Nem áll le a jegybank: eddig emelkedhet még az alapkamat 2021-ben

A Magyar Nemzeti Bank kedden 30 bázisponttal, 2,1 százalékra emelte az alapkamatot. A szigorítási ciklus eredményeként a jövő év első negyedévének végig akár 3-3,5 százalékra emelkedhet a kamatszint- mondta Németh Dávid

A keddi lépés tulajdonképpen megfelel az elemzői konszenzusnak, ám a szakértők között volt, aki 90 bázispontos emelést sem tartott kizártnak, de akadt 15 bázispontos szigorításra vonatkozó előrejelzés is.

A K&H vezető elemzője a döntésről azt mondta:

A 30 bázispontos szigorítás kisebb lépést jelent a piaci árazásokhoz képest, a piaci szereplők ugyanis a hozamgörbében nagyobb emelést áraztak be.” Hozzátette: „Az MNB abból a szempontból kilóg a régióból, hogy a többi jegybank jelentősebb lépésekkel növelte a kamatot. A cseh jegybankárok például 125, lengyel társaik pedig 75 bázispontos emelést hajtottak végre legutóbb. A magyar kamatszint a térségben középen áll, alacsonyabb cseh rátánál, de magasabb a lengyelnél.

A szakember szerint a következő hónapokban újabb kamatemelések várhatóak a magas infláció miatt. Fontos lesz a decemberben megjelenő inflációs jelentése, amelyben várhatóan a korábbinál nagyobb pénzromlási ütem szerepelhet. Németh Dávid szerint a mostani kilátások alapján 3-3,5 százalékig növekedhet 2022 első negyedévének végéig.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője arról beszélt, a várakozásoknak megfelelően, azonban a piaci várakozásoktól elmaradva emelkedett az alapkamat, és a Monetáris Tanács ezzel párhuzamosan 30-30 bázisponttal 1,15 százalékra emelte az egynapos betéti, valamint 3,05 százalékra az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát. Az egyhetes betéti kamat várhatóan szintén 2,10 százalékra emelkedik csütörtökön.

A forint kisebb gyengüléssel reagált, mivel az inflációs kockázatok érdemi erősödése akár nagyobb kamatemelést is indokolhatott volna, míg a lengyel jegybank váratlan 75 bázispontos, valamint a cseh jegybank 125 bázispontos kamatemelése szintén fokozhatta a kamatemelési nyomást.

A szeptemberi kamatdöntés óta meredeken elszálltak a földgáz-, áram-, és olajárak, ami jelentős, és széleskörű inflációs nyomáshoz vezethet a háztartási energiaárak szinten tartása mellett is. Az MNB vezetése üzeneteiben már előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt, amit szinte minden oldalról érkező külső nyersanyagár sokkok mellett az újranyitás kereslet–kínálati súrlódásai okozhatnak

- vélte az elemző, aki szerint noha az infláció a jövő év elején bázishatások miatt gyorsan mérséklődhet, az előbb említett tényezők jóval magasabb inflációs pályát eredményeznek a következő hónapokban, miközben a minimálbér jelentős emelése mellett a szja visszatérítés, a rendvédelmi állomány hathavi bónusza, az idén kifizetésre kerülő nyugdíjprémium, valamint a februári 13. havi nyugdíj kéthetes része mintegy 1200 milliárd forinttal növeli a háztartások jövedelmét, ami érdemi lökést adhat a fogyasztásnak, a gazdasági növekedésnek, ugyanakkor az inflációnak is.

Az infláció a nyári átmeneti mérséklődés után újra emelkedett. A következő hónapokban az infláció érdemben tovább emelkedhet, megközelítve a 7 százalékot Suppan Gergely szerint, azonban a dohánytermékek jövedéki adóemelése jövő év áprilisáig kiesik a bázisból, ami 1,2 százalékponttal csökkentheti az inflációt.

A nyersanyagárak robbanásszerű emelkedése továbbra is felfelé mutató kockázatokat jelent, mivel számottevő másodkörös hatással járhatnak, csakúgy, mint az újra megjelent munkaerőhiány hatására várhatóan élénkülő bérnövekedési dinamika. Az inflációt az MNB megítélése szerint a költségvetési kiadások tervezett növelése is fűtheti.

Ezért az MNB proaktív jelleggel kamatemelési ciklust kezdett, ami az MNB iránymutatása szerint következő hónapokban határozott ütemben folytatódhat, így az következő két ülésen további kamatemelésekre számítunk, amivel az év végére 2,40 százalékra emelkedhet az alapkamat, ami az inflációs kockázatok miatt a jövő év elején is folytatódhat. A jövő év tavaszán véget érhet a kamatemelési ciklus, mivel a jövő évi inflációs kilátásokat számos bázishatás javíthatja, így feltehetően nem lesz szükség további szigorításra. Az inflációs kockázatok számottevő fokozódása miatt azonban kissé emeljük a kamatemelési várakozásunkat, ennek megfelelően a jövő év első negyedévében 2,75 százalékig emelkedhet az alapkamat, ami az év végéig ezen a szinten maradhat

- vázolta Suppan Gergely, majd hozzátette: az MNB Monetáris Tanácsának legutóbbi kamatdöntő ülésen készült közleménye hangsúlyozza, hogy az inflációs kilátások és kockázatok alakulásával kapcsolatban, a Monetáris Tanács adatvezérelt módon, havi kamatdöntő ülésein értékeli a monetáris kondíciók további szigorításának szükségességét. A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódik, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.

A Monetáris Tanács elkezdte a mennyiségi lazítások fokozatos visszavonását, az állampapír vásárlási program heti volumenét 40 milliárd forintra mérsékelte, amit további szűkítések követhetnek. Az MNB a vásárlások mérséklését a rövidebb lejáratú állampapírok körében kezdte meg, amelynek következtében a heti vásárlásokon belül emelkedik a hosszabb lejáratú állampapírok részaránya. A jegybank nem értékesíti a mérlegében lévő állampapír-állományt, a megvásárolt állampapírokat lejáratig tartja. Az MNB a programot fokozatos kivezetés mellett, a heti vásárlások mennyiségét és szerkezetét rugalmasan alakítva, a szükséges mértékben és a szükséges ideig fogja használni.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az állampapírpiac stabil likviditási helyzete továbbra is kulcsfontosságú a monetáris transzmisszió szempontjából, ezért az MNB a piaci stabilitás fenntartása érdekében bármikor kész a heti vásárlások mennyiségének átmeneti növelésére. A Monetáris Tanács elkezdte a forintlikviditást nyújtó devizaswap-eszköz fokozatos kivezetését, és az eszközön keresztül nyújtott forintlikviditás szűkítését.

A piaci árazások meredekebb kamatemelési várakozásokat tükröznek, a határidős kamatlábak egy hónap múlva 2,70 százalék, három hónap múlva 3,20 százalék, hat hónap múlva 3,70 százalék, 2022 végére 4,05 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre

- húzta alá.

Varga Zoltán, az Equilor vezető elemzője arról beszélt, hogy fontos információ, hogy az egyhetes betéti tender kamatszintjét ismét az alapkamat fölé fogják emelni, erre már e hét csütörtökön sor kerülhet.

Hozzátette, számos új intézkedést jelentettek be a közleményben, illetve a jegybanki háttérbeszélgetésen. A kamatemelési ciklus gyorsabb ütemben folytatódik, változatlanul havi ütemezésű a ciklus, de 30 bázispontos lesz. Ismét szerepet kap az egyhetes betéti eszköz, azt már e hét csütörtökön az alapkamat fölé fogják emelhetik, így az effektív kamat nagyobb mértékben emelkedhet. Kivezetik a forintlikviditást nyújtó swapeszközt, a bankrendszerben lévő likviditás szűkítése érdekében.

Az inflációs kockázatokat két fronton kell kezelni. Egyrészt az inflációs várakozások horgonyzottsága és a másodkörös hatások elkerülése a hosszú kamatemelési ciklussal. Másrészt a magyar gazdaságnak magasabb reálkamat mellett is tartós növekedési pályán kell haladnia. Emellett egy új, korlátos, eseti jellegű és rövid futamidejű jegybanki diszkontkötvényt vezetnek be, amely támogatja a pénzügyi rendszerben lévő likviditás hatékony sterilizációját.

- vázolta a szakértő. Majd arról beszélt, tovább gyorsult az infláció. Októberben 6,5 százalékra emelkedett az éves infláció, szemben a 6 százalékos várakozással, míg a maginflációs mutató 4,7 százalékon alakult. A növekedést elsősorban az üzemanyagok, élelmiszerek, és az iparcikkek áremelkedése okozta. Az alacsony bázis hatása jövő januárig velünk maradhat, a nemrégi bejelentett, és már érvénybe is lépett hatósági árszabályozás az üzemanyagok esetében csak átmenetileg és mérsékelten foghajta vissza az infláció mértékét.

Számításaink szerint novemberben nagyjából 0,25 százalékkal, decemberben és januárban 0,5-0,6 százalékkal foghatja vissza a drágulást, mivel a másodkörös hatások már beépültek az árakba. A hosszabb távú hatások szempontjából a legfontosabb kérdés, hogy február 15-ig hogyan alakul az olaj világpiaci ára, illetve hosszabbít-e a Kormány a szabályozás lejárta után.

Eközben a történelmi csúcs közelében az euró-forint árfolyama. A jegyzés az elmúlt időszakban folyamatosan emelkedett, majd áttörte a 364,25-ös szintet. A tavaly áprilisban elért árfolyamcsúcs 369,59-nél húzódik, mely rendkívül erős ellenállási szintet jelent. Az RSI indikátor továbbra is negatív divergenciát mutat az árfolyammal szemben, a közleményben és a háttérbeszélgetésen megjelent intézkedések forinterősítő hatásúak. Abban az esetben várhatunk érdemi korrekciót, ha a jegyzés visszasüllyed 364,25 alá.