Tömve vannak a patikák import gyógyszerekkel: minden második beteg ezt kapja a patikában

A tanulmány hipotézise az volt, hogy a gyógyszergyártás jelentősége rövid- és természetesen közép- és hosszabb - távon is növekedni fog, és hogy a gazdaság alapvető pillére lehet a gyógyszeripar. A tanulmány célja, hogy pillanatképet adjon a gyógyszergyártás jelenlegi helyzetéről, valamint kitekintést a jövőre nézve. A magyar gyógyszergyártás épít a történelmi hagyományokra és lépést tart a nemzetközi innovációval - mondta el Drácz Dániel a Deloitte szakértője, aki a tanulmányt ismertette. Az elemzés egyik tételmondata, hogy a globális megatrendek iparformáló hatásai és az ágazat történelmi jelentősége révén a gyógyszergyártás a magyar
gazdaság egyik biztos alappillérévé vált, melyre érdemes jövőt építeni.

Melyek a nemzetközi megatrendek? Ilyen a népesség elöregedése, a globális járványok növekvő előfordulása, vagy az új kezelések iránti igények. Ezek arra utalnak, hogy a gyógyszeripar szerepe a jövőben egyre fontosabbá válik. Ha csak az öregedést nézzük: globálisan abszolút értékben a 60 év felettiek száma 2050-re meg fog duplázódni. 2020-ban az EU lakosságának negyede volt 60 év feletti, 2050-re el fogja érni a 34%-ot. A demográfiai trendek tehát afelé hatnak, hogy az idősek és ezáltal a krónikus betegek száma is jelentősen fog nőni. Ezáltal pedig emelkedik majd a kereslet a gyógyszerek iránt.

A 2023-2026 időszakban a globális trendekből következően a gyógyszerértékesítés várhatóan 5,3%-kal nőhet átlagosan évente az Economist Intelligence Unit számítása szerint. Eközben a költségnyomás növekedni fog a gyógyszergyártó cégeken, külön nehézséget okoznak a szabályozott árak ebben a szektorban. 

A magyar gyógyszergyártás nagy történelmi hagyományokkal rendelkezik, mára jelentős vállalatokkal, folyamatos innovációval van jelen a hazai gazdaságban, melynek köszönhetően jelentős nemzetközi jelenlétre is szert tett. A tanulmány szerint a legfrissebb adatok alapján a gyógyszergyártás 2023-ban közel 1700 milliárd forint árbevételt realizált. Azt állapították meg: a szektor export aránya a feldolgozóipari ágazatok közül kiemelkedő mértékű. 

A hazai gyógyszergyártás rendkívül exportorientált ágazat - emelte ki Drácz Dániel. A gyógyszeripari export abszolút értéke alapján Magyarország a világranglista 20. helyén áll, az egy lakosra jutó gyógyszerexportban pedig a 12. helyet foglalja el a nemzetközi rangsorban. Az alábbi ábrán látható, hogy a gyógyszergyártás árbevételének több mint 80%-át az export adja a MAGYOSZ tagválalatoknál:

A gyógyszergyártás a feldolgozóiparon belül is jelentős

A gyógyszergyártás a feldolgozóipar által megtermelt bruttó hozzáadott érték közel 7%-át adja, és az egy foglalkoztatottra jutó hozzáadott értékben messze meghaladja a feldolgozóipari átlagot - emeli ki a tanulmány. Eközben az egy foglalkoztatottra jutó brut hozzáadott érték a gyógyszergyártásban (2022-es adatok szerint) 24,6 millió forint/fő volt. Míg például a járműgyártásban ez 12,1, az élelmiszer, ital ágazatban 8,2 millió.

Az ágazat bruttó hozzáadott értékét tekintve nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően teljesít. Magyarország - a hazai gyógyszergyártás - teljesítménye messze meghaladja a környező országokét - emelte ki a tanulmány.

A gyógyszergyártás bruttó hozzáadott értéke a kibocsátás szinte felét, 47%-át teszi ki, ezzel messze meghaladva a feldolgozóipari alágak teljesítményének átlagát (20%-ot). Ahogy az egy korábbi ábrán is látszott: a feldolgozóiparon belül a bruttó hozzáadott érték pedig 6,9 százalékos volt. A Pénzcentrum kérdésére, hogy mitől olyan kiemelkedő ágazati szinten a hazai gyógyszergyártás hozzáadott érték tekintetében, Poroszlai Csaba, az Egis vezérigazgatója, a MAGYOSZ egyik alelnöke kifejtette, hogy a gyógyszergyártás egy vertikálisan integrált ágazat. A hazai gyógyszergyártók lényegében csak az alapanyagot veszik meg, a gyártás minden egyéb folyamata egészen a kutatás-fejlesztésig itt zajlik, ezért képesek a gyógyszergyártó cégek kiemelkedő hozzáadott értéket előállítani.

A tanulmány is kiemeli, hogy a K+F ráfordítások forrás-megoszlását tekintve, a gyógyszergyártásban a saját források aránya jóval magasabb (~98%) a nemzetgazdaság egészéhez (~53%) és a feldolgozóipari átlaghoz képest (~45%).

A MAGYOSZ tagvállalatok fokozott hangsúlyt fektetnek a kutatás-fejlesztésre - a K+F-ben foglalkoztatottak
aránya az iparágban dolgozók 14,5%-át tette ki a 2020-2023 időszakban, ami a többi iparághoz képest kiemelkedőnek mondható (A K+F-létszám aránya az összes foglalkoztatottból Magyarországon 2023-ban 1,1% volt). Összesen ez 14,7 ezer főt jelent.

2023-ban a 105 milliárd forintos K+F ráfordítás mellett - 2022-ben ez 99, 2021-ben 85, 2020-ban 80 milliárd forintot tett ki - a MAGYOSZ tagvállalatok 119 milliárd értékben eszközöltek beruházásokat. A K+F kiadások mértékében a gyógyszeripar szintén az élvonalban van. Az egy foglalkoztatottra jutó K+F ráfordítás értéke a gyógyszergyártásban közel tízszerese a feldolgozóipari átlagnak (339 ezer Ft/fő).

A fajlagos érték több mint 3 milliárd forint volt - emelte ki a szakértő. 2023-ban az összes feldolgozóipari K+F
ráfordítás 29%-át a gyógyszeripar adta, mellyel az alágazatok közül a gyógyszeripar egy foglalkoztatottra jutó ráfordítása volt a legmagasabb.

A K+F mellett a gyógyszeripar külgazdasági zászlóshajó is

A feldolgozóipari alágak közül a gyógyszergyártás export értékesítési aránya (87%) a 4. legmagasabb,
egyre pozitívabb kereskedelmi egyenleg mellett.

A tanulmány kitért arra is, hogy a V4 országok közül egyedül Magyarország az, melynek pozitív a külkereskedelmi mérlege (vagyis a kivitel nagyobb, mint a behozatal). 

Társadalmi hozzájárulásban is jelentős a gyógyszergyártás szerepe

A tanulmány kitért több területre is, ahol a gyógyszergyártás társadalmi hasznot is hoz. A közel 15 ezer munkavállalóból, akik a MAGYOSZ tagvállalatainál dolgoznak 68 százalék szellemi foglalkozású, 47 százalékuk felsőfokú végzettséggel rendelkezik a 2023-as adatok szerint - emelték ki.

Az elmúlt 10 évben (2014-2024) konstans 50% feletti a patikából megvásárolt, hazai gyártású készítmények
aránya, tehát a MAGYOSZ szerepe az alapellátásban meghatározó. Ez azt jelenti, hogy Magyarországon az alapellátásban minden 2. beteg a MAGYOSZ tagvállalat készítményével gyógyul. 

A konferenciát megelőző sajtóháttérbeszélgetés során szóba került, hogy a MAGYOSZ tagvállalatok célja lenne, hogy minél nagyobb részben képviseltessék magukat a hazai betegellátásban. Elviekben a magyar gyógyszergyártás a teljes hazai igényt ki tudná elégíteni. Edukációs céllal vezették be a Magyar Gyógyszer védjegyet, hogy a betegek is tudják, hogy hazai terméket vásárolnak. Továbbá jelentős lehet ebből a szempontból a stratégiai gyógyszerlista megjelenése is, melyben az NNGYK „SH” jelzéssel jelölja a Magyarországon előállított gyógyszereket, és „S” jelzéssel a magyarországi gyártóhellyel rendelkező gyártók gyógyszereit. Ez egy ajánlás is egyben a patikák számára.

Végül kitért a tanulmány arra is, hogy a MAGYOSZ gyártó tagvállalatok gondoskodnak a lakosság edukációjáról egészségmegőrzés, prevenció és szűrések terén; adományozással, önkéntességgel, jótékonysággal állnak ki fontos társadalmi ügyek mellett, és a környezetvédelem terén is aktív szerepet vállalnak. Mindemellett, gondoskodnak a jövő szakembereinek képzéséről ösztöndíjprogramokkal, pályázatokkal és partnerségekkel; vagy például elismerik a természettudományok területén sikeres pedagógusokat.