Mind a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), mind a Magyar Nemzeti Bank(MNB) többször felhívta a figyelmet a devizahitelek esetén fennálló árfolyamkockázatokra. Az elmúlt napokban látott forintgyengülés, az euro-zóna és a svájci kamatemelési hullám aktuálissá tette a témát.
Mind a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), mind a Magyar Nemzeti Bank(MNB) többször felhívta a figyelmet a devizahitelek esetén fennálló árfolyamkockázatokra. Az elmúlt napokban látott forintgyengülés, az euro-zóna és a svájci kamatemelési hullám ismét aktuálissá tette a témát.
Ebben a hónapban csaknem 2,5 százalékkal gyengült a forint árfolyama az euróhoz képest, ami megnövelheti a devizahitelek törlesztőrészleteit. A forintgyengülés hatásait, mintegy fokozva, az európai monetáris intézmény 25 bp-tal 2,5 százalékra emelte az irányadó rátát és a svájci jegybank is várhatóan emel ma 25 bp-tal 1,25 százalékra.
A devizahitellel rendelkező magyaroknak egy svájci vagy akár egy euro-zóna kamatemelés kettős kedvezőtlen hatást jelenthet (mely lényegében már beépült az árakba, árfolyamokba). Egy monetáris szigorítás egyrészt a deviza-alapú hitelek kamat-szintjét emeli (ennek hatása hosszú távon jelentkezik). A kamatemelés általában erősíti az adott ország devizáját, ami a forinttal szembeni erősödését, azaz a forintban jelentkező törlesztőrészletek emelkedését jelentheti. Ez viszont rövid távú kedvezőtlen hatás lehet.
Egy 10 millió forintos 10 éves futamidejű deviza alapú lakáshitel esetében, a következőképpen alakulnak a törlesztő részletek:
A táblázatokban szereplő adatok normál piaci kamatozású hitelekre vonatkoznak. Láthatjuk, hogy egy hitelfelvételkor kalkulált törlesztőrészlethez képest is, már egy néhány ezer forintos plusz költsége jelentkezik az adósnak. Azonban, egy jelentősebb forintgyengülés és kamatemelés hatására, a fizetendő összeg még tovább nőhet, tetézve ezzel a hitelfelvevő terheit. Meg kell viszont jegyeznünk, hogy egy ekkora összeg ilyen futamidőre való felvételekor, amennyiben forintban adósodunk el, mintegy 163.002 forintot kell havonta fizetnünk. Ez az összeg még mindig jóval magasabb mint, a devizahitel fizetendő részletei (és nagyon drasztikus változásoknak kellene bekövetkezni ahhoz, hogy a devizahitel törlesztőrészletei „utolérjék” a forinthitel részleteit).Számos háztartásnak azonban, szinte nincs semmilyen megtakarítása, ezért egy tartós törlesztőrészlet-növekedés finanszírozása nekik gondot jelent.
Megváltozik azonban a helyzet, ha jogosultak vagyunk állami támogatásra (pl.: fészekrakó program). Ekkor ugyanis, a forint alapú hitel törlesztőrészlete 106.539 forintra mérséklődik és így kedvezőbbé válik mind a CHF alapú (115.254 forint a törlesztőrészlet havonta) mind pedig az euró alapú (125.995 forint a törlesztőrészlet havonta) hitelnél.
Az utóbbi napokban megindult forintgyengüléssel a 170 forint környékére hízott a svájci frank árfolyama, s nem lehet kizárni a további emelkedést, pedig nem is olyan rég még 160 forint alatti árfolyamra is volt példa. Ám a jelentős árfolyamkülönbség hatására már egy néhány tízezer forintos gépjármű-hitel törlesztése (amit szinte csak CHF alapon hiteleznek) két-három ezer forinttal is többe kerülhet. Emellett, hosszabb távon, a magasabb kamatszint hatására is emelkedhet valamennyit a törlesztési kötelezettség. Tehát, ha valaki lakásvásárlása mellett a gépkocsiját is hitelből finanszírozta és ráadásul mindezt devizaalapon tette, az készüljön fel arra, hogy jó néhány ezer forinttal kevesebb marad a családi kasszában.
Meg kell említeni azt is, ha Magyar Nemzeti Bank kamatot emel, az közvetve növeli a részletet, az állami támogatás mértéke ugyanis az állampapírpiaci referenciahozamok átlagához van kötve. Ennek megfelelően egy esetleges kamatemelés hatását elnyújtva, csak később érzékelik az ügyfelek. A kamatemelés egyébként előnyösebb helyzetbe hozza a svájcifrank-alapú hiteleket, miután egy ilyen lépés nyomán várhatóan erősödne a forint.
Sok elemző szerint egyébként a forintgyengülés előtti stabil árfolyam - legalábbis részben -a lakossági devizahitelek bővülésének volt köszönhető. A devizaalapú kölcsönök kihelyezése ugyanis forintban történik, ami pluszkeresletet generál a hazai fizetőeszköz iránt.