Milliárdos adócsalások - hogyan csinálják a "profik"

Pénzcentrum

2006. július 17. 09:30

"Számlabélyeg" bevezetését javasolják magyar szakértők a szervezett áfacsalások visszaszorítására. Az ötlet megvalósításával azonosítható okirattá válna a számla. Javaslatukat már eljuttatták a magyar kormány illetékeseinek, és sikeres tárgyalásokat folytattak Kovács László adóügyi biztossal - írja a Népszabadság.

A Financial Times elemzői szerint 60 milliárd euró bevételtől esik el az Európai Unió a szervezett áfacsaló hálózatok tevékenysége miatt. Ez az összeg az ötszöröse a közösség foglalkoztatásra és szociális kiadásokra fordított költségvetésének, s valamivel több, mint amennyit agrártámogatásokra fordít. Csak Nagy-Britanniában évi ötmilliárd font, az éves áfabevétel 6,5 százaléka kerül a bűnszervezetekhez.

Magyarországon a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) évente mintegy 40 milliárd forintnyi elcsalt forgalmi adó után nyomoz. Tavaly, a szigorított ellenőrzések miatt elrendelt "áfavisszatartás" idején az ellenőrök a vizsgált adózóknál 9,7 milliárd forint adóhiányt állapítottak meg.

Az Európai Unióban a "körhinta" módszerrel fosztogatják az államok költségvetéseit. Szervezett csoportok értékes, ám kisméretű, könnyen szállítható termékeket vásárolnak, amelyeket papíron egyik uniós tagállamból a másikba visznek, majd egy harmadikba és így tovább. Minden egyes adásvétel után visszaigénylik a vevők az áfát, amit soha senki nem fizetett meg.

Magyarországon manapság az importáfacsalás dívik. A magyar vámhivatalokban elvámoltatott árut papíron egy másik uniós tagállamba szállítják, ezért a vámkezeléskor nem kell megfizetni az importáfát. A terméket azonban adózatlanul Magyarországon hozzák forgalomba.

Független szakértők szerint egyetlen állam sem szedi be maradéktalanul az adókat, díjakat és illetékeket. Svájc és Svédország azon kevés ország közé tartozik, ahol a vállalatoktól és magánszemélyektől a törvényekben előírt adók 95 százalékát be is szedik. Magyarországon ez a "beszedési ráta" 70 százalék alatt van. A be nem szedett adók pedig a feketegazdaságot gazdagítják.

Magyar szakértők a "számlabélyeg" bevezetésével vennék elejét a visszaéléseknek. Javaslatuk elfogadása (és az adótörvény módosítása) esetén valamennyi számlakibocsátónak számlabélyeget kellene ragasztania a számlájára. A számlabélyeg egy tízkarakteres, betű-szám kombinációval készülő öntapadós, hologramos, szigorú számadású bélyeg lenne, amit a számlakibocsátók az APEH-től rendelhetnének meg, s amit valamennyi számlára fel kellene ragasztaniuk. (A javaslattevők szerint a bélyeg árát az adóhatóságnak meg kellene térítenie a számlakibocsátóknak.)

Az ötletgazdák szerint, az alapvető probléma az, hogy ma a számítógépes programokkal készített számlák "semmiféle okirati jelleggel nem bírnak". A közönséges géppapírra kinyomtatott számlák alján ott áll ugyan, hogy a számla megfelel az ilyen-olyan rendelet előírásainak, a számlabefogadó azonban korántsem lehet biztos abban, hogy ez igaz is. A bélyeg felragasztásával a számla egyfajta speciális okirattá válna, amelynek befogadója biztos lehet abban, hogy a hamisítás ellen kellőképpen védett bélyeg alapján kétséget kizáróan azonosítani lehet a kibocsátót. A szakértők a számlabélyeg meglétét az áfa-visszatérítés előfeltételéül szabnák.

Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke szerint jó az elgondolás, de végrehajthatatlan. Évente százmilliárdos nagyságrendben bocsátanak ki számlákat a magyar vállalkozások, ennyi példányhoz bélyeget gyártani és azokat forgalmazni szinte lehetetlen. A bélyeghamisítók ellen nehéz védekezni, a visszaélések ellen így ez a rendszer sem nyújt megnyugtató védelmet Európa legtöbb országában akár egy sajtpapírt is elfogadnak számlaként, s kevés olyan ország van, ahol - mint nálunk - kizárólag sorszámozott, szigorú számadású iratokat fogadnak el számlaként - mondta Zara.

Most érkezett: változhatnak a végrehajtás szabályai Magyarországon: sokan lélegezhetnek fel

Lépéseket tesznek a társadalom alacsonyabb jövedelmű és sérülékenyebb csoportjainak védelme érdekében a végrehajtási szabályok módosításával

Elképesztő, hány gyerekre adósodtak el a magyar szülők: mi lesz velük, ha mégsem jön a baba?

A Magyar Nemzeti Bank publikációjából kiderül, hogy a CSOK Pluszt igénylő házaspárok mekkora családot szeretnének.

5 millió forint maradhat rengeteg magyar hiteles zsebében: ha ez élesedik, habzsi-dőzsi lesz

Múlt pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök többek között arról beszélt, hogy a 35 évnél fiatalabbak számára havonta 150 ezer forintig adnának lakhatási támogatást.

Súlyos büntetés járhat, ha megsértjük ezt a hitelfeltételt: milliókat bukhat rengeteg magyar

A 4 millió forint kölcsön után akár 1 millió forint is lehet az egyszeri büntetés.

Ajándék hitelből? Erre nagyon figyelj 2024 karácsonyán: sokan beleesnek az ilyen csapdákba

A kampány célja a felelős kiadástervezés, vásárlás és – szükség esetén – kölcsönfelvétel elősegítése annak érdekében, hogy ne terheljük „ajándék” hitellel a karácsonyi ünnepeket.

Ki nem találnád: gyengült a forint kedd estére

Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben kedd kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.

Megjárta, aki ma ebbe fektette a pénzét a Budapesti Értéktőzsdén

A részvénypiac forgalma 30,4 milliárd forint volt, a vezető részvények vegyesen teljesítettek az előző napi záráshoz képest.

Fontos dolgok derültek ki a kedvezményes lakáshitel igényléséről: ez rengeteg magyart érint

Az 5 évig fix kamatozású hitelek esetében a jövedelem kisebb része fordítható hiteltörlesztésre.

Itt vannak az 5%-os lakáshitelkamat feltételei: rengetegen járhatnak jól, ekkortól lehet igényelni a bankoknál

Elindul az 5%-os lakáshitel akció: csak fiataloknak, csak első lakásra, és csak zöld otthonokra.

Ez kemény: magyarok tömegeire nem számíthat a családja ebben a dologban, sok pénz múlik rajta

A magyarok leginkább azért tartják fontosnak a pénzügyi tudást, mert így jobban ki tudják használni a lehetőségeiket.

Kicsit távolabb a 410-es határ: erősödött hétfő reggelre a forint

Az eurót reggel hét órakor 407,58 forinton jegyezték a péntek este hét órai 408,08 forint után.

Megjelentek az új otthonfelújítási program szabályai: ezek a részlete, jobb felkészülni

A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta az új Vidéki Otthonfelújítási Program tervezetét, amely 2025 elejétől 2026 közepéig lesz elérhető az 5 000 fő alatti településeken.

Évtizedes várószóbák vannak egy lakásért Budapesten: ehhez egy élet munkája is kevés lesz

A jelenlegi szabályozás szerint a jelzáloghitelt igénylők többsége az ingatlan értékének minimum 20%-át kénytelenek önerőként felmutatni.

További fontos részletek derültek ki az új munkáshitelről: erről mindenkinek tudnia kell, aki gondolkodik rajta

A társadalmi egyeztetési szakaszban lévő rendeletből most még jópár további részletszabály is kiderült.

Iránykereséssel indulhat a kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén

Szerdán a BUX 157,06 pontos, 0,2 százalékos emelkedéssel 77 123,76 ponton zárt.

Váratlan részletek derültek ki az új munkáshitelről: erről tudjon, aki gondolkodik rajta

A mai nap kezdetét veszi a munkáshitel társadalmi egyeztetése, amelynek keretében a kormány 2025 januárjától 4 millió forintnyi kamatmentes hitelt biztosít.

Máris hozzányúlhatnak a CSOK Plusz feltételeihez: vajon mi állhat a háttérben?

Az éjszaka társadalmi egyeztetésre bocsátott jogszabálytervezet alapján érdemben változhatnak a CSOK Plusz feltételei.

Hatalmas változás jöhet az ország slágerhitelénél: változnak a Babaváró feltételei?

Az éjszaka megjelent jogszabálytervezet alapján számos lakástámogatási elem módosulhat. Többek között a Babaváró kölcsön is változhat.

A Hitel rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír