Meglepte az elemzőket az MNB szigora: újabb kamatemelésre számíthatunk még a héten?

A kamatfolyosó mindkét oldala szimmetrikusan, szintén 50-50 bázisponttal emelkedett. Mind a kamatdöntést követő alelnöki sajtótájékoztató, mind a Monetáris Tanács állásfoglalása továbbra is elsősorban a tartós és továbbra is felfelé mutató inflációs hatások erősödését hangsúlyozta - értékelte a lépést Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzje. A szigorítási ciklus csütörtökön, az egyhetes betéti tender kamathirdetésekor folytatódik, vélhetően a mainál kisebb mértékben, majd ezt követően várhatóan havi ütemezésben történhet - tette hozzá.

A közlemény hangsúlyozta, hogy a Monetáris Tanács indokoltnak tartja az alapkamat felzárkóztatását az egyhetes betéti kamat szintjéhez. Ezen folyamat keretében a Tanács az alapkamat-emelési ciklust havi ütemben, a decemberinél nagyobb lépésközzel folytatja. Eközben a monetáris kondíciók további szigorítása az egyhetes betéti eszköz kamatának emelésével is folytatódik. Az MNB továbbra is készen áll az egyhetes betéti eszköz kamatával gyorsan és rugalmasan reagálni, amennyiben azt a rövid távú pénz- és árupiaci kockázatok emelkedése indokolja

- vélekedett Nagy János. Mint kifejtette, a decemberi fogyasztói árindex adat némileg átrajzolta a korábban előrejelzett inflációs pályát. Az árnyomás nem látszik enyhülni egyelőre: bár a fő szám fokozatosan mérséklődhet az év során, az év első felében az alapfolyamatokat megragadó maginflációs mutató vélhetően emelkedést mutat. A jegybank közleménye szerint a szokásosan az első két hónapban megtörténő átárazások jelentős része már november-decemberben végbemehetett, így enyhébb drágulással szembesülhetünk az idei év elején. A vállalatok meghatározó hányada már októbertől kezdődően szembesül a megemelkedett energia- és nyersanyagárakkal, ugyanakkor a sajtóban megjelent közlések arra engednek következtetni, hogy számos területen, főként a szolgáltatások terén maradtak az év eleji árkorrekciónál.

A jegybank a korábbinál magasabb ütemű emeléssel reagált. A várakozásoknál nagyobb emelést feltehetően a decemberben bejelentett lakossági kamatstop is ösztönözte, hiszen így ezek a hitelek még egy ideig védve vannak a kamatok emelkedésétől. Emellett a tájékoztatóból kiderült, hogy az egyhetes betéti kamat meghatározása ezután a tervek szerint havonta történik, ugyanakkor nyitva hagyták a lehetőséget a gyors reagálásra. Továbbá az eddig alkalmazott válságkezelő eszközök kifutása 2022-től a likviditás szűkítése irányába hat

- mondta az Erste szakértője. Hozzátette: a magyar jegybank az infláció féken tartása érdekében instant módon az árfolyamon keresztül képes hatni. Az euró-forint árfolyam az év eleje óta nagyjából a tavaly januári szintje közelében mozog, így az ősszel ellentétben nincs extra inflatorikus hatása az alakulásának. Mindent egybevetve továbbra is a világpiaci környezet és a geopolitikai fejlemények (orosz-ukrán konfliktus) határozhatják meg a magyar deviza pályáját.

Az Equilor elemzése is hangsúlyozta, hogy a megjelent közleményben a jegybank jelezte, hogy az inflációs várakozások horgonyzása és a másodkörös inflációs kockázatok mérséklése érdekében a Monetáris Tanács ülésén megkezdte az alapkamat felzárkóztatását az egyhetes betéti eszköz kamatához. Ezen folyamat keretében az alapkamat-emelési ciklus havi ütemben, a decemberinél nagyobb lépésközzel folytatja. Eközben a monetáris kondíciók további szigorítása az egyhetes betéti eszköz kamatának emelésével is folytatódik. 

A fenti mondatok arra utalnak, hogy a csütörtökön esedékes egyhetes betéti tenderen 50 bázispontnál kisebb mértékben, de tovább emelhetik a jelenleg 4 százalékon álló kamatot

- tették hozzá. Mint írták, decemberben is 7,4 százalékos volt az éves bázison számított infláció, így a tavalyi év átlagában 5,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. A következő hónapokban eldőlhet, hogy tetőzött-e az infláció, illetve a folyamat fékezése érdekében bevezetett kormányzati intézkedések mennyire hatékonyak. A tavalyi bázis áprilistól jelentősen emelkedik, így a tavaszi hónapokban ez is fékezheti az áremelkedés ütemét. Néhány felfelé mutató kockázat továbbra is fennáll, az olajárak ismét emelkedést mutatnak, ugyanakkor az importált infláció jelentősége a forint év eleji erősödésének köszönhetően csökkent.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének kommentárjában azt írta, a várakozásokat meghaladva, azonban a Magyar Bankholding és a Takarékbank előrejelzéséhez közeli mértékben 2,90%-ra emelkedett az alapkamat az eddigi 2,40%-ról, a Monetáris Tanács emellett 50 ponttal 2,90%-ra emelte az egynapos betéti, valamint 50bp-tal 4,90%-ra az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát. Az egyhetes betéti kamat várhatóan 4,25-4,50%-ra emelkedik csütörtökön.

A forint kisebb erősödéssel reagált a konszenzusnál némileg erőteljesebb kamatemelésre, azonban a forint árfolyamát jelenleg nagyrészt az orosz-ukrán konfliktus miatti geopolitikai kockázatok és az ebből származó kockázatkerülés mozgatja. Az inflációs kockázatok fokozódása és a korábbi várakozásoknál messze magasabb infláció miatt az MNB a közelmúltban elválasztotta az effektív egyhetes betéti kamatot az alapkamattól, ezenkívül kiszélesítette, valamint aszimmetrikussá tette a kamatfolyosót, annak érdekében, hogy a pénz- és árupiaci mozgások kiszámíthatatlansága miatt növelje a mozgásterét. A szeptemberi kamatdöntés óta meredeken elszálltak a földgáz-, áram-, és olajárak, ami jelentős, és széleskörű inflációs nyomáshoz vezethet a háztartási energiaárak szinten tartása mellett is

- közölte Suppan Gergely. Megjegyezte, az MNB vezetése üzeneteiben már előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt, amit szinte minden oldalról érkező külső nyersanyagár sokkok mellett az újranyitás kereslet-kínálati súrlódásai okoznak.

Noha az infláció az idei év során bázishatások miatt fokozatosan mérséklődhet, az előbb említett tényezők jóval magasabb inflációs pályát eredményeznek a következő hónapokban, miközben a minimálbér jelentős emelése mellett a szja visszatérítés, a rendvédelmi állomány hathavi bónusza, az idén kifizetésre kerülő nyugdíjprémium, valamint a februári 13. havi nyugdíj kéthetes része mintegy 1200 milliárd forinttal növeli a háztartások jövedelmét, ami érdemi lökést adhat a fogyasztásnak, a gazdasági növekedésnek, ugyanakkor az inflációnak is.

Mint kifejtette, az infláció a nyári átmeneti mérséklődés után érdemben emelkedett, ami világszerte megfigyelt jelenség. A következő hónapokban az enyhén mérséklődhet az infláció, mivel a dohánytermékek jövedéki adóemelése áprilisig kiesik a bázisból, ami önmagában 1,2 százalékponttal csökkenthetné az inflációt. A nyersanyagárak robbanásszerű emelkedése ugyanakkor továbbra is felfelé mutató kockázatokat jelent, mivel számottevő másodkörös hatással járhatnak, csakúgy, mint az újra megjelent munkaerőhiány hatására várhatóan élénkülő bérnövekedési dinamika.

Az inflációt az MNB megítélése szerint a költségvetési kiadások tervezett növelése is fűtheti. Ezért az MNB proaktív jelleggel a tavalyi év közepén kamatemelési ciklust kezdett, ami az MNB iránymutatása szerint az idei év elején is határozott ütemben folytatódhat, így a tavaszi hónapokig további kamatemelésekre számítunk. A tavaszi hónapokban véget érhet a kamatemelési ciklus, mivel az inflációs kilátásokat számos bázishatás javíthatja, így feltehetően nem lesz szükség további szigorításra.

Az inflációs kockázatok számottevő fokozódása miatt azonban az év első négy hónapban 4,00%-ig emelkedhet az alapkamat, ami az év végéig ezen a szinten maradhat, míg az egyhetes betéti kamat az infláció alakulásának függvényében 4,75-5,00%-ig emelkedhet. Az év végétől azonban elkezdődhet az egyhetes betéti kamat mérséklése, valamint fokozatos visszazárása az alapkamathoz, amennyiben az inflációs előrejelzések a bázishatások miatt arra utalnak, hogy az infláció 2023-ban visszatérhet a toleranciasávba, ezért az év végére a várakozásunk szerint 4,6-4,75%-ra csökkenhet az egyhetes betéti kamat

- vélte a Takarékbank szakértője.

Az MNB Monetáris Tanácsának legutóbbi kamatdöntő ülésen készült közleménye hangsúlyozza, hogy az inflációs kilátások és kockázatok alakulásával kapcsolatban, a Monetáris Tanács adatvezérelt módon, havi kamatdöntő ülésein értékeli a monetáris kondíciók további szigorításának szükségességét. A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódik, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

A Monetáris Tanács kivezette a mennyiségi lazításokat, így az állampapír vásárlási és a növekedési kötvény programot is. A jegybank egyelőre nem értékesíti a mérlegében lévő állampapír-állományt, a megvásárolt állampapírokat lejáratig tartja. Az MNB uganakkor az állampapírpiac likviditási folyamatait a jövőben is szoros figyelemmel követi, és szükség esetén készen áll átmeneti és célzott állampapír-vásárlásokkal beavatkozni az állampapírpiac stabilitásának fenntartása érdekében. Az eseti állampapír-vásárlások nem jelentik a monetáris politikai irányultság megváltozását

- tette hozzá Suppan Gergely.

A Monetáris Tanács a múlt évben kivezette a forintlikviditást nyújtó devizaswap-eszközt, szűkítve az eszközön keresztül nyújtott forintlikviditás. A kamatdöntés megfelelt a piaci árazásoknak, a határidős kamatlábak egy hónap múlva 4,50 , három hónap múlva 4,90%, hat hónap múlva 5,20%, 2022 végére 5,15% körüli kamatszintet jeleznek előre, az utóbbiak azonban némileg meghaladják jelenlegi várakozásainkat.