Magyarországon az idős emberek jelentős részének vannak anyagi problémái, miközben egy relatív nagyértékű ingatlanban élnek. Költözni nem akarnak, főleg mivel megszokták régi otthonukat. Számukra lehet megoldás egy új termék, amelyet gyakorlatilag úgy kell tekinteni, mint egy fordított jelzálogot. Azonban ennek is megvan a maga árnyékos oldala adó és az örökösök képében, tehát érdemes átgondolni mielőtt belevágunk.
Maga a konstrukció egyszerűen működik. Adott egy pénzügyi intézmény aki gyakorlatilag megvásárolja az idős ember ingatlanát, csak a vételárat nem egy összegben fizeti ki hanem haláláig folyósít neki minden hónapban egy adott összegű életjáradékot, valamint a futamidő kezdetén egy nagyobb összeget, és ezen felül a lakásában maradhat. Majd miután az ügyfél elhalálozott értékesíti az ingatlant, illetve bérbe adja vagy egyéb módon hasznosítja.
Jelenleg hazánkban a HILD Rt. és az OTP Bank Rt. nyújt, illetve fog nyújtani ilyen szolgáltatást. Mindkét szolgáltató esetében a termék szerkezete és feltételrendszere hasonló.
Feltételek
Lakása tulajdonjogát az adhatja el életjáradékért és előlegért cserébe, aki legalább 65 éves, a felkínált ingatlanának értéke 5 millió forintnál nagyobb, és az ingatlana a tulajdonában van, igaz, olyan önkormányzati lakással is megoldható az ügylet, amely megvásárolható. Valamint a leendő ügyfélnek döntés és cselevő képes állapotban kell lennie, tehát más nem kötheti meg a nyugdíjas(ok) nevében a szerződést.
A felajánlott ingatlan a pénzügyi társaság tulajdonába kerül, amelyért cserébe a nyugdíjas egy jelentősebb egyösszegű térítést, majd pedig élete végéig havi járadékot kap. Tulajdonossá váló társaság fizeti továbbiakban a közös költséget, vállalja a lakás karbantartását, illetve az ingatlanra megkötött biztosítás esedékes díjának kifizetését is. Aki leszerződik, a tulajdonjogát átadja, de élete végéig használati joga marad a lakáson.
A szolgáltatást házaspárok is igényelhetik, utóbbi esetben mindkettejük számára kiszámolják az örökjáradékot, és életük végéig mindkettejük a saját otthonukban maradhat. A mennyiben a lakóközösség a ház felújítása mellett dönt, abba is már az új tulajdonos száll be. Mint azt az életjáradéki szerződésben előírják, amennyiben a járadékos úgy dönt hogy életvitelszerűen kiköltözik az ingatlanból (mondjuk nyugdíjas otthonba), a HILD (attól függően hogy a szerződéskötés időpontjától hány év telt el) egyszeri kiköltözési hozzájárulást folyósít a járadékosnak. Ezután az ingatlan (egy türelmi idő után) eladhatóvá válik. Természetesen akár az ingatlanban, akár nyugdíjas otthonban vagy akár rokonánál külföldön lakik, a járadékos
Az előleget és az életjáradékot a lakás forgalmi értéke alapján számolják ki és havonta a bankszámlára utalják (készpénzes fizetésre általában nincs lehetőség). Az értékbecslést a szolgáltatók, az általuk minősített értékbecslőkkel végeztetik el. Az ezzel kapcsolatos költségek nem a nyugdíjast terhelik majd, ahogy más kezdeti költségek sincsenek. Azonban az értékbecslő szava nem szent, ha valaki vitatja lakása felbecsült piaci értékét, az kénytelen saját költségére egy újabb értékbecslőt fogadni.
A járadék összegének számításakor az ügyfél életkorát, nemét és az ingatlan értékét veszik számításba. Így például egy hetvenéves, egyedül álló hölgy esetében, akinek 15 milliós lakása van a 20 százalékos előleg 3 millió, míg a havi életjáradék 65 ezer forint lesz.
Azt, hogy a társaság is a pénzénél maradjon az biztosítja, hogy az induláskor a jelenkori állapotot figyelembevevő forgalmi értéket állapít meg egy független értékbecslő bevonásával. A HILD-nél a KSH és egyéb intézmények kimutatásai alapján alakították ki a járadékszámítási modellt, amivel - ismerve a hazai halálozási statisztikákat – vélhetően biztosra mennek. A cégnél arra készülnek , 10-12 év múlva kell számolniuk azzal, hogy az egyedülállók illetve a házastársak elhalálozásával komolyabb ingatlanportfóliót kell kezelniük.
Az adó amiről jó ha tudunk
A megoldás nagy előnye, hogy nem csak életjáradék de tetemes előleg is jár. Ennek mértéke az ingatlan értékének maximum 20 százaléka. Azonban az ingatlan értékesítését a törvény adókötelessé teszi. A megfizetendő adót – amely alapesetben a forgalmi érték 25 százaléka, mely régi vétel esetén sávosan csökken, 15 éven túl pedig megszűnik – a járadékot biztosító cég automatikusan levonja az előleg összegéből. Ezáltal kevesebb összeget kaphat meg az ügyfél amire számít, és ez nem igazán a legjobb indulás.
Mit szólnak az örökösök ?
Az örökösök sem lehetnek túl boldogok, mivel a bank viszi a lakást, de az is igaz, hogy elvileg így nem kell anyagilag támogatni a szülőket, nagyszülőket életük utolsó szakaszán. Mindkét társaságnál készülnek örökösödési perekre, ám amennyiben a szerződést kötő fél cselekvőképesnek számít és örökhagyási szándékát nem jegyeztette fel a tulajdoni lapra, a helyzet egyértelmű.
Más lehetőség is akad
Létezik ugyanakkor a lakásért életjáradék modellek nemzetközi piacán egy másik is, az úgynevezett fordított jelzálog: ekkor az ügyfél tulajdonába marad az ingatlan , miközben a szerződött partner arra csak jelzálogot jegyeztet be és fizeti a járadékot, illetve bizonyos esetekben egy nagyobb egyszeri tételt.
Ezen termékek esetében általában nincs egyszeri előleg, vagy ha mégis akkor az nagyon alacsony összegű, viszont – mivel nem történik tulajdonos váltás – adófizetési kötelezettség sincs. A járadékos elhalálozása után az örökösök választhatnak: vagy elszámolnak a járadéknyújtóval, azaz maradványértéken eladják számára az ingatlant, vagy megmaradnak tulajdonosnak, s elkezdik jelzáloghitelként törleszteni az elhalálozott által életjáradékként felvett összeget. Ennek a konstrukciónak számos előnye van, azonban a járadéknyújtóknak Magyarországon ez még túl kockázatosnak tűnik.
(forrás: Figyelő)