Óriási hiteldömping jöhet Magyarországon 2024-ben: nagyot fog szólni, sokan kitömhetik a zsebüket

Az elmúlt két év eseményeinek tükrében már egészen hihetetlennek tűnik, hogy 2015. március végétől egészen 2021. november közepéig, tehát bő hat és fél évig folyamatosan 2 százalék alatt volt a magyarországi jegybanki alapkamat. Sőt, ezen az igen hosszú perióduson belül volt egy bő ötéves intervallum – 2016. május végétől 2021. július végéig -, amikor az alapkamat még az 1 százalékot sem érte el.

A romló gazdasági körülmények miatt azonban 2021 őszétől először lassú, majd egyre gyorsuló ütemben emelte az alapkamatot a jegybank, amelynek mértéke 2022 legelején még csak 2,4 százalék volt, ám a 2022. szeptemberi – ezidáig utolsó – kamatemeléssel már 13 százalékra emelkedett.

A 2022. szeptember végi emelést követően azonban Matolcsy György jegybankelnök kijelentette, hogy az akkori kamatszint mellett „nincs értelme tovább menni felfelé”. Nem sokkal később kiderült azonban, hogy mindezzel nehéz helyzetbe hozta magát a jegybank, ugyanis a kamatemelési ciklus lezárásának bejelentése után jelentős esésbe kezdett a forint árfolyama.

A helyzetet az egynapos betét intézményének bevezetésével oldotta meg a jegybank, amelynek kamatát 18 százalékra emelték. Ezzel az alapkamat – amely 13 százalékon maradt – átmenetileg elvesztette jelentőségét, míg irányadó rátává a 18 százalékos egynapos betét vált.

13% = 18%

Így indultunk tehát neki 2023-nak – egy 13 százalékos, ám ekkor inkább csak jelképes funkciót betöltő jegybanki alapkamattal és egy 18 százalékos egynapos betéti kamatlábbal, ami valójában a jegybank irányadó kamata volt ekkor. Magához az alapkamathoz egészen október végéig nem is nyúlt a Monetáris Tanács, hiszen annak mértéke valójában kevésbé volt jelentős.

Az ekkori helyzet már csak azért is különleges volt, mert az irányadó kamatot formálisan nem is a Monetáris Tanács határozta meg, hanem azt minden reggel, naponta határozta meg az igazgatóság az egynapos betéti tender kiírásakor. A tényleges kérdés tehát az év elején még az volt, hogy a forint árfolyamának stabilizálódása után mikor kezdődik meg az irányadó kamat csökkentése, illetve a csökkenés mikorra érheti el azt a szintet, hogy az irányadó kamat összeolvadhasson az alapkamattal.

Tavasztól jött az óvatos csökkentés

2023 első hónapjaiban egyre világosabbá vált, hogy hamarosan eljöhet a kamatvágás időszaka – egyrészt előző év októberéhez képest jelentősen megerősödött a forint árfolyama, másrészt január elején 25,7 százalékon tetőzött a fogyasztóiár-index. Bár az infláció még áprilisban is 24 százalékos volt az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor a trend már egyértelműen csökkenő volt.

A fentiek ellenére a Monetáris Tanács még az április 25-i ülésén is 18 százalékon hagyta az irányadó kamatot, ugyanakkor a kamatfolyosó felső szélét meghatározó egynapos hitel kamatát 25 százalékról 20,5 százalékra mérsékelte a jegybank. Mindezt, illetve a döntést követően még aznap kiadott jegybanki közleményt egyértelműen úgy értékelték akkor a szakértők, hogy megkezdődött a monetáris lazítás időszaka.

Mindössze egy hónappal később, május 23-án már magát az irányadó kamatot is csökkentette a jegybank – a ráta a korábbi 18 százalékról ekkor 17 százalékra csökkent. A következő hónapok során meg sem állt az MNB:

• júniusban 17-ről 16 százalékra,
• júliusban 16-ról 15 százalékra,
• augusztusban 15-ről 14 százalékra,
• szeptemberben pedig 14-ről 13 százalékra mérsékelte az irányadó kamatot.

A szeptemberi kamatvágásnak köszönhetően tehát az irányadó kamatként szolgáló egynapos betét kamata összeolvadt az alapkamattal, így 2023. szeptember 27-től kezdve ismét az alapkamat vált az irányadó rátává.

Ezzel egyidőben döntöttek a(z) - időközben egyébként ugyancsak folyamatosan vágott – kamatfolyosó felső szélének 250, alsó szélének pedig 50 bázispontos csökkentéséről is. Mindez azt eredményezte, hogy a kamatfolyosó szimmetrikussá vált az alapkamat körül pluszmínusz 100 bázisponton. A felsorolt lépések összességével lezárult „a rendkívüli kamatkörnyezet normalizációja”, illetve egyszerűsödött a monetáris politika eszköztára.

Végre csökkenhetett az alapkamat is

A májusban megkezdett kamatvágás végre utolérhette magát az alapkamatot is – annak mértékét októberben 12,25 százalékra, novemberben 11,50 százalékra, végezetül karácsony előtt néhány nappal 10,75 százalékra csökkentette a Monetáris Tanács. Utoljára 2022 nyarán volt ezen a szinten az alapkamat, ami 2022. augusztus 31-én éppen 10,75 százalékról emelkedett 11,75 százalékra.

Várhatóan azonban ez a 10,75 százalék sem lesz tartós, ugyanis Virág Barnabás alelnök a kamatvágást követően jelezte, hogy a közeljövőben 10 százalék alá csökkenhet az alapkamat.

Csúcson a reálkamat

A csökkenő inflációnak köszönhetően 2023-ban újra megtörtént az, amire már hosszú ideje nem volt példa, mégpedig pozitív lett a magyar reálkamat, azaz a kamatszint magasabb volt az inflációnál. Ennek mértéke a novemberi 7,9 százalékos inflációval és a 10,75 százalékos alapkamattal számolva 2,85 százalék, ám ez a decemberi infláció ismeretében – melyet az elemzők többsége 7 százalék alá becsül - várhatóan még nagyobb lesz.

Ugyan a reálkamat várhatóan hosszabb távon is pozitív lesz, ám annak mértéke csökkenhet, ugyanis a jegybank tovább vághatja majd az alapkamatot, miközben a két legfontosabb dezinflációs tényező (bázishatás és a fogyasztás visszaesése) lassan kifulladóban van – magyarán az infláció csökkenésének mértéke lassulni fog, miközben az MNB folytatja a kamatvágást, így a két érték közötti különbség csökkenhet.

Mit hoz 2024?

Végezetül arról kérdeztünk néhány gazdasági elemzőt, hogy mit várnak 2024 jegybanki kamatpolitikájától – meddig várható a monetáris lazítás folytatása, milyen forgatókönyvet tartanak reálisnak?

Az év első negyedében még kitart a gyors kamatvágások mellett a jegybank, utána pedig az inflációs tapasztalatok alapján dönt. Az alappálya szerint akár egész évben kitarthat a kamatcsökkentés, fokozatosan csökkentve a vágások mostani, 75 bázispontos ütemén

– mondta el Madár István, a Portfolio vezető elemzője.

Az év elején a jegybank még folytathatja az orrnehéz kamatvágási ciklusát. Q1-ben még gyorsabb tempóban, azt követően pedig lassabb ütemre váltva folytatódhat a kamatok normalizálása. A fejlett jegybankok kamatpolitikája, valamint az inflációs célt érdemben meghaladó pénzromlási ütem következtében a jövő évben folytatódhat a restriktív monetáris politika, így a jegybank az egész évben pozitív reálkamatot tarthat fent. Ebből adódóan a hazai inflációs pálya kijelöli az alsó korlátot az MNB számára, azonban az ország kockázati megítélése és a pénzpiaci stabilitás megőrzése miatt ezen felül egy érzékelhető puffert kell képeznie. Ha az inflációs előrejelzésünk helyes, valamint nem érkezik jelentős külső inflációs sokk, az év végére a jegybank 6 százalék körüli irányadó rátát tarthat fent

– árulta el Bukovszki András, a CIB Bank elemzője.

Kérdésünkre Nagy Jánostól, az Erste Bank makrogazdasági elemzőjétől megtudtuk, hogy a pénzintézetnél is 6-6,5 százalék körülre várják a 2024. év végi alapkamat szintjét.

Mindez azt jelenti, hogy 2024-ben nagyjából arra a szintre térhet vissza a magyarországi kamatkörnyezet, ahol 2022 nyarán is volt.

Mit jelent ez a jelzáloghitelek esetében?

Ha megnézzük, hogy 2022 nyarán milyen átlagos hitelköltség mutató mellett nyújtottak a hazai pénzintézetek lakáscélú hiteleket a háztartásoknak, akkor azt látjuk, hogy 2022 júniusában 6,93 százalék, 2022 júliusában 8,00 százalék, míg 2022 augusztusában 8,46 százalékos volt ez az érték (az alapkamat ezekben a hónapokban 5,90 és 10,75 százalék között mozgott).

Ezzel szemben 2023 októberében – 13,00 illetve 12,25 százalékos alapkamat mellett – 9,60 százalék volt a háztartásoknak nyújtott forint lakáscélú hitelek átlagos hitelköltség mutatója.

A két szint tehát lassan "összeér", így várhatóan a 2024-es átlagos hitelköltség mutatók a 2022-es nyári adatokra fognak majd hasonlítani.

Mindez pedig elviekben a hitelezés felfutását is eredményezhetné 2024-ben, hiszen a fent leírt kamatszintek mellett még 2022 augusztusában is 96,01 milliárd forint volt a háztartásoknak nyújtott új forint láscélú hitelek szerződéses összege, amely jelentősen meghaladta a 2023 augusztusi 54,41 milliárd forintot – amely mellesleg a 2023-as év legjobb eredménye volt.

Elviekben tehát elképzelhető, hogy 2024-ben a jelzáloghitel-piac is jelentős mértékben felfut. Ugyanakkor az is igaz, hogy a 2022. előtti években az emberek jelentős részének nőtt az életszínvonala, míg 2023-ban ennek az ellenkezője volt igaz, és sokan voltak kénytelenek hozzányúlni a megtakarításaikhoz. Mindezek alapján akkor sem lennénk meglepve, ha a hitelezés felfutása még váratna magára, annak ellenére, hogy pusztán a kamatokat nézve már a 2024-es állapotok is összevethetők lesznek a 2022-esekkel.