Kíméletlen kórok fenyegetik tavasszal a magyarok egészségét: ezek a tünetek, így lehet védekezni

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) minden héten közli a fertőző betegségek heti adatait, amelyek alapján az derül ki, hogy áprilisban és májusban több fertőzés is támadhatja a magyarok szervezetét. Akár olyanok is lehetnek közöttük, amelyek a korábbi években nem jelentettek nagy problémát - nagy részben a koronavírus világjárvány megfékezése érdekében meghozott óvintézkedéseknek köszönhetően - most viszont újult erővel támadhatnak. Az elmúlt 5 év tapasztalatai alapján szintén kilátásban lehet különféle gastroenteritis, vagyis az emésztőrendszert érintő fertőzések, valamint a bárányhimlő és a skarlát is okozhat megbetegedéseket.

Az alábbi grafikonon, ha megnézzük a 2019-es év görbéjét, amit még nem érintett a pandémia, látható, hogy a Campylobacteriosis fertőzések száma májustól emelkedett meg, a Rotavírus-gastroenteritis márciusban okozta a legtöbb fertőzést, de sok megbetegedéssel járt áprilisban is, a skarlát jellemzően ősztől tavaszig fertőzött, a legtöbb megbetegedést pedig májusban okozta. A bárányhimlő - ami éppen 2019-től került be a kötelező gyermekkori oltások sorába - áprilisban okozta a legtöbb fertőzést, de még májusban is magas betegszámokat láttunk.

A tavalyi évi éves és havi adatokat még nem közölte az NNGYK, azonban rendelkezésre állnak a heti adatok. Ebből látható, hogy már novembertől jelentős emelkedés látható az esetszámokban, ami a téli szünet alatt és után mutat némi visszaesést, januártól viszont magas betegszámokat produkál. Ezek május végétől kezdenek érdemben csökkenni.

Az is látható a grafikonon, hogy a skarlátnak 2023 májusában volt egy erőteljes felfutása, majd novemberben jött egy újabb hullám. A téli szünet visszafogó hatása a skarlát esetében is érvényesül.

A Rotavírus-fertőzésekről pedig azt mondhatjuk, a grafikon viszonylag egyenletesen alakult 2023 elejétől decemberig, amikor jelentősen nőtt az esetek száma. A korábbi években sem láttunk jelentős kiugrást a Rota-fertőzésekben, 2022 tavaszi volt némi emelkedés, de a 2019-es görbét meg sem közelítette. Idén viszont sok fertőzést okozott már az első 15 héten is. Rota-vírus fertőzésből 2023-ban összesen 2312 esetet jelentettek, ezt a 2024-es év első 15 hetében jelentett esetek száma (2420) már meg is haladta. Az elmúlt évek első 15 hetének időszakához képest is jelentősek az esetszámok.

A szalmonella-fertőzések grafikonját azért tettük összevetésképpen a grafikonra, hogy kirajzolódjon, mennyire eltér a fertőzési időszaka a Campylobacter- és Rota-szezonoktól. Ugyanúgy gastroenteritis fertőzést okoz, melynek jellemző tünetei - hasmenés, émelygés, hányás, hasi görcs, estleg láz - hasonlót lehetnek, de ha valakinek április és május folyamán ilyen tünetei vannak, azokat jóval nagyobb eséllyel okozhatja Rota, vagy Campylobacter. Ha pedig nyáron tapasztalunk emésztőrendszeri panaszokat, akkor jó eséllyel szalmonella-fertőzés a ludas.

Okozhat-e nálunk is problémát a szamárköhögés?

Az nem újdonság, hogy Európában - illetve a világ számos pontján - ismét nagy lendülettel kezdett terjedni a szamárköhögés már a múlt évben. Az Euronews cikke szerint 2023 közepe óta a szamárköhögéses esetek növekedéséről számoltak be Belgiumban, Horvátországban, Dániában, Spanyolországban, Svédországban és Norvégiában, idén pedig különösen a Csehországban és Hollandiában okoz sok megbetegedést és már haláleset is előfordult ebben a két országban.

A cseheknél a pertussis okozta megbetegedések száma az 1960-as évek óta jelenleg a legmagasabb, januártól április első hetéig több mint 6300 megbetegedést jelentettek. Spanyolországban márciusig több mint 8200 esetet jelentettek az egészségügyi hatóságok, ez pedig számottevő emelkedés a 202as év egészében jelentett 1200 esethez képest. Hollandia több mint 3600 szamárköhögés esetről számolt be 2024 januárja és márciusa között, ebből 228 esetben csecsemőknél.

Az ECDC utoljára március közepén közölt jelentést az európai uniós szamárköhögéses esetek kapcsán. Akkor azt írták, hogy az esetek számának növekedése minden korcsoportot érint, viszont az esetek többségét a 15-19 év közöttieknél diagnosztizálják. Arra is kitértek, hogy a GPHIN 2024. március 20-i információi szerint a pertussis gyakoriságának növekedését más, az EU-n kívüli országokban is jelentették, beleértve Ausztráliát, Brazíliát, Bolíviát, Kanadát, Izraelt, az Amerikai Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot és Szerbiát is.

A Szabad Magyar Szó cikke alapján év elejétől március 22-ig Szerbiában két gyermek halt meg szamárköhögésben, a betegek száma pedig 1052 volt a Közegészségügyi Intézet adatai alapján. Leggyakoribb a megbetegedés a 10 és 14 éves gyermekek korcsoportjában, a legfiatalabb beteg 12 hónapos volt. A fővároson kívül a bácskai és bánáti régiókban is regisztráltak szamárköhögéses eseteket - írták.

Az ECDC adatai és a szerb hírek szerint is eddig szamárköhögés okozta haláleset kizárólag csecsemőknél fordult elő.

Ha pedig megnézzük a magyar adatokat, azt láthatjuk, hogy hazánkban 2022-ben egész évben 3, 2023-ban 2 eset fordult elő. Ehhez képest 2024. 1. és 15. hete közötti időszakban már 11 esetet jelentettek:

Miért ütötte most fel a fejét a szamárköhögés Európában? Az Euronews cikke ennek kapcsán azt írja, hogy a pertussis jellemzően 3-5 éves periódusokban okoz nagyobb fertőzésszámokat, azonban a pandémia alatt kimaradt egy ilyen felfutási időszak. a legtöbb országban 2012, valamint 2018 folyamán volt a legmagasabb a fertőzöttek száma. Feltehetően a covid alatt a járványt megelőző intézkedések visszafogták a kórokozókat, így a szamárköhögés se tudott új erőre kapni, 2023 második feléig váratott magára egy újabb nagy hullám.

A WHO pedig arról is beszámolt, hogy amíg 2019 előtt a régió országainak csaknem 70 százaléka 90 százalékos vagy magasabb oltási lefedettségről számolt be, addig a járvány alatt csökkent a lefedettség. Jelenleg csak az országok mintegy 50 százaléka számolt be 90 százalékos lefedettségről, ami aggasztó az egészségügyi szakemberek szerint. Az elmaradt oltások ugyancsak elősegíthetik, hogy a szamárköhögés a korábbi évekhez mérten ugrásszerűen terjedjen.

Magyarországon viszont még úgy is, hogy a környező országokban sok a megbetegedés, viszonylag kevesebb fertőződtek meg eddig. Ez pedig feltehetően nem kis részben annak köszönhető, hogy a lakosság átoltottsága igen magas szintű más országokhoz képest. Az NNGYK álláspontja szerint "Magyarországon az átoltottság a kötelező oltásnak és a védőoltásokkal kapcsolatos járványügyi felügyeleti tevékenységnek köszönhetően magas, 98% feletti. Nagyobb járványok előfordulására nem kell számítani, sporadikus esetek azonban mindig előfordulhatnak". Fontos, hogy az eddigi 11 esetből jelentős számban fordult elő a fertőzés még oltatlan csecsemőknél, akikre különösen veszélyes lehet egy ilyen fertőzés.

A szamárköhögéses fertőzések is az oltatlanokra jelenthetnek leginkább veszélyt, ezért kiemelten fontos az ő védelmük. A továbbiakban, mivel az európai járvány még nem csengett le, figyeljünk rá, hogy a csecsemők az oltás beadása előtt, illetve idősek, gyenge immunrendszerűek se érintkezzenek olyan személyekkel, akiktől megfertőződhetnek! Tehát kerüljük a kontaktust azokkal, akik a betegség tüneteit mutatják, illetve olyan helyen jártak külföldön, ahol szamárköhögés járvány van!

"A családban, a közeli hozzátartozóknak adott védőoltás segít megvédeni a fertőzéstől az idősebbeket, illetve az egészségi állapotuk miatt nem oltható személyeket. Kiterjedtebb oltatlan gócokban (pl. oltásellenesek csoportjában) viszont könnyebben terjed a baktérium, sokan megbetegedhetnek. A felnőttek egy emlékeztető oltással felfrissíthetik a gyermekkori védettséget. Különösen fontos az oltás beadatása, ha újszülött érkezik, érkezett a családba. A csecsemők az első oltásaikat 2-3-4 hónapos korban kapják. Ha a csecsemő még az oltások nyújtotta védettség kialakulása előtt fertőződik, a betegség súlyos, akár életveszélyes is lehet a számára. Éppen ezért fontos kiemelni, hogy a korai életszakaszban a csecsemő fertőződését a családtagok, különösen az anya védettsége előzheti meg. Ehhez az szükséges, hogy a családtagok még a baba érkezése előtt emlékeztető oltást kérjenek saját maguk számára" - hívta fel a figyelmet az NNGYK az oltás fontosságára is.

Kell-e tartani a kanyarótól?

Ha megvizsgáljuk a kanyarós esetek számát is a fenti grafikonon, látható, hogy 2022-ben egész évben 6, 2023-ban pedig 5 eset fordult elő. Ehhez képest 2024 első 15 hetében már 12 esetet jelentettek. Az ECDC adatai szerint 2023. március 1. és 2024. február 29. között 30 EU/EGT-tagállamból összesen 5770 kanyarós esetet jelentettek, ebből 4864-et (84,3%) laboratóriumi vizsgálat is megerősített. A legtöbb megbetegedést Románia (4594), Ausztria (378), Franciaország (168), Olaszország (166) és Németországban (159) területéről jelentették.

Látható, hogy Romániában a többi országhoz képest milyen jelentős volt a kanyarós esetek száma 2023 márciusa óta, és Románia is itt van a szomszédban. A vizsgált 12 hónap alatt öt kanyaróhoz köthető halálesetet is jelentettek, mindet Romániából. Az ECDC szerint a legmagasabb jelentési arányt az egy év alatti csecsemők körében (172,0 eset/millió) és az 1-4 éves gyermekek körében (120,1 eset/millió) tapasztalták.

A morbilli fertőzések kapcsán az NNGYK azt közölte, hogy a hazai lakosság döntő többsége védett a kanyaró ellen, mely nagyban köszönhető a nagy arányú átoltottságnak. Azt írták, Magyarországon szinte minden 15 hónapos és 11 éves gyereket beoltanak kanyaró ellen, egy-egy korosztályban az átoltottság legalább 98 százalékos. Hazai eredetű kanyaró megbetegedés 2002 óta nem fordult elő, és az elmúlt 21 évben a behurcolt, illetve behurcolt fertőzéssel összefüggő esetből összesen 81-et jelentettek.

Mi jöhet még?

A többi jellemző fertőzés esetszámait vizsgálva látható, hogy a rózsahimlő nem okoz idén sem kiugróan sok megbetegedést. A mumpszos esetek az év első 15 hetéhez képest magasabb betegszámot mutatnak, a növekedés mértéke azonban még nem ad okot aggodalomra. A bárányhimlős fertőzések az elmúlt évek esetszámai alatt maradnak. A 2017-es és 2021-e évek közötti időszak mediánja azért lehet jóval magasabb, mert csak 2019-ben vezették be a kötelező védőoltást gyerekeknek. Ennek hosszú távon mutatkozik meg a visszafogó hatása.

A Pathogen E. Coli fertőzések száma szintén emelkeést mutat az előző évek adataihoz mérten az első 15 héten. Már 2022-ben egész évben is jóval több eset volt (288), mint a  2017-2021 évek mediánja (172), 2023-ban pedig még több esetet (440) regisztráltak. 2024 első 15 hetében is több fertőzés volt már, mint a megelőző években ugyanebben az időszakban.

Amit még mindenképpen említeni kell, az a skarlát. Főként a 2023-as évet határozta meg a skarlátos megbetegedések megugró száma, amikor 8998 eset volt, miközben 2022-ben 1272 eset. Aggasztó lehet, hogy 2024 első 15 hetében már 3207 eset fordult elő, miközben a rekordot hozó 2023-as év első 15 hetében 2300 eset volt. Így várható, hogy a skarlát idén is sok megbetegedést okozhat az elmúlt évekhez képest. A skarlát ellen pedig nincs védőoltás.

A következő időszakban még április és május folyamán érdmes ugyanúgy figyelni az alapvető higiénés szabályokra, erősíteni az immunrendszert, és beadatni azok ellen a kórokozók ellen a védőoltásokat, amelyek ellen ez elérhető. Ilyen például gyerekek számára a bárányhimlő, felnőtteknek - ahol a családba újszülött érkezését várják - a szamárköhögés, illetve utazás esetén minden olyan oltást érdemes lehet megújítani, vagy felvenni, amely a célországban terjed. Legyen ez kanyaró, vagy egzotikus országok esetén a sárgaláz, vagy a Hepatitis A és B elleni oltás.