Ezt a legtöbb magyar túrázó otthon hagyja: vigyázz, az életed is múlhat rajta!

HelloVidék: Hogyan változott meg az emberek túrázási, kirándulási szokása az elmúlt másfél évben? Mit tapasztaltak az elmúlt évben, hogyan változott az erdőben túrázók száma?

Németh Csaba: Örvendetes módon megsokszorozódott a kirándulási, túrázási kedv, ugyanakkor a „szokás” szintjén is tapasztalható egy nagyon pozitív bővülés. Ezt fontos kiemelni, hiszen a rendszeressé, megszokott kikapcsolási formává alakuló természetjárás már másfajta szemléletet, egy másfajta igényszint biztosítását feltételezi az erdőterületeken. Ennek megfelelően Szövetségünk szerepvállalása is változott, a népszerűsítés helyet, már az ismeret és tapasztalat alapú tudásátadást helyeztük előtérbe.

HelloVidék: Népszerűbbek lettek az erdei kirándulások? Merre és milyen útvonalakat látogattak a legtöbben?

Németh Csaba: A legismertebb helyek a legfrekventáltabbak, érthetően oda megy a legtöbb látogató. Amiről sokat beszélünk, amiről sokat hallanak, vagy sokan ajánlanak… Ilyen például a Rám-szakadék, Dobogókő, a Spartacus-ösvény, Kékestető, vagy Badacsony, no és a Balaton-felvidék. A Kéktúra is igen népszerű, de Balaton megkerülése kerékpárral is nagy-nagy favorit. Ugyanakkor van azért felfedező kedv is az emberekben, már szívesen ellátogatnak olyan helyekre is, amiről hiteles és érthető információk mentén egy „csendesebb” de látványos környezetbe kerülnek.

HelloVidék: Mennyire lettek tudatosabbak a kirándulók? Elmondható, hogy felszereltebben, felkészültebben vágnak neki az útnak?

Németh Csaba: Ahogy nő a legyalogolt kilométerszám, bővül a tapasztalat is. Ezzel párhuzamosan az emberek tudatossága is változik, főleg az értékrend alakul át. Összegségében elmondható, hogy egy olyan folyamat zajlik, aminek a tanulási fázisa hozza a jobb és alkalmasabb felszerelés használatot, illetve felkészültebb hozzáállást és kivitelezést. Igen, szépen fejlődnek ezen a téren a kirándulók, túrázók.

HelloVidék: Minden évben hallgatunk eltévedt kirándulókról, sőt súlyosabb, esetleg tragédiával végződő kirándulásokról is. Mit lehet tudni, az elmúlt időszakban csökkent vagy nőtt ezeknek az eseteknek a száma?

Németh Csaba: A nagyszámú új belépő, illetve a kezdők, újra kezdők megnövekedett száma magában hordozza a több problémás esetszámot. Sajnos előfordulnak most furcsa vagy kalandos eltévedések, amik azért jellemzően kezelhetőek nagyobb problémák nélkül, de balesetek, olykor tragédiák is vannak. Nem állítanám azonban, hogy jelentős növekedés lenne. A baj lehetősége minden tevékenységben benne van, ha azt sokkal többen csináljuk, valószínű, hogy több lehet a baj is.

HelloVidék: Az elmúlt években tapasztalhattuk, hogy szinte bármikor lecsaphat egy-egy nagyobb vihar. Mit tehet a kiránduló, ha az erdőben éri a baj?

Németh Csaba: Lehetőleg próbáljunk védett területre kerülni. Ez lehet esőbeálló, kis faház, vagy bármilyen épített menedékhely. Kerüljük a nyílt területeket, réteket, a csúcsokat vagy sziklás éles gerinceket. Ne húzódjunk magányos fa alá, nem bújunk vizes üregbe. Ha más lehetőség nincs üljünk le az erdőben a fáktól 4-5 méter távolságba a hátizsákunkra lehetőleg úgy, hogy felhúzzuk a földről a lábunkat. A fém tárgyakat tegyük távolabb, hajtsuk le a fejünket, a kezünket pedig tegyük a fülünkre. Ha lehet, így várjuk ki a vihar villámlós szakaszainak elmúlását.

HelloVidék: Mit lehet tenni olyan esetben, ha nem jól kalkuláltunk az időnkkel és ránk sötétedett az erdőben, vagy még rosszabb, eltévedtünk?

Németh Csaba: Sötétedés előtte minimum egy órával már kezdjük meg a visszatérést lakott területek felé. Maradjunk a kijárt utakon, sőt mindig a jártabban válaszuk, ha eltévedtünk volna. Szintén jó taktika, ha mindig lejtős részek felé megyünk. Természetesen szakadékba ne mászunk be, de oldalazva haladhatunk azzal párhuzamosan is, mindig lefelé tartva. A magyar középhegységi viszonyok mentén egy-két óra alatt szinte bárhonnan le tudunk jönni, útra, civilizációra tudunk találni, ha így teszünk. Természetesen ha nincs lámpánk, használjuk a telefont akár világításra, akár helymeghatározásra, akár ha szükséges- segítség hívására.

HelloVidék: Ha már megtörtént a baj, kiket és milyen elérhetőségen hívhatunk baleset esetén, vagy akkor, ha eltévedtünk?

Németh Csaba: Baleset esetén, vagy ha eltévedtünk és veszélyben vagyunk hívjuk a 112-es segélyhívó számot. Itt a probléma jellegének ismeretében fogják kezelni vagy a megfelelő szervhez irányítani a hívásunkat.

HelloVidék: Milyen felszereléssel érdemes családdal, barátokkal nekivágni egy erdei kirándulásnak? Mi az, ami nem maradhat ki a táskánkból? Milyen jó tanácsokat kell megfogadni, milyen szabályokat kell betartani az erdőben barangolás előtt/alatt?

Németh Csaba: Első a megfelelő tájékozódás, tehát legyen nálunk térkép, túrafüzet vagy olyan telefonos applikáció, ami alkalmas akár az offline navigálásra. Egy lámpa mindenképpen legyen nálunk, amit a vízhatlan és/vagy meleg felsőruha is egészítsen ki. Élelmiszer, elegendő innivaló, esetleg csípések esetére antiallergén anyag is kerüljön a zsákba. Nagy melegben a tűző nap elleni védekezésre is figyeljünk egy sapka vagy napszemüveg személyében. Legjobb tanács, hogy mindig tiszteljük a természetet. Ne becsüljük alá annak erejét. Az erdő tud hatalmas, sötét és veszélyes lenni, de ugyanakkor zöldellően csendes, napos. A körülmények állandó változása adja majd azt a nehézséget, amitől egy könnyű túra is gyorsan veszélyessé válhat. Ezért legyünk éberek, figyeljünk az időjárásra, az utak változó talajára, az útközben felbukkanó váratlan veszélyekre, rugalmasan és józan óvatossággal kezelve őket. Legyünk tisztában túratársaink képességeivel is, ne várjunk el olyant, amire nem képesek. Fogadjuk azt mindig el, hogy az erdőkben a természet adta szabályok szerint megy játék.