Van megoldás a devizahitel-csapdára! Mesélnek a megfejtők

Finoman szólva is felfokozott a hangulat a pénteken megrendezett - és ezekben a percekben is zajló "Hiteles párbeszéd" című konferencián, amelyet a "devizahitel" probléma lehetséges megoldásairól szervezett Doubravszky György, a pénzügyi jogok biztosa, aki szerint csak idézőjelben érdemes beszélni a devizahitelekről.  Az ELTE Gólyavárában összegyűlt 100-150 fős hallgatóság ugyanis lelkes tetszésnyilvánítással, hangos éljenzéssel, nyílt színi tapssal fejezi ki szimpátiáját az előadók - például Bogár László, Róna Péter - véleményével.

A konferencia első előadója, Róna Péter közgazdász több izgalmas érdekességgel szolgált a devizahitelesek számára. A szakértő szerint az lehetne a megoldás a devizahitel-csapdára, ha forintosítanák a kezdeti adósságot, és azt kis kamattal kellene megfizetni a bankok felé. Róna ilyen kis kamatnak például a  jegybanki alapkamatot ajánlja, ami a forinthitelek költségeitől jóval elmarad, a bankközi hitelezést meghatározó kamatláb.

Nem is beszélhetünk hitelről

Róna Péter vitatja, hogy egyáltalán beszélhetünk hitelekről olyan esetben, amikor nem ismert előre, hogy mikor, és mennyit kell visszafizetni a hitelezőnek.

A megoldásokról beszélve Róna már félre is tette alapgondolatát, miszerint nem is tekinthető hitelnek az, amit devizahitel-szerződés keretében nyújtottak a magyar családoknak. Hiszen mégis vissza kell fizetni valamennyit, de ennek mértéke legyen az eredeti forinttartozás, amit alapkamattal növelve kell törleszteni. Ez gyakorlatilag forintosítást jelent a felvételkori árfolyamon, a forinthitelekre jellemző kamatköltségek nélkül.

Bogár László

Apo-kalüpszosz, vagyis "lehull a lepel". Hit és hitel, ezek a szavak figyelmeztetnek, hogy a pénz és minden anyagi konstrukció lelki, erkölcsi és bizalmi alapra épül. Ez pedig megrendült - mondta Bogár László, közgazdász. Egy mesével szemlélteti, mi is zajlott le szerinte a válság előtti időkben, amikor a devizahitelezés megindult.

Bogár szerint is van megoldás, de mivel az egész társadalmat érintő problémáról van szó, mindenkinek áldozatot kell hozni. Akiknek semmi köze nem lenne a devizahitelekhez, azoknak is hozzá kell járulni a megoldáshoz - mondta. Nem megoldás növelni a kamatokat, amikor valaki bajban van, és nem tudja fizetni tartozását - hangzott el az előadás végén, amit többször óriási tapsvihar szakított meg - különösen az olyan szójátékoknál, mint a "válság" és "álság" szavak párhuzamba állítása. Bogár több mondatával is utalt rá, hogy a világot megrázó gazdasági eseményeket direkt idézték elő, és "Btk.-s ügyet" csinálva belőle, mesterségesen óriásira fújták a problémát.

A harmadik előadásban javaslatok is elhangzottak, melyek a Pénzügyi Biztos jogkörének kiszélesítését tartalmazták. De ezek közzé nem került be semmilyen olyan mondat, ami a devizahitelesek szerződésének jogszerűségét támadná.

Imre András a Bankszövetség képviseletében folytatta a párbeszédet. A közönségből többen is bekiabálásokkal zavarták meg: "Hányan lettek öngyilkosok?" - hangzott el a kérdés. 

Ilyen statisztikát azonban nem vezet a Bankszövetség, csak annyit tudtunk meg, hogy 160 ezer devizaadós késedelmesen fizeti tartozását. Az előadásban elhangzott, hogy a devizahitelesek nagy előnnyel indultak a forinthitelesekkel szemben, hiszen a törlesztőrészletek alacsonyabbak voltak a válság kitöréséig. Mindenki eldönthette, melyik hitelt akarja felvenni, a forintban számoltat, vagy a deviza alapút.

Imre András maga is devizahiteles, mert ő is az alacsonyabb törlesztőrészletű hitelt választotta. Senki nem számított a gazdasági világválságra és a részletek elviselhetetlen növekedésére - tette hozzá. Szerinte nem arról van szó, hogy jogilag hibás termék lenne a devizahitel, csak a gazdasági helyzet olyanná vált, hogy már nehezen visszafizethető a tartozás.

A válság előtt hitelt felvevő magatartás is oka annak, hogy ma itt tartunk, és nem volt nyilvános felszólalás a devizahitelek ellen - mondta Imre. Cáfolva Róna állítását, Imre szerint a devizahitel mindig is része volt a magyar pénzügyi rendszernek, hiszen a Monarchia idején is szabályozták a kérdést. Mivel a devizahitelnek szükségszerűen van devizaforrása, elengedhetetlen a vételi és eladási árfolyam alkalmazása, hiszen az ügyfeleknek forintjuk van, amit a banknak szükségszerűen devizára kell váltani a devizaforrások kiegyenlítéséért.

A Bankszövetség szakértője szerint semmi gond nincs a devizahitelekkel, és most senki nem ülne itt, ha nem lett volna a válság. Nem álltak volna le a beruházások, nem nőtt volna meg a munkanélküliség, nem csökkentek volna a jövedelmek. Szerinte nem azért volt eddig sikertelen a legtöbb bírósági kereset, mert a testületek nem felkészültek a hasonló perekre. Még ha ezt a "háborút" meg is nyernék a devizahitelesek, akkor is helyre kellene állítani az eredeti állapotokat, tehát azonnal vissza kellene fizetni minden tartozásukat az adósoknak. A szakértő úgy vélte, nem jogi megoldásra van szükség, szerinte az eszközkezelő egy jó elgondolás, és a bankok érdeke is, hogy ügyfeleiknek segítsenek. "A legfontosabb az lenne, ha mindenki lépjen be az árfolyamgát rendszerébe - hangsúlyozta. A közönség erre egy nagy Ó-val válaszolt.