy a fizetendő törlesztőrészlet gyakoribb változása nem csak növelheti, de csökkentheti is kölcsönünk havi költségeit. Persze jelenleg már a jegybank folyamatos kamatemelései miatt is veszteségesek a változó kamatozású hitelek, de jövőre, vagy még később akár nyerhetünk is rajtuk. A fixálással azonban arról is lemondunk, hogy a törlesztőnk hosszú távon csökkenjen. Persze erre reális esély tényleg több éves távlatban van csak, de ha például a jelenlegi kamatszinten 10 évre fixálunk egy lakáskölcsönt, azzal egy igen magas havi törlesztőt betonozunk be magunknak egy egész évtizedre és hiába jön majd helyre a magyar gazdaság, mi továbbra is a kevésbé kedvezőtlen feltételekkel fogunk törleszteni.

Bár a hagyományos változó kamatozású hitelek mostanra gyakorlatilag eltűntek az új kihelyezéseket vizsgálva, a meglévő hitelállományban még számottevő az arányuk. Az MNB-nek pedig feltett célja ezek leépítése és már évek óta arra biztatja a bankokat, hogy rendszeresen tájékoztassák ügyfeleiket a változó kamatozású hitelekkel rendelkező ügyfeleiket arról, milyen feltételekkel fixálhatják kölcsönüket.

Felmerül persze a kérdés, hogyha a változó kamatozású konstrukciók önmagukban is ennyire népszerűtlenek és még az MNB is arra buzdítja a fogyasztókat, hogy "cseréljék le őket", egyáltalán miért léteznek még ezek a konstrukciók. A fő ok az, hogy a változó kamatozású kölcsönök adott esetben legalább annyira fogyasztóbarátak lehetnek, mint fix kamatozású társaik. Ezért is felelőtlenség leegyszerűsíteni a kérdéskört és kijelenteni, hogy egy adott típusú hitel csak a futamidők, vagy a törlesztők rögzítettsége miatt kedvező, vagy kedvezőtlen. Jó példa erre, hogy például az 5 éves kamatperiódusú lakáskölcsön már drágább, mint a többi biztonságosabb hitelkonstrukció. A változó és a fixált kamatozású hitel pedig egyaránt lehet remek konstrukció, minden csak egyéni helyzetünkön és az adott piaci környezeten múlik. A mostani helyzet persze érthető módon a fix hiteleket teszi kedvezőbbé.

Vannak viszont olyan helyzetek, amikor a változó kamatozású kölcsönöktől való félelem alaptalan. És hiába számol most a piac, az MNB és maguk a hiteligénylők is szárnyaló kamatokkal, a mostani gazdasági helyzet sem fog örökké tartani.

Így pedig arra sincs garancia, hogy a fixálással nem fogunk "kamatostul" ráfizetni. Hiába nőnek ugyanis nagyon gyorsan a kamatszintek, már a jelenlegi is igen magas, 10 éven keresztül pedig nem fog kitartani egyetlen gazdasági folyamat (így egy tartós infláció, vagy akár egy recesszió) sem. A Pénzcentrum most a fixálás előnyeinek ismertetése után összegyűjtötte azokat a helyzeteket is, amikor nem érdemes ezt meglépni. Összeállításunkban igyekeztünk olyan példákat is hozni, amikor számít, és olyanokat is, amikor kevésbé releváns, hogy épp egy kamatemelési ciklus közepén veszünk-e fel kölcsönt.

Magasak a kamatok, de küszöbön a csökkenés

A legmeggondolatlanabb dolog és a legkézenfekvőbb hiba nyilván az, ha magas kamatszinten fixáljuk hiteleinket egy olyan gazdasági klímában, amiben már érezhető azok törlesztőinek közeljövőbeli csökkenése. Ha ilyenkor fixálunk, azzal ugyanis gyakorlatunk lemondunk arról, hogy törlesztőnk akár háromhavonta csökkenhessen és felesleges plusz költségekbe verjük magunkat a bankunk felé. Ilyen helyzet akkor alakulhat ki, ha magas a kamatszint (jelenleg csak ez a faktor adott), a gazdaság növekedése lassú, és/vagy az infláció igen alacsony. Ezekben a helyzetekben ugyanis az MNB monetáris politikája vélhetően a lazítás fele mozdul. Ennek veszélye jelenleg persze -legalább éves távlatban- nem áll fent.

Mikor hitelünk a futamidő vége felé közeledik

Ha eddig változó kamatozással fizettük hitelünket és már csak néhány év maradt hátra kölcsönünk visszafizetésére, már késő lehet a jellemzően alacsonyabb havi törlesztővel kínált változó kamatozású hitelt drágább fixre váltani. A jelenlegi kamatszint mellett pedig szinte garantált, hogy mínuszosan jönnénk ki a dologból. Könnyen lehet ugyanis, hogy az MNB várakozásainak megfelelően 2023-ra sikerült megfékezni az inflációt, így pedig még egy 3, vagy 4 évre vonatkozó fixálással is eleshetünk a csökkenő törlesztőktől. Valamivel kedvezőbb lehet a helyzet, ha már csak 1-2 évig kell törlesztenünk hitelünket, de nagyot nyerni nem fogunk egy ilyen megkésett fixáláson.

Alacsony hitelösszeg mellett

Ha alacsony összegű kölcsönt vettünk fel, akkor annak havi kamatai is alacsonyak, Így pedig egy néhány százalékpontos változás nem lesz nagy kihatással pénzügyi stabilitásunkra. Persze ezzel a bankok is kalkulálnak, ezért az ilyen esetekben a fixálásra sem kell annyira ráfizetnünk. Általánosságban elmondható, hogy egy kisebb (pár millió forintos) összegű hitel esetében jóval kevésbé számít, hogy fixáljuk-e törlesztőnket, vagy sem.

Ha komolyabb megtakarításból törlesztenénk

Ha a hitelünk nagyobb összegű, de közel ekkora összegű megtakarítással is rendelkezünk, amihez később férünk hozzá, de a felvenni szándékozott kölcsönt később ebből előtörlesztenénk (gondoljunk akár egy lakástakarék-pénztári megtakarításra, vagy egy lekötött betétre) akkor is felesleges lehet hitelünk kamatainak fixálása. Ugyanis abban a pillanatban, hogy hozzáférünk ehhez a kevésbé likvid megtakarításhoz, törleszthetjük is belőle hitelünket, így hosszabb távú kamatemelés hatásait könnyedén elkerülve, de megspórolva a fixált kamatozású kölcsönök "felárát" is.

A vállalkozások sem fixálnak

Lakossági szempontból talán kevésbé releváns, de a kisvállalkozások esetében például egyáltalán nem szokás fix kamatozású kölcsönt igényelni. Egy magasabb pénzforgalmú cégnél ugyanis  a hitelek refinanszírozása olyan gyorsan történik, hogy jellemzően felesleges pénzkidobás egy későbbi kamatemelésre apellálva egy drágább konstrukciót választani (a jelenlegi tendenciák mellett persze ez sem ennyire egyszerű). Mindenesetre elgondolkodtató, hogyha várható, hogy hamarosan nagyobb tőkéhez jutunk (akár örökösödés, vagy bármi más útján) kövessük a vállalkozók példáját. A kölcsönök fixálása esetében ugyanis hangsúlyosan az egyik kulcsfaktor, hogy mennyi idővel kalkulálunk a futamidő végéig.

A legtöbbször azért érdemes fixálni

Nem véletlen, hogy a lakáshitelek több, mint 95 százaléka és szinte az összes forgalomban lévő személyi kölcsön is fixált. A legtöbb lakossági hiteligénylőnek ugyanis valóban az ilyen hitelek érik meg igazán. Az olyan hitelesek esetén pedig, ahol a havi jövedelem a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató ( ez alapján állapítja meg a 2015. óta érvényben lévő jogszabály, hogy mekkora lehet a maximális törlesztőnk) 1 százalékos emelkedés is döntő lehet. De a fent felsorolt eseteket kivéve egyébként semmilyen helyzetben nem könnyű érveket találni a fixálással szemben.

A jelenlegi helyzet is igazolta a fixálás fontosságát

A meglévő, változó kamatozású lakáshitelek kamata is megugrott az elmúlt hónapokban. (Ezen hitelek kamatára ugyanis a BUBOR mutató értékének változása közvetlenül hat.) Jelenleg 470 ezer családot - ennyien rendelkeznek változó kamatozású lakáshitellel - csak a kamatstop véd a törlesztőrészletek érdemi emelkedésétől. Azonban a kamatrögzítés jelen állás szerint az év végével lejár. A fix kamatozású, vagy hosszú kamatperiódusú hitelek kamatát ezzel szemben nem, vagy csak kamatfordulókor módosíthatják a pénzintézetek.

A jelenlegi folyamatokból pedig joggal következtethetünk rá, hogy közelítünk az olcsó piaci kamatozású lakáshitelek korának végéhez. A kamatok emelkedése ráadásul gyorsuló tendenciát mutat és az otthonteremtési támogatás és hitel kifutásához is közeledünk. Jó ötlet lehet tehát tervben lévő hiteleink minél előbb igényelni, ha el szeretnénk kerülni az újabb és újabb emeléseket.