Indulhat a Grönland-projekt az elnökváltással? Sok dolog borulhat, ha ezt tényleg meglépi Trump

Pénzcentrum: Donald Trump bejelentette, hogy több geopolitikai területre is igényt tart. A legabszurdabb ezek közül jól sejtem, hogy Kanada lehet?

Tábor Áron: Nehéz megmondani, hogy mit gondol Trump komolyan, és mi az, amit egy nagy mondással el akar érni - végülis az is egy tárgyalási stratégia, hogy valaki a legnagyobb, akár lehetetlen követeléssel indít, hogy aztán ebből engedjen, de így is többet kapjon, mint amit a másik előzetesen engedni tervezett. (Trump talán az üzleti életből, korábbi tapasztalataiból hozza ezt a fajta megközelítést, de azért azt hozzá kell itt tenni, hogy a nemzetközi politikában ez az első elnöki ciklusa alatt nem vezetett túl sok eredményre. Voltak abszurd kilengések akár konfrontatív, akár békülékeny irányba pl. Észak-Korea esetében, volt egy látványos csúcstalálkozó Kim Dzsongunnal, de végülis az amerikai-észak-koreai viszonyokban például nem következett be semmilyen olyan áttörés, ami lényegesen különbözött volna az elnöksége előtti helyzettől.)

...A legkomolyabb pedig talán Grönland. Tényleg komolyan mondja ezeket az új amerikai elnök, vagy csak egy újabb populista húzásról van szó?

Mint mondtam, nem látunk Trump fejébe bele, ezzel együtt szerintem azt kell feltételezni a nemzetközi politikában, hogy amit mond, az az amerikai álláspont (január 20-tól). Nem is vagyok biztos benne, hogy teljesen el lehet különíteni a populista húzásokat a "komoly ötletektől", ha nem is sikerültek ezek abban a formában, de azért elnökként a legtöbb nagy populista ígéretét megpróbálta megvalósítani, legyen az akár a mexikói határra építendő fal vagy bizonyos muszlim országokból beutazók kitiltása az USA-ból. Ezzel együtt azzal egyetértek, hogy Kanada az irreálisabb elemek közé tartozik, amit inkább ő is csak azért vethet fel, hogy nagyobbat szóljon az ötlete, és Grönland vagy Panama esetén komolyabbak lehetnek a szándékai.

Megjegyzem azt is, hogy Kanada integrálása az USA-ba egy önálló tagállamként nem is valószínű, hogy érdeke lenne Trump pártjának. Kanada nagyjából Kaliforniával hasonló nagyságrendű, a legnépesebb vagy egyik legnépesebb állama lenne az USA-nak rögtön, ami az elektori kalkulációkat alaposan megváltoztatná. A republikánusok a sokkal kisebb méretű Washington DC-nek vagy Puerto Ricónak nem akarják megadni az államiságot, attól tartva, hogy a demokratákra szavaznának, szóval nem hiszem, hogy hirtelen örömmel fogadnák Kanadát, ami azért az USA-hoz képest liberálisabban szokott szavazni.

Lát reális esélyt arra, hogy valóban Amerika része legyen ez a terület? Elvégre Alaszka is az USA része, amit az oroszoktól vásárolt meg annak idején.

Ez igaz, de az ilyen nagy területvásárlások és cserék ideje már elmúlt. A 19. századi nemzetközi viszonyok egészen más szabályok és elvek szerint alakultak, a II. világháború óta a határok sérthetetlensége fontos szabály a nemzetközi politikában, és elvétve történnek változások, azok is inkább korábbi egységek függetlenedéséről szólnak, nem pedig területek átcsatolásáról/vásárlásáról.

Lehet persze mondani, hogy pl. az ukrajnai háború egy jele annak, hogy gyengül ez a nemzetközi rend, és Marco Rubio külügyminiszter-jelölt tegnapi meghallgatásán is "elavult"-nak nevezte az 1945 utáni rendet, de szerintem innen azért még mindig egy nagy lépés az, hogy az USA hirtelen a 19. század végi - 20. század eleji imperialista törekvéseit ilyen nyílt formában élessze újra. Dánia ráadásul szövetséges állam, elképzelhetetlennek tartom, hogy például erőt alkalmazzon az USA a terület megszerzéséért. Ez gyakorlatilag a NATO végét is jelentené.

Emellett persze Grönland helyzete sajátos, nem Dánia magterületéről van szó, hanem egy autonóm területről, ami a Dán Királyság fennhatóság alá tartozik, de van független kormánya, számos kérdésben önálló álláspontja lehet, és a 2009-ben bevezetett Grönland önkormányzati törvénye elismeri a terület jogát az önrendelkezésre, és akár az elszakadásra is.

A grönlandi kormány láthatóan vevő is arra, hogy tárgyaljon az USA-val szorosabb kapcsolatokról, például a felmelegedéssel könnyebben kiaknázható kritikus nyersanyagok bányászatában, de azt is hozzátették, hogy ők grönlandiak akarnak lenni, nem dánok vagy amerikaiak. Elvben, hosszú távon tehát lehetséges lenne, hogy Grönland kikiáltja - Dánia egyetértésével - függetlenségét, majd valamivel később csatlakozik az USA-hoz, de én nem látom ezt belátható időn belül reális forgatókönyvnek. Sokkal inkább látok arra lehetőséget, hogy Grönland az önállósága zálogaként szorosabb szálakat fűz Amerikához, akár kibővítik a Grönlandon amúgyis meglévő amerikai katonai bázist, de független terület (vagy a dán monarchia fennhatósága alá tartozó terület) marad.

Miért olyan fontos Grönland stratégiailag? Hiszen a kereskedelmi hajóútvonalak már nem olyan jelentősek, mint mondjuk a 16. században.

Nyilván ez része egy geostratégiai játszmának, ami részben a globális felmelegedés miatt megváltozott körülményekkel, részben a nyugati-orosz kapcsolatok változásával van összefüggésben.

Grönland eddig is fontos volt stratégiailag, a Thule légibázis (most már Pituffik űrbázis) az USA legészakibb katonai létesítménye, ráadásul Kína és Oroszország is bővítésbe kezdett az Északi-sarkkörön belüli vagy ahhoz közeli katonai jelenléttel (Kína magát "sarkkör-közeli" államnak nevezte), tehát ezt is figyelembe kell venni.

A hajóútvonalak ma is fontosak, bár nyilván más a kontextusuk, mint mondjuk a 16. században. A kontinensek közötti kereskedelemnek ma is jelentős része hatalmas cargo shipeken történik, nem véletlenül volt akkora jelentősége annak, amikor elakadt egy teherhajó a Szuezi-csatornában, ahogy a Vörös-tengeren a húti támadásoknak is világkereskedelmi implikációi voltak. Az olvadással új hajózható útvonalak jelennek meg, az északi sarkkör fontos területévé válhat és felválthatja a közel-keleti politikai események miatt amúgyis bizonytalanabb egyéb, Ázsia felé menő útvonalakat Eurázsia megkerülésében. Nyilván ez Grönlandból különösen jól elérhető.  

Állítólag a grönlandi jégsapka a legellenállóbb a Föld jeges vidékei közül. Ha viszont ez lenne az USA 51. állama, jó eséllyel benépesítenék azt, és felgyorsítanák a klímaváltozást - amiben Trump amúgy sem hisz, igaz?

A klímaváltozásnak nyilván van egy öngerjesztő hatása, mely szerint minél nagyobb területen válik lehetővé az emberi jelenlét, ipari termelés, gázkibocsátás stb., annál inkább növekszik ez a kockázat.

Ugyanakkor elég "far-fetchednek" gondolom azt a szcenáriót, hogy hirtelen az 51. állam lenne Grönland, de ezen körülmények között is szerintem a benépesítés nem történne meg túl gyorsan. Ezért nem hiszem, hogy tömegével akarnának amerikaiak Grönlandra költözni, ahogy Alaszka is, hatalmas mérete ellenére relatív néptelen terület maradt az USA-ban.

– összegezte gondolatait a szakértő.