A deviza már nem csak a hiteleknél, hanem a betéteknél is terjed, pedig ha valaki egymillió forintot euróban helyez el a bankban, annak az alacsonyabb kamat mellett még az árfolyamkockázattal is számolnia kell.
A deviza már nem csak a hiteleknél, hanem a betéteknél is terjed, pedig ha valaki egymillió forintot euróban helyez el a bankban, annak az alacsonyabb kamat mellett még az árfolyamkockázattal is számolnia kell.
A forint lakáshitelek növekedési dinamikája gyakorlatilag leállt (1%-os állománybővülés 2005 első féléve alatt), ugyanakkor a svájci frank hitelek összességében 87%-kal bővültek. A fogyasztási hitelek növekedésének motorját a szabad felhasználású jelzáloghitelek bővülése jelentette, melynek több mint 90%-a devizaalapú hitelhez köthető. Egyre több bank kínálatában jelenik meg a devizaalapon folyósított személyi hitel is.
Alig csökkenő kamatok
Ha megvizsgáljuk a Magyar Nemzeti Bank fogyasztási hitelekkel kapcsolatos statisztikáit azt mondhatjuk, hogy a forint alapú hiteltermékek nominális kamatai több-kevesebb késéssel követik a jegybanki kamat mozgását. A nominális kamat önmagában azonban csalóka, hiszen a folyósítást végző intézmények számos egyéb díjat számítanak még fel, mely a hitelt jelentősen megdrágíthatja. Igaz ez a lakáshitelekre, a fogyasztási hitelekre és az egyéb formákra is.
Forrás: MNB
Ha maradunk a piaci statisztikáknál az látható, hogy a forint hitelek tényleges hiteldíj mutatója (THM), amely a hitel kamata mellett tartalmazza a folyósítási jutalékot a kezelési költségeket és a futamidő alatt felmerülő egyéb költségeket is, akkor az elmúlt évben ennek szintjében nem történt érdemi változás. Hiába vannak tehát a plakátokon az egyre alacsonyabb akciós hitelkamatok, a hitelekért valójában nem fizetünk kevesebbet. A nominális kamat és a THM közötti különbség az MNB adatai szerint majdnem a duplájára nőtt az elmúlt másfél évben, mert a csökkenő hitelkamatokat növekvő díjakkal „kompenzálják” a hitelt folyósítók. Ebből következik, hogy az ügyfél szinte semmit nem vesz észre a kamatcsökkentési hullámból legalábbis a hitel törlesztőrészleteit illetően.
Forrás: MNB
Érdekes módon azonban a deviza nem csak a kölcsönöknél, hanem valamennyire már a betéteknél is népszerűbbé vált. Szeptemberben ugyanis, miközben a lekötött banki betétállomány az előző hónaphoz képest mintegy 40 milliárd forinttal olvadt (megjegyezzük, hogy a hiteleknél tulajdonképpen kizárólag a devizának köszönhetően majdnem 98 milliárd forint volt a növekedés), a lekötött devizabetétek 15,2 milliárd forinttal híztak. Az összes hitel és a lekötött betétek közötti kamatkülönbözet a januári 10,6 százalékpontról közel 12,8-ra emelkedett.
Az euróbetétek és euróhitelek kamatkülönbözete (a svájci franknál ilyen összehasonlításra nincs módunk) első pillantásra mindenesetre határozottan kedvezőnek tűnik. Az éven belül lekötött betét és a fogyasztási hitel kamatkülönbözete ugyanis a januári 6,75 százalékpontról szeptemberre 4,15-re esett. Ugyanezzel a metódussal a lakáshiteleknél a marzs a vállalati üzletágban alkalmazott alacsony szintet éri el.
A kötelező jutalék
Más azonban a helyzet akkor, ha az alkalmazott árfolyamokkal is kalkulálunk. A betéteknél a bankok szinte kizárólag (legalábbis az alacsonyabb összegek esetén) valutaárfolyamot alkalmaznak. Öt bank ajánlata alapján a Napi Gazdaság kiszámolta, hogy milyen átlagos vételi és eladási ajánlattal találkozhatnak a betételhelyezők. E szerint: ha valaki egymillió forintot euróra vált, hogy ezt például lekösse, de abban a pillanatban meggondolja magát, és mégis a forintot kéri, akkor pénzéből már majdnem hatvanezer forint (több mint 5,8 százaléknyi) hiányzik. Hiába gondolja valaki azt, hogy ilyen ostoba ember nincs, ezért butaság így számolni, a kalkuláció akkor is érvényes, ha a pénz hosszabban pihen a bankban, csak éppen az árfolyamok időközben bekövetkező mozgása miatt nem ennyire érzékelhető. Az eurónál például számításaik szerint a vételi és eladási árfolyam közötti (a bankot váltási munkájáért jogosan megillető) különbözet átlagosan közel 15 forint. Minden egyes euróból ennyit kap a bank, más oldalról: ennyivel olvad (persze csak az eurócsatlakozásig) a devizában takarékoskodó vagyona.
Hitelek esetén valamivel jobb a helyzet, már csak azért is, mert a pénzintézetek többsége ekkor devizaárfolyamot alkalmaz. A vételi és az eladási árfolyammal azonban persze itt is „adózni” kell. A mostanában annyira kedvelt svájci franknál frankonként körülbelül egyforintnyi ez a teher. A devizaalapú kölcsöneiket lelkesen ajánlgató bankok egy részénél ráadásul egyszerűen nem lehet a neten rálelni arra, hogy milyen árfolyamot alkalmaznak hitelfelvétel és -törlesztés esetén. Azt persze tudjuk, hogy az egyik vételi, míg a másik eladási, de a konkrét érték rejtve marad – a bankok pedig szabadon állapítják meg a náluk érvényes árfolyamot.
A vállalatok és a bankrendszer
A belföldi hitelintézetek vállalkozói üzletágának teljesítménye messze alulmaradt az egyéb szektorokkal szembeni hitelezési tevékenységhez képest. A belföldi devizahitel- bővülés mellett a keresletbővülés jelentősebb része külföldön csapódott le.
A vállalatok devizában történő eladósodottsága további, jelentős mértékű növekedést mutatott. A félév során a belföldi hitelbővülés már kizárólag a devizahitelekhez volt köthető, az elmúlt negyedév sorána forintállomány enyhe csökkenése indult meg. A nagyvállalati piac telítettsége folytán a hitelintézetek egyre aktívabbak a kisméretű vállalkozások hitelezésében
is.
A hazai bankrendszer jövedelmezőségi helyzete kiemelkedő, tőkeellátottsága stabil, ám a bankok hitelezési gyakorlatát növekvő kockázatvállalás jellemzi. A háztartási, valamint a kis- és középvállalati szektor növekvő, árfolyamkockázattal szemben fedezetlen devizahitelezése kedvezőtlen irányú árfolyammozgás esetén veszteségeket okozhat a bankrendszerben. Ezen szektorok sérülékenysége növekedett, részben a makrogazdasági pálya körüli bizonytalanság, részben a kockázatvállalás magasabb szintje miatt. Az esetleges veszteségek negatív hatásait növeli, hogy a lakosság nagy részének az általa felvállalt kockázatokról, azok mértékéről valószínűleg nincs alapos információja.
A gépjármű-hitelezést a csaknem kizárólag külföldi devizában történő finanszírozás jellemzi. A közelmúltbeli stabil árfolyam ellenére ebben a szegmensben növekednek a hitelezési veszteségek, ez a helyzet a makrogazdasági kockázatok realizálódása esetén súlyosbodhat. A banki hátterű pénzügyi vállalkozások által dominált piac növekvő kockázatai a bankrendszerre is hatással lehetnek.
(Forrás: MNB, Napi Gazdaság)