Vizsgálódott a PSZÁF: súlyos szabálysértések, átvert ügyfelek!

A PSZÁF 2009. második felétől 10 jelzáloghitelezési, illetve 2 ingatlan-lízingtevékenységet folytató pénzügyi vállalkozásnál végzett vizsgálatot (Lánchíd Hitel és Faktor Zrt., Zee Capital Pénzügyi Szolgáltató Zrt., New Chance Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt., Magyar Ingatlanhitel Pénzügyi Zrt., Pesti Hitel Zrt., Quality Financial Pénzügyi Szolgáltató Zrt., Általános Hitel és Finanszírozási Zrt. ÁHF Lízing Pénzügyi Zrt., Argenta Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt., Argenta Lízing Pénzügyi Zrt., Korona Credit Jelzáloghitel Zrt., AEGON Magyarország Hitel Zrt.) A felsorolt 12 intézmény összesen 18 ezer szerződését vizsgálták meg prudenciális, valamint fogyasztóvédelmi szempontból.

A vizsgálatok célja az volt, hogy a felügyelet ellenőrizze a hozzá beérkezett panaszok, valamint a piaci szereplők adatközlései alapján beérkezett információk valóságtartalmát, miközben a teljes hitelezési folyamatra (a kérelem benyújtásától a követeléskezelésig, valamint a hitelközvetítők tevékenységéig) kiterjedő ellenőrzést folytat.

Jogszabálysértés jogszabálysértés hátán!

A felügyelet három pénzügyi vállalkozás esetén már határozatot tett közzé, melyekben a Lánchíd Hitel és Faktor Zrt.-t, a Zee Capital-t, illetve a New Chance Credit Pénzügyi Szolgáltató Zrt. -t marasztalja el, de a többi vállalkozás esetében is számítani lehet hasonló lépésekre.

Csaknem mindegyik vállalkozás esetében ugyanis súlyos szabálysértéseket állapítottak meg: a belső ellenőrzések hiányosságaitól, törvénysértő kiszervezéseken, banktitoksértés lehetőségén, tulajdonosi összefonódásokon át, egészen az olyan hitelek nyújtásáig, melyeknél a kölcsönfelvevők valójában csak névelegesen, BAR listás ügyfelek helyett vettek fel hitelt.

Ezek a vállalkozások rendkívül jelentős kockázatokkal működnek: az érintett jelzáloghitelező intézmények jó részénél a már felmondott hitelszerződések aránya a teljes állományhoz képest meghaladta a 14 százalékot, miközben a kereskedelmi bankoknál még a nem teljesítő, tehát még csak 90 napos késedelembe eső jelzáloghitelek aránya sem haladta meg a 4,6 százalékot. Ebben természetesen a pénzügyi válllakozások refinanszírozását végző bankok szigorú kondíciói is szerepet játszanak, valamint az ügyfélkör túlzott kockázatossága is.

A vizsgálatba vont intézmények partneri hálózata is hagyott kivetni valót maga után, hiszen több esetben olyan partnerekkel működtek együtt, melyek ellen a felügyelet már feljelentéssel élt, és el is tiltotta őket az engedély nélküli pénzkölcsön-nyújtástól. Ezek a cégek ugyanis magánkölcsönökkel terhelt ingatlanok kiváltásához is nyújtottak htielt.

Eltiport fogyasztói érdekek

A vizsgálta több esetben tárt fel olyan visszaéléseket, melyek a fogyasztók alapvető érdekeit sértették vagy az intézmények Általános Szerződési Feltéteileiben, vagy az ügyfélszerződésekben kikötött tisztességetlen feltételek miatt. Előfordult olyan eset, ahol kizárták annak lehetőségét, hogy a fogyasztó felmondja a szerződést, ugyanakkor a vállakozás oldaláról indokolatlanul sok olyan esetet soroltak fel, melyek azonnali szerződésbontásra adtak jogot számára.

A vállalkozások ügynöki kapcsolatai is átláthatatlanul kaotikusnak mondhatók. A velük kapcsolatban álló 2-3 ezer ügynök sikerdíja rendkívül magas, a szerződés értékének 10 százaléka körüi, ahol ráadásul összeg szintjén nincs is maximum érték megszabva.

A szerződéskötésnél, hitelfolyósításnál, szerződésmódosításnál,késedelemnél felszámított díjak rendszere olyan bonyolult, megtévesztő és gyakran maximumok nélküli, amely szintén kiverte a biztosítékot a felügyeletnél. A lenti táblázatban bemutatott példa jól szemlélteti a díjak túlzott mértékét.

Mit tesz a felügyelet

A feltárt hiányosságok miatt a PSZÁF az érintett piaci szereplők esetében, márciusban közérdekű keresetet nyújt be a bíróságon, azokban az esetekben, ahol az ügyfélérdekek jelentősen sérültek. A közérdekű keresetet valamennyi érintett ügyfél nevében indítja, ahol a per megnyerése azt eredményezi, hogy az összes ügyfélszerződésben érvénytelennek nyílvánítják a jogszabályba ütköző feltételt.

Második lépésként a Felügyelet szigorítani szándékozik a refinanszírozásban részt vevő bankok tőkekövetelményein, a pénzügyi vállalkozások tevékenységének túlzott kockázatossága miatt. Ez mértékét tekintve a tőkekövetelmények megduplázását jelenti.

Az említett két lépésen kívül itnézményi és személyi bírságok kiszabására is sor kerül. A már említett három vállalkozás, melyek esetében már határozat született, a bírságok összege ugyan nem túl magas, azonban újbóli vizsgálatuknál akár 2 milliárd forintos maximális bírságot is kiszabhat már a felügyelet.

Rendelkezésre áll még egy lehetőség a pénzügyi vállalkozások megregulázására: ez a hatósági szerződések rendszere, amely tulajdonképpen egy "vádalkuhoz" hasonlítható. Ebben az esetben a vállalkozások önként vállalnak kötelezettségeket magukra nézve, valamint a jogszabályba ütköző tevékenységek felfüggesztését, hogy ezáltal elkerülhessék a bírságot. Ezt természetesen utólag a felügyelet ellenőrzni.

A felügyelet vizsgálódásától függetlenül ezen pénzügyi vállalkozások, a válság hatására szinte kivétel nélkül lényegesen csökkentették hitelezési tevékenységüket, ennek megfelelően döntő többségük ma már csak a meglévő ügyfélkör kezelésével foglalkozik.