Veszélyes tévhit terjed a rossz tartású gyerekekről: ezt kell kiszúrni, hogy elkerüljük a műtétet

Dr. Cs. Frank László Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Ortopédiai Osztályának osztályvezető főorvosa a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a gerincnek vannak fiziológiás görbületei, de függőlegesen a gerincnek egyenesnek kell lennie. Az eltérések három szempontból kell vizsgálni: 2D vagy 3D-s az eltérés, funkcionális vagy strukturális eltérésről van szó, illetve ismeretlen vagy ismert eredetű. A szakértő beszélt például a hanyag tartásról, mely a törzsizomzat csökkent teherbíróképességéből, a mozgásszegény életmódból és pszichés okokból (kamaszkor nehézségei) ered.

Gyakori tévhit, hogy a gerincferdülést nem az oldaltáska vagy a rossz tartás okozza. A gerincferdülés genetikai eredetű - kezdete szerint megkülönböztetünk 6 év alatt kialakult, illetve serdülőkori (abdolescens) felismerést. Ezért nagyon fontos a szűrés, korai felismerés. A szakember szerint probléma, hogy a szűrés kinek a feladatkörébe esik. A tornatanár, védőnő, iskolaorvos, ortopédorvos is szűrhetné, egyelőre ez még nem egy országosan megoldott feladat.

Dr. Cs. Frank László hangsúlyozta, hogy a gerincferdülés nem fáj. Így nincs olyan korai tünet, amely alapján nem lehet felfedezni. Azért is jelent ez gondot, mivel tünetet nem okoz, a tinédzserek nehezebben bevonhatók a terápiába. A kivizsgáláskor nagyon fontos a röntgen készítése, mert az az egyetlen objektív vizsgálati módszer.

A gerincferdülés nem gyógyítható, nincs oki terápia és prograsszív, tehát romlik, rosszabbodik - mondta el a szakember.

A terápia célja a rosszabbodás megállítása. 10 fokos ferdülés alatt csak megfigyelés zajlik, 10-20 fok között 3 dimenziós terápiás tornát alkalmaznak. 20 fok felett fűzőt adnak a gyerekeknek, ezt 23 órán kell viselni egy nap - fontos a pszichés támogatás is. A röntgen sajnos nem megoldható. A gyermekek kezelése esetén a biológiai éréssel lehet vége a terápiának.

A szakmának nagy kihívást okoz a gyógytorna elérhetősége - a gyógytestnevelés nem azonos a gyógytornával. Nincs érvényes protokoll sem, és a kommunikáció hiánya is gondot jelent. Ez utóbbi mostanra elindult, de ez még nem elégséges.

A sporttal kapcsolatban is rengeteg a tévhit, gerincferdüléssel bármilyen sport űzhető. Az úszás nem előzi meg a gerincferdülést, nem javítja a tartást, gyógyítja a gerincferdülést. Az egyoldalú sportok megosztó kérdés a szakmában. A szakértők jelenleg a falmászást szokták ajánlani, melyből terápiás is létezik.

Schuster Barbara pszichopedagógus, a Vertebra Alapítvány vezetője a gerincferdülésben érintett gyermek szüleinek helyzetéről beszélt. A segítő szervezet nemcsak a terápiában, betegútmenedzsment során nyújt segítséget a családoknak, tájékoztat és szakemberek képzését, kommunikációját is segíti, hanem a betegeknek is lelki támogatást nyújt. 

Gerincferdülés: nem segít a „húzd ki magad”!

Időben felismerve és kezelve elkerülhető a gyermekkori súlyos gerincferdülést korrigáló műtétek egy része. A konzervatív kezelés, azaz a speciális gyógytorna és a fűzőviselés hatékonyan megakadályozhatja az állapotromlást – hívják fel az érintett szülők figyelmét a Vertebra Alapítvány szakértői a gyermekek 2-4 százalékánál kialakuló betegségre. Az esetenként már kisgyermekkorban is diagnosztizálható, de jellemzően a kiskamaszoknál (elsősorban a lányoknál) kialakuló gerincferdülés kezelés nélkül súlyosbodhat, és felnőttkorban komoly panaszokat okozhat. A szakemberek szerint a szülők és a tanárok tehetik a legtöbbet a korai felismerésért, a kezelést pedig minden esetben specialistára kell bízni. Hangsúlyozták: széles körben elterjedt tévhitek nehezítik a korai kezelések elkezdését, így például fontos tudni, hogy az úszás és a rendszeres sport nem előzi meg és nem is korrigálja a gerincferdülést.

Magyarországon több tízezer gyermeket érint, mégis számos tévhit övezi a gyermekkori gerincferdülést, pedig a korai felismerés a hatékony korrekciós kezeléshez vezető út első lépése. Az érintetteket és családjaikat támogató Vertebra Alapítvány vezetője, Schuster Barbara a szakmai állásfoglalást idézve megerősíti: korai diagnózissal a tinédzserkorú gyerekeken végzett évi több száz, súlyos gerincferdülést korrigáló műtét egy része elkerülhető lenne. Az esetek többségét azonban nagyon későn ismerik fel, amikor a konzervatív kezelés már nem mindig alkalmazható.

A szakértők szerint a kisebb gyerekeknél és a kamaszoknál alapvetően fontos, hogy a szülő, a védőnő, iskolaorvos, de akár a testnevelő tanár vagy az edző is rutinszerűen figyelje a gyermek hátát, aszimmetriát keresve, és gyanú esetén, időben specialistához vigye. Erre azért is fontos felhívni a figyelmet, mert bár a rendszeres mozgás nem akadályozza meg, illetve nem gyógyítja a súlyos gerincferdülést.

Veszélyben a kiskamaszok

A gerincferdülés jellemző megjelenési ideje a serdülőkor, oka az esetek 80 százalékában ma még ismeretlen (idiopathiás scoliosis). Kamaszkorban gyakran nagyot nőnek a gyerekek, de a gerincferdülést nem a hirtelen növés okozza. Közkeletű tévhit, hogy a betegség a féloldalasan hordott nehéz iskolatáska, az egykezes sport vagy a sok mobiltelefon-használat számlájára írható.

A betegség a gyerekek 2-4 százalékánál figyelhető meg, azaz itthon is több tízezer családot érint; a nagyobb deformitások előfordulása a lányoknál négyszer gyakoribb. A gerincferdülésnek esetek kisebb százalékában ismert az eredet, ez lehet például veleszületett csigolyafejlődési rendellenesség, illetve idegrendszeri vagy egyéb betegség.

A szakértők hangsúlyozzák, hogy a tapasztalatok szerint a gerincferdülés és a fogakat, az állkapcsot érintő rendellenességek gyakran együtt járnak, a fűzőt használó fiatalok általában fogszabályzót is viselnek. Ezért ha az egyik betegséget diagnosztizálják, érdemes a másikat is kivizsgáltatni.

Schuster Barbara rámutatott: mindig a szakorvos feladata a megjelenésükben hasonló elváltozások okát tisztázni és a megfelelő kezelést beállítani. „A kezelt gerincferdülés, az odafigyelés, a tudatosság segíthet a panaszmentes felnőttkor elérésében; az elhanyagolt vagy félrekezelt esetek egy része azonban tovább romlik és a későbbiekben súlyos panaszokat okozhat” – fűzte hozzá.

A gerincferdülés nem tartáshiba

A közkeletű tévhitek eloszlatása miatt ugyancsak fontos, hogy a gerincferdülést megkülönböztessük a tartáshibáktól. Tartási rendellenességeknél ugyanis nincsenek rögzült deformitások, szerkezeti eltérések, és a hiba bármikor korrigálható. Valódi gerincferdülésnek azt tekintjük, ha a gerinc szerkezetében is változás jön létre. Ezért a gerincferdülés igazolásához, illetve kizárásához minden esetben röntgenvizsgálat szükséges.

A tartáshiba nem betegség, de tartós fennállása esetén – a gerinc egyenetlen terhelése következtében – sokféle betegség kialakulását segítheti elő. Rendszeres tornával, sporttal az izomzat megerősödhet és a tartás normalizálódhat, ilyenkor működhet a „Húzd ki magad!” és a rendszeres testmozgás.

A tartáshibát ugyanakkor könnyű összetéveszteni a fiataloknál igen gyakori, serdülőkorban kialakuló Scheuermann-kórral. A fiúkat és a lányokat hasonló gyakorisággal érintő betegség leggyakrabban a gerinc háti szakaszán jelentkezik, de bármelyik szakaszon kialakulhat.

A betegség a kamaszok egy részénél panaszokat is okoz: a gyerekek fáradékonyak, különösen a hosszabb ülést találják kényelmetlennek és fárasztónak. A panaszmentes lefolyás sem ritka, ilyen esetben – különösen a betegség kezdeti szakaszában – gyakran gondolják tartáshibának, és kezelés nélkül hagyják. A röntgenvizsgálat ebben az esetben is segíthet a diagnózis felállításában.

A gerincferdülés és főképpen a Scheuermann-kór felnőttkorban súlyos gerincbántalmakat okozhat, számottevően rontva az érintettek életminőségét. Az időben felfedezett és megfelelően kezelt betegeknél jó eredmények érhetők el: megakadályozható a gerincferdülés romlása, sőt gyakran érdemi javulás is elérhető.

A specialista is a védőnő, az iskolaorvos, a szülők, edzők és a testnevelő tanárok szerepére hívja fel a figyelmet, hiszen ők tehetnek a legtöbbet a betegség korai felismeréséért.

„A tinédzserek, főleg a lányok hátát rendszeresen ellenőrizni kell akkor is, ha a gyermek nem szívesen öltözik át mások előtt – hangsúlyozta dr. Cs. Frank László gyermekortopéd sebész, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Ortopédiai Osztályának osztályvezető főorvosa. – Meg kell vizsgálni, hogy szimmetrikus-e a vállak és a lapockák helyzete, illetve a derék íve, ezek utalhatnak az oldalirányú gerincferdülésre. A Scheuermann-kór legjellemzőbb megjelenése, amikor a hát felső része jellegzetesen domborúvá, míg a nyaki és a derékrész homorúvá válik.”

Dr. Cs. Frank László hozzátette, hogy a gerincferdülésre való hajlam öröklődhet, ezért ha a családban már előfordult valamelyik formája, fokozottabban kell figyelni a gyerekekre, rutinszerűen ellenőrizni kell őket, és szükség esetén specialistához – gerincferdülés kezelésében jártas - gyermekortopédus szakorvoshoz kell fordulni.

Sok műtét elkerülhető

A gerincferdülés enyhébb eseteit egyéni gyógytornával és korrekciós fűző (korzett) viselésével lehet kezelni. A fűző viselésének célja, hogy a biológiai érés előtt, a növekedés időszakában megelőzzék a görbületek rosszabbodását. Ezért a korzettet a növekedés befejezéséig éjjel-nappal viselni kell, csak a tisztálkodás és a gyógytorna idejére szabad levenni. A fűzők egyedi méretvétel alapján, magas hőre lágyuló műanyagból készülnek. Azért kell szakemberre bízni az eszköz elkészítését, mert önmagában az, hogy a fűző fehér és műanyag, nem garantálja, hogy hatékonyan korrigálja a gerincferdülést.

Súlyosabb görbület esetén, ha a konzervatív kezelés eredménytelen, a gerincferdülés műtéti korrekciója javasolt. A műtét tér mindhárom síkjában korrigálja a gerincdeformitást. A korrekció hatékony és évtizedek óta eredményesen alkalmazott módszerrel, titáncsavarok-, és rudak segítségével, csontos elmerevítés kialakításával történik. Magyarországon a műtéteket két helyen, az Országos Gerincgyógyászati Központban és a Debreceni Egyetem Idegsebészeti Klinikáján végzik.

A gerinckorrekciós műtét meglehetősen megterhelő. A 6-8-10 órás, kockázatokkal járó beavatkozás jelenleg az egyik legnagyobb műtét, amit gyermekeken végeznek.

„Ezért kulcsfontosságú a korai felismerés, hiszen konzervatív kezeléssel, a korzett viselésével és megfelelő gyógytornával az esetek egy részében bizonyítottan elkerülhető a súlyos gerincferdülést korrigáló műtét” – húzta alá dr. Cs. Frank László.

A szakértő azt is hangsúlyozza, hogy a gerincferdülés kezelésére nincsenek valós eredményt felmutató alternatív gyógymódok, a „csodamódszerek” akár károsak is lehetnek, de mindenképp értékes időt vesznek el az érintettektől. A manapság reneszánszát élő „csontkovácsolás” sem ajánlott, mert gerincferdülés esetén hatástalan, sőt tovább ronthatja a gerinc állapotát.

Ezzel szemben a hazánkban kizárólag orvos vagy gyógytornász által végezhető manuálterápia jó kiegészítője lehet a terápiának. Fontos az is, hogy a gerincferdülés kezelése során a gyógytorna mindig háromdimenziós és egyéni, amit nem vált ki sem a gyógytestnevelés, sem a gyógyúszás.

Testi-lelki terhek

A gerincferdülés mint a testképet érintő elváltozás, valamint a hosszú időn át történő fűzőviselés komoly önértékelési problémákat okozhat kamaszkorban. „Az érintettek legfőképpen tinédzser lányok, ezért a betegség lelki terheinek kezelése is nagy odafigyelést igényel. A konzervatív és a műtéti kezelés az egész családot komoly próbatétel elé állíthatja mentálisan és érzelmileg is, és a tapasztalatok szerint pszichés támogatásra is szükségük lehet” – fogalmazott Schuster Barbara.

A Vertebra Alapítvány a gerincferdülésben érintett gyermekeket és felnőtteket támogatja, és kapcsolatban áll a terület specialistáival. A pszichés támogatáson, a közösségépítésen és az edukáción túlmenően egyéni segítséget is nyújt a családoknak a betegút menedzsmentben, illetve a szűréssel kapcsolatos edukációban is.