Szabályos roham indult a magyar bankokba: hamarosan nagyot drágulnak a magyarok slágerhitelei

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által szerdán nyilvánosságra hozott adatok alapján idén áprilisiban a magyar bankok 144,76 milliárd forintnyi lakáskölcsönt fizettek ki lakossági ügyfeleiknek. Ez az előző hónapban folyósított 135,84 százalékos összeghez képest is igen szép, 6,57 százalékos összegű növekedés, azonban az sem elhanyagolható tényező, hogy már májusban is igen jól teljesítettek az jelzáloghitelek.

Éves összevetésben még inkább kibukik, hogy a lakáshitelek rég látott népszerűségre tettek szert az év negyedik hónapjára. A 2021. áprilisi 107,62 milliárd forintos összegű teljes kifizetéshez képest ugyanis az idei év azonos hónapjában 37,14 milliárd forinttal, vagyis 34,5 százalékkal magasabb hitelösszeg került folyósításra.

A slágerré vált hiteltípus egyébként tavaly március, az otthonfelújítási támogatás és hitel kifizetéseinek megindulása óta szinte folyamatosan növeli népszerűségét. A kevés visszaesés egyike azonban már az idén következett be, ezért 2022. februárja volt azóta a hitelek leggyengébb hónapja. A hitelstop és a szezonális hatások viszont úgy látszik márciusra megtették a hatásukat, áprilisra pedig még tovább élénkült a lakáskölcsönök iránti kereslet.

A növekedésben persze még mindig nagy szerepe lehet a már említett otthonfelújítási támogatásnak és a hozzá kapcsolódó otthonteremtési hitelnek. Többek között az is erre mutat, hogy az év negyedik hónapjában az építésre, bővítésre igényelt hitelek és az új lakásokra igényelt kölcsönök is rekordszinten teljesítettek.

Legalább 5 éve nem folyósítottak még egyetlen hónap alatt ilyen magas teljes összegű lakáskölcsönt a magyar lakosságnak. A mostani szám ráadásul a tavaly júniusban beállított sok éves rekordot is túlszárnyalta.

Ahogy az fenti ábránkon is látszik, a a hitelek iránti kereslet mellett a különböző hiteltípusok részaránya közti különbség is rengeteget változott az elmúlt években. 2019 erősebb hónapjaiban az újonnan folyósított hitelek összegeinek nagy részét a babaváró tette ki. A koronavírus világjárvány 2020-as betörése és az azt kísérő korlátozások bevezetése után aztán a magyarok hitelfelvételi kedve durván megcsappant.

Nyárra aztán ismét növekedni kezdett az érdeklődés a kölcsönök (ezen belül is már főleg a lakáshitelek után), de a kiemelkedő kereslet elmaradt. 2021 márciusától kezdve viszont rohamos növekedésnek indult a kifizetett lakáshitelek összege és a másik két vizsgált hitelforma is felállt a padlóról.

Áprilisban egyébként az összes vizsgált hitel iránt kiemelkedő volt az érdeklődés a magyarok körében. Az elmúlt hónapokban már a kifutás előszelének tűnő gyengülést mutató babaváró és a többi hiteltípusnál kevésbé kedvező feltételeket kínáló személyi kölcsönök is sokkal népszerűbbek, mint az év első két hónapjában. Ismét nagyon népszerűek tehát a lakossági kölcsönök.

Iszonyúan népszerűek az újépítésű lakások

Nem meglepő, hogy a hiteltípus iránt ekkora a kereslet, rengeteg dolog dolgozik ugyanis a lakáskölcsönök mellett. A magyar lakosság fizetőképességének fokozatos javulása, a pandémia miatt elhalasztott ingatlanvásárlások és az állami támogatási program csak a jéghegy csúcsát jelentik, és ezek hatásai most egyszerre jelentkeztek a magyar hitelpiacon. 

Ahogy grafikonunkon is látszik, a használt lakás vásárlására igényelt hitelösszegek már tavaly tetőztek és ez az egyetlen felhasználási cél, aminél idén visszaesés következett be. Ennek ellenére nőtt hatalmasat az összes típusú lakáshitelre vonatkoztatott kifizetések összege.

A kifizetett összegek dinamikus növekedésének hátterében a magyarok által egyre nagyobb számban keresett új lakásokra igényelt kölcsönök, valamint az építésre és bővítésre folyósított hitelek állnak. Előbbi célra 40,08 milliárd forintot folyósítottak a hazai bankok lakossági ügyfeleiknek, ami 228 százalékos növekedés a tavaly folyósított 12,22 milliárdhoz képest. Ennek hátterében részben a Zöld Otthon Program állhat, ami nemrégiben kvázi kifutott a keretösszegből. A program esetleges folytatásának lehetőségéről korábban a Pénzcentrum is írt.

Az újdonsült állami segítség miatt pedig nem csak a lakásvásárlásra, de az építésre, bővítésre felvett hitelek iránt is drasztikusan megnőtt az érdeklődés. Bár erre vonatkozóan tavalyi adatokat sajnos nem publikált az MNB, sokat mondó, hogy a pandémia előtti utolsó év (2019) márciusában kiutalt 9,91 milliárdos összeghez képest a mostani 27,85 milliárd forint több, mint háromszoros (338 százalékos) növekedést jelent. 

Nem véletlen pörögnek a lakáshitelek

A 2021. január 1-jétől igényelhető otthonfelújítási támogatás és az e mellé februártól igényelhető hitel iránt kezdetektől hatalmas volt az érdeklődés, függetlenül attól, hogy városban vagy falun, családi házban vagy lakásban élnek-e.

Egy a GKI által 2021-ben végzett felmérés pedig arra jutott, a válaszadó háztartások 7%-a biztosan szeretett volna lakásfelújításhoz és korszerűsítéshez kapcsolódó állami támogatást igényelni az elkövetkezendő két évben. Nem meglepő tehát, hogy ez a teljes lakosságra vetítve 290 ezer család nagy mértékű fellendülést okozott a lakossági hitelek piacán.

A támogatás 2022. december 31-ig vehető igénybe. A hiteladatok alapján az érdeklődés a nyár közeledtével egyre nagyobb lett, és rekordösszegek kifizetését eredményezte (a nyár elején kifizetett hiteleket még tavasszal, a nyár végieket nyár elején, az ősz elejieket nyár közepén, a télieket már ősszel igényelhette a lakosság, az átfutási idő 2-3 hónap is lehetett).

Az MKB Banknál a legnépszerűbb kölcsön célok a belső tér felújításával összefüggő munkálatok, mint például festés, burkolat csere, belső nyílászárók cseréje, felújítása. Az eddigi igénylések során az UniCredit ügyfelei körében is inkább a belső tér felújítása, a konyha korszerűsítése, a nyílászárók cseréje és a napkollektor/napelem szerelése bizonyultak a legnépszerűbb felújítási céloknak. A K&H ügyfelei körében a legjellemzőbb munkálatok közé tartozik a kerítés, garázs, tároló építése is, de a tetőszerkezet vagy a belső terek felújítása ugyancsak népszerű.

Az OTP Bank ügyfelei legnagyobb arányban energetikai felújításra költöttek (tető felújítás/szigetelés, épületszigetelés, napkollektor, fűtési rendszer, nyílászárók, klíma), ezen kívül a főbb kiadási tételek között szerepelt a belső tér felújítása, a térburkolat készítése, valamint a beépíthető bútorok és konyhai gépek is. A Gránit Banknál nagyon népszerű a napelemes beruházás, de a tetőcserék és a külső nyílászáró cserék is gyakoriak. Az Ersténél a leggyakoribb, legkedveltebb hitelcél a belső burkolat felújítása mellett a nyílászáró cseréje, az épület utólagos szigetelése, valamint a fűtési rendszer korszerűsítése.

Nem mindegy, hol igényeljük a hitelt

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly óta rendszeresen emeli a jegybanki alapkamatot, ami jelenleg már 5,90 százalékon áll. Az alapkametemelési ciklus pedig az MNB nyilatkozatai szerint még beláthatatlan ideig folytatódik, egy ideje pedig a bankok is elkezdték ehhez igazítani hiteleik árait, magyarán elkezdtek megdrágulni a hitelek. Az egyetlen dolog, ami a drágulást egyelőre visszafogja a félév végéig életben lévő kamatstop. Talán nem is meglepő, hogy ekkora a kereslet most a lakáskölcsönök iránt, a kamatstop kivezetése után ugyanis brutális kamatemelés jöhet majd.

Persze ez nem jelenti azt, hogy jelenleg annyira olcsón lehetne lakáshitelekhez jutni, azt pedig pláne nem, hogy az egyes bankok ajánlatai között ne lennének - olykor egészen drasztikus mértékű - különbségek.

Júniusban például van olyan pénzintézetet, ahol bőven több mint 20 millió forintot kell visszafizetni egy 10 milliós kölcsönösszeg után, de olyan bankot is, ahol - hiába a kamatok emelkedése - ez az összeg kevéssel lépte túl a 18 millió forintot. A különbség tehát akár milliós tétel is lehet.

Ezért is fontos megfontolni, hogy melyik pénzintézettel és milyen feltételek mellett kötünk szerződést. Súlyos százezrekbe, sőt akár milliókba kerülhet ugyanis, ha nem járunk utána az ajánlatoknak a hitelfelvétel előtt. A különbségek alábbi grafikonunkon is rendkívül látványosak.

Hogy a legjobban szemléltessük, mekkorák is a különbségek, a leginkább és a legkevésbé kedvező THM mutatóval rendelkező ajánlatokat vetjük össze. Az UniCredit Bank és az OTP Bank ajánlatait összevetve több, mint szembetűnő az eltérés. Míg előbbinél havonta "csak" 75 781 forintot, utóbbinál 86 247 forintot kell visszafizetni egy ekkora összegű kölcsön után. A különbség tehát a 10 ezer forintot is meghaladja a havi törlesztőben. Ekkora eltérés már elég érv lehet amellett, hogy inkább a jobb ajánlatot kínáló bank kölcsöne mellett tegyük le a voksot.

A teljes visszafizetendő összeget megnézve pedig igazán szembetűnő, mekkora is valójában a különbség. A 20 éves futamidő alatt ugyanis (feltételezve a kezdő kamatot) 2 millió 513 ezer 280 forinttal kéne többet visszafizetni, ha a rosszabb feltételeket kínáló ajánlatot választjuk.

Érdemes persze a kisebb különbségekre is odafigyelni. Gondolunk ezalatt a közepesen vonzó ajánlatokra. Tökéletes példa a Raiffeisen Bank és a Takarékbank ajánlata. Előbbi pénzintézetnél 78 977, utóbbinál 80 621 forint a havi törlesztő, tehát havi szinten csupán 1644 forintos eltéréssel kell számolnunk. A teljes visszafizetendő összegben azonban ez az apró eltérés a hosszú évek alatt 513 ezer 148 forintosra duzzad, tehát példacsaládunk lényegesen több, mint egy teljes havi fizetésével rövidül meg, ha a kevésbé kedvező ajánlat mellett dönt.

Ezért nem szabad csak a törlesztőrészletre hagyatkozni: meg kell nézni a THM-et, kamatperiódust, visszafizetendő teljes összeget is. Ez alapján összehasonlítva már valóban jó döntést hozhat a hiteligénylő. A bankok ajánlatainak összehasonlítására való a Pénzcentrum hitelkalkulátora, amellyel a személyes igényekre szabva listázhatóak a lakáshitelek, vagy akár a legkedvezőbb bankszámla csomagok is.