Sokat nyerhetnek most az OTP hitelesei

Januárban még 314, illetve 322 forintos árfolyamon fizethették be az aktuális törlesztőrészletet az OTP Bank euróhiteles ügyfelei. Az alacsonyabb középárfolyamon törlesztenek a lakáscélú adósok, míg a nagyobb költség a szabadfelhasználású jelzáloghiteleseket terheli. A mostani erős forint 7 százalékkal kisebb törlesztőrészletet jelenthet a családoknak a januári számlához képest. A lenti táblázatban a 2011 törlesztéskor érvényes árfolyamokat gyűjtöttük össze. A szabad felhasználású jelzáloghitelek esetén az eladási, míg a lakáscélú hiteleknél a középárfolyamon számol a Bank. 

Egy másik táblázatban a bankoknál szokásos törlesztési időpontokat foglaltuk össze. Holnaptól az OTP ügyfelei lélegezhetnek fel elsőnek és kaphatnak kézhez némileg kisebb összegről számlát, a többiek abban bízhatnak, hogy az erős forint kitart még.

A végtörlesztési statisztikákból jól látszik, hogy tömegesen a frankhitelesek éltek a lehetőséggel. Az euróhitelesek közül többen nem is törleszthették fix árfolyamon a devizahitelüket, hiszen a rögzített 250 forintos euróárfolyam mellett vették fel a hitelüket. Nekik nagy könnyebbség lehet az alacsonyabb árfolyam és egyre inkább megfontolandó az  áprilistól elérhető ingyenes forintosítás.

Egy november elején elfogadott törvényjavaslat szerint áprilistól ingyen forintosíthatja minden devizaadós a hitelét, melynek szerződése nem felel meg a átlátható árazás kritériumainak. Az erősödő forint egyre több devizahitelest gondolkoztathat el, hogy érdemes lehet a tartozás forintosítása, akár aktuális árfolyamon is. Leginkább az euróhiteleseknek érheti ez meg, hiszen a frankkal és jennel szemben még mindig óriási árfolyamveszteséget számolhatnak el az adósok.

Mivel magyarázható az euró erősödése?

Hatalmas, 8%-os erősödést mutatott év vége óta a forint az euróval szemben, de a 324-es történelmi mélypontjához képest még ennél is nagyobb szárnyalás következett be. Mindez az egyébként is kedvező nemzetközi piaci környezet mellett jórészt azzal volt magyarázható, hogy a magyar kormány január elején békülékeny hangvételre váltott a nemzetközi szervezetekkel és megnőtt a viszonylag gyors hitelmegállapodás esélye. A forint szárnyalása azonban amellett következett be, hogy továbbra is nagyok még a nézetkülönbségek a magyar kormány és a nemzetközi szervezetek között jogi és gazdaságpolitikai témákban, ráadásul azt sem lehet tudni, hogy mikor indulhatnak el a hitelkeretről szóló hivatalos tárgyalások. Ezek a tényezők és a januári, megálló nélküli forintszárnyalás tehát összességében óvatosságra adnak okot a magyar fizetőeszköz rövid távú kilátásaival kapcsolatban, egy mérsékelt forintgyengülés könnyen kialakulhat a következő hetekben. Ezt kiválthatja a több hete igen jó külpiaci hangulat romlása, vagy az is, ha a befektetők ismét kételkedni kezdenek abban, hogy a magyar kormány valóban gyorsan szeretné megkötni a hitelkeretről szóló megállapodást. 

A svájci frankhiteleseknek számára vegyesek a kilátások a következő hetekben, hiszen a forint egyelőre még szokatlanul gyenge maradhat, ami kedvezőtlen a törlesztő részletek szempontjából; az viszont enyhén pozitív, hogy a frank az euróval szemben valószínűleg nem tud már érdemben tovább erősödni amiatt, hogy a svájci jegybank meg fogja védeni a tavaly szeptemberben bevezetett árfolyamküszöböt és egyáltalán nem nézi majd jó szemmel a frank erejét.

Megéri forinthitelre váltani áprilistól?

A törvényjavaslatban szereplő az átlátható árazást segítő feltételek: a referenciarátához való kötés vagy a hosszú, minimum 3 éves kamatperiódus. Ezeknek a feltételeknek túlnyomórészt nem felelnek meg a válság előtt nyújtott devizahitelek. A kamatperiódusok rendszerint rövidebbek és a referencia rátához való kötés nem volt jellemző a lakossági hitelezésben.

A fentieknek meg nem felelő deviza és forinthitel szerződés esetén lehetőség van május 31-ig a szerződés ingyenes módosítására vagy újrakötésre. Forinthiteleket csak forinthitelre, euróhitelt euró- és forinthitelre, frankhiteleket frank, euró- és forinthitelekre lehet cserélni költségmentesen. Az új szerződésnek már meg kell felelnie a megfogalmazott átláthatósági kritériumoknak.

Az ingyenes szerződésmódosítás vagy újrakötés olcsóbbá teszi a folyamatot, mint a végtörlesztéskor több százezer forintba kerülő új forinthitel igénylés. Ez azt jelenti, hogy a fix árfolyamnál némileg magasabb árfolyamon is érdemes lehet váltani, közel azonos teljes költséggel jár a folyamat.

De ne felejtsük el, ha a forintosítás mellett döntünk, akkor azonnal realizáljuk a a teljes árfolyamveszteséget és ráadásul a kamatok felfelé módosulnak. Mindenképp kedvezőbb THM-ekre számíthatunk, mint a végtörlesztő hitelek esetében, de a forinthitelek költsége még így is magasabb, mint a devizahiteleké. Jelentősen emelkedhet a havi törlesztőrészlet a forintköltségek nagysága miatt, a forintgyengülés kockázata viszont teljesen eltűnik.

Elsősorban az euróhitelesek vannak abban a helyzetben, hogy igénybe vegyék ezt a lehetőséget. Közülük sokan vannak, akik a fix árfolyamérték felett vették fel a hitelüket,ezért nem is végtörleszthettek, de épp ezért náluk a legminimálisabb az árfolyamveszteség is, ha most forintosítanak. Ráadásul az euróhitelek kamatai magasabbak, mint az egyéb devizahitelekéi, így kisebb a teljes költségkülönbség is a forinthitelekhez képest.

Azt is mindenképp érdemes mérlegelni a döntés előtt, hogy mennyire éri meg az árfolyamrögzítés lehetőségét kihagyni, hiszen azzal a tartozásunk kamatainak egy jelentős részét a bank és az állam 5 évre átvállalja. Kapcsolódó elemzéseink a cikk végén.