Újabb meglepő lépés az MNB-től: mi lesz a kamatemelési ciklus után?

A várakozásoknál nagyobb mértékben 13%-ra emelkedett a jegybanki alapkamat a korábbi 11,75%-ról, a Monetáris Tanács emellett 12,50%-ra emelte az egynapos betéti, valamint 15,50%-ra az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát. Az MNB várhatón szintén 13%-ra emeli az egyhetes betéti kamatot a csütörtöki tenderen.

Virág Barnabás MNB alelnök a közelmúltban utalást tett a kamatemelési ciklus közeljövőbeli befejezésére, ami szavai szerint kétféle módon történhet: vagy egy nagyobb lépést követően megállhat a kamatemelési sorozat, vagy lassítanak a kamatemelés ütemén, így több kisebb lépés következhet. A vártnál nagyobb, 125bp-os kamatemeléssel megnőtt az előbbi forgatókönyv esélye, azonban a hamarosan megjelenő közlemény, valamint sajtótájékoztató pontosabb képet adhat a monetáris politika várható lépéseiről.

A kamatdöntést követően a forint erősödött. A közelmúltban a forint történelmi mélypontja közelébe került az euróval szemben, annak ellenére, hogy az elmúlt időszak kamatemelési üteme és szigora a világon szinte egyedülálló infláció elleni „elkötelezettséget” mutat. Bár a hazai reálkamatszint továbbra is negatív, de régiós és nemzetközi összehasonlításban ennek mértéke kifejezetten visszafogott szintet mutat. A forint árfolyamát jelenleg nem elsősorban a kamatszint mozgatja, jóval jelentősebb szerepe van a gázárak alakulásának, ami érdemben rontja az egyensúlyi és növekedési kilátásokat, a dollár erősödésének, a globális kockázatkerülésnek és az EU-s embargós illetve forráskifizetési viták bizonytalanságainak, emelte ki Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.

A jegybank a legutóbbi kamatdöntő ülésén a bankrendszer számára meghatározott kötelező tartalékráta emeléséről, jegybanki diszkontkötvény-aukciók rendszeres meghirdetéséről, valamint hosszú futamidejű betéti eszközt bevezetéséről is döntött a bankrendszeri likviditás jelenleginél hosszabb futamidőkön történő sterilizálása érdekében. A likviditásszűkítő intézkedések szintén támogatják, hogy már nem kell érdemben emelni a kamatokat, annak ellenére, hogy az év hátralevő részében az infláció még jelentős mértékben emelkedhet.

A határidős kamatlábak további kamatemeléseket árazva egy hónap múlva 13,50%, három hónap múlva 13,70%, azt követően pedig lassan mérséklődő kamatszintet jelez előre, így hat hónap múlva 13,60%, míg egy év múlva 12,7% körüli kamatszintet jeleznek előre. Az ukrajnai konfliktus, az Oroszország elleni szankciók, és az igen alacsony mértékű Európába irányuló orosz gázszállítások hatására érdemben folytatódott az európai energiaárak emelkedése, így a rövidtávú inflációs nyomás enyhülése továbbra is valószínűtlen, sőt, a rezsicsökkentés átlagfogyasztás feletti kivezetése, a jelenlegi szintek mellett várhatóan tovább emelkedő energiaárak, egyes termékpályákon a folytatódó átárazások, és a vállalati költségek meredek elszállása miatt az infláció szignifikáns emelkedése várható. Az elmúlt hónapokban kifejezetten erős volatilitás és kiszámíthatatlanság jellemezte az áru- és pénzpiacokat, ez pedig tovább fokozza a kamatemelési várakozásokat is, a nyersanyagárak mindazonáltal a háború kitörését közvetlenül követő kilengés után alacsonyabb szinteken stabilizálódtak, de így is a korábbi állapot felett. Noha az infláció a jövő év elejétől bázishatások miatt mérséklődhet, az előbb említett tényezők jóval magasabb inflációs pályát eredményeznek a következő hónapokban, miközben a minimálbér jelentős emelése mellett a szja visszatérítés, a rendvédelmi állomány hathavi bónusza, valamint a februári 13. havi nyugdíj mintegy 1000 milliárd forinttal növelték a háztartások jövedelmét, ami további lökést adott a fogyasztásnak és az inflációnak is.

A fenti kockázatok miatt az MNB proaktív jelleggel a tavalyi év közepén kamatemelési ciklust kezdett, ami idén is folytatódott. Az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére legkorábban 2023 második felében számítunk, amennyiben az inflációs folyamatok arra utalnak, hogy az infláció 2024-ben visszatérhet a toleranciasáv 4%-os teteje alá, így a jövő év végére a várakozásunk szerint 9,00%-ra csökkenhet az alapkamat, annak érdekében, hogy a lassuló globális gazdasági környezetben kevésbé fékezze a reálnövekedést és a beruházásokat a kamatszint, miközben az infláció egy jelentős része kínálati oldali.

Mivel a jegybankok a kínálati ársokkokat érdemben nem tudják befolyásolni, elsődleges céljuk a másodkörös hatások kiszűrése, az inflációs várakozások lehorgonyzása, az ár-bér spirál kialakulásának megelőzése, ahogy ezt teszik jelenleg is világszerte. A jelenlegi globális inflációt azonban főleg a megélhetéshez szükséges áruk árának meredek emelkedése növeli, ami önmagában is fékezni fogja a gazdaságokat a vásárlóerő visszaesésének hatására, egyre erősítve a recessziós aggodalmakat. Ezért a monetáris kondíciók túlszigorítását is érdemes lenne elkerülni, ez pedig kifejezetten megnehezíti a jegybankok munkáját.   

Az MNB Monetáris Tanácsának legutóbbi kamatdöntő ülésen készült közleménye hangsúlyozza, hogy az inflációs kilátások és kockázatok alakulásával kapcsolatban, a Monetáris Tanács adatvezérelt módon, havi kamatdöntő ülésein értékeli a monetáris kondíciók további szigorításának szükségességét.

Az árak emelkedése miatt újabb szigorításokra lesz szükség a következő hónapokban. A mostani kilátások alapján arra számítunk, hogy novemberben véget érhet a kamatemelési ciklus, így az év végét 13,5-14 százalék körüli szinten zárhatja az alapkamat

- mondta Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető makrogazdasági elemzője. Hozzáfűzte azonban, hogy ezt az előrejelzést azonban számos tényező felboríthatja. Sok függ ugyanis az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank lépéseitől, a Magyarországnak szánt uniós forrásokról szóló tárgyalások eredményétől, ezzel összefüggésben a forintárfolyamának alakulásától is. 

Az MNB mindeközben bejelentette a kamatemelési ciklus lezárását, mivel a Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjével a kamatkondíciók kellően szigorúvá váltak, ami biztosítja az inflációs cél elérését.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megszólalt Matolcsy György a kemény kamatemelés után: a szigorítás folytatódni fog

A keddi 125 bázispontos kamatemeléssel a 16 hónapig tartó kamatemelési ciklust lezárta a jegybank.

A szigorú monetáris kondíciók ugyanakkor tartósan fennmaradnak, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását, és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését. A monetáris kondíciók szigorítása a likviditás szűkítésével folytatódik. Ennek megfelelően október 1-jétől emelkedik a kötelező tartalékráta, valamint elindulnak a rendszeres jegybanki diszkontkötvény aukciók és bevezetésre kerül egy hosszabb futamidejű betéti eszköz.

A Monetáris Tanács megállapította, hogy a szeptemberi inflációs jelentés előrejelzése körüli kockázati eloszlás szimmetrikussá vált. A külső inflációs nyomás enyhülése és a lassuló kereslet árleszorító hatása 2023 elejétől jelenhet meg a hazai inflációban. A szállítási költségek, a nyersanyag- és energiaárak határidős árak alapján várható csökkenése, valamint a globális gazdaság növekedésének lassulása fékezhetik a külső inflációt. A kamatemelési ciklus lezárását lehetővé tette, hogy az előretekintő reálhozam pozitívvá vált, az inflációs kockázatok kiegyensúlyozottá váltak, az elmúlt hónapokban közeledtek az álláspontok a kormány és az Európai Bizottság között az uniós források lehívásával kapcsolatban, valamint javult a monetáris transzmisszió az fx-swap és az állampapírpiacon is- tette hozzá Suppan Gergely.