Elképesztő változás lépett életbe az egészségügyben: máris ekkora a baj?

Eltűntek a bérnővérek, több kórházi intézményben máris akadozik a kórházi ellátás – derült ki a Telex cikkéből. Eszerint január elején a budapesti Szent János Kórházban, a Dél-pesti Centrumkórházban és a Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézetben is vannak olyan osztályok, amelyek már kisebb kapacitással működnek a bérnővérek nélkül. A Szent János Kórházról pedig kiderült, hogy március 31-ig a kardiológián kívül a gasztroenterológiai, az endokrinológiai és anyagcsere, és a neurológiai osztályok se tudnak teljes kapacitással üzemelni. A kórház nem tudja ellátni a stroke-ügyeleti feladatait, és a gyomor-bél rendszeri vérző betegek akut ellátását sem az érintett kerületekben.

De miért lehetetlenítették el a bérnővérek alkalmazását, ha ennyire szerves részei az egészségügyi ellátásnak? – teszi fel a kérdést a Telex. A válasz szerintük több részből áll: egyrészt a bérnővéri rendszer megszűnéséhez hozzájárult a katatörvény szigorítása. Ugyanis a bérnővérek egy közvetítő cégnek, nem magánszemélyeknek számláztak. Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének alelnöke korábban a Népszavának elmondta, hogy tíz–húszezren lehetnek azok, akik az egészségügyben katás vállalkozókként dolgoztak. Sok bérnővér helyzete ellehetetlenült, mivel egyéni vállalkozóként nem tudtak tovább katásként adózni, miközben anyagilag ez lett volna a legkedvezőbb számukra.

Másrészt a kormány régóta tudatosan szeretné beterelni a bérnővéreket az egészségügyi szolgálati jogviszony alá. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyt 2021 márciusában vezették be. A törvény része volt az orvosok nagymértékű béremelése, és számos más változás. Az új jogviszonyt a szakdolgozók 96,3 százaléka írta alá, több mint 106 ezer ember.

A portálnak Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke kifejtette, az intézmények a napi ellátást csak a bérnővérekkel tudták megszervezni, amit az egészségügyben jelen lévő humánerőforrás-hiány kényszerített ki. Ugyanis az egészségügyben hetente 48 óra a ledolgozandó munkaidő, de ezen felül még 12 órát vállalhatnak önként a szakdolgozók, így tehát összesen heti 60 órát dolgozhatnak. A humánerőforrás-hiány azonban ennél sokkal nagyobb volt, amit csak bérnővérekkel lehetett pótolni.

„A cél az lenne, hogy több főállású munkavállaló dolgozzon az egészségügyben, így jobban lehetne számolni velük” – közölte a lappal Soós Adrianna szakszervezeti vezető. Szerinte mindenkinek jó, ha olyanok dolgoznak a kórházakban, akikkel megbízhatóan lehet tervezni. A bérnővérek nem állnak közvetlen jogviszonyban a kórházzal, emiatt kevésbé tervezhető a munkájuk, nem ismerik annyira azt a kórházat, azokat a kollégákat, betegeket, akikhez küldik őket. A szakember szerint a főállású munkavállalók sem örültek annyira a bérnővérek alkalmazásának, mert azt gondolták: mivel ők a kórházak alkalmazottai, így végül a nagyobb felelősség és így a több teher az ő vállukat nyomja.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, január elejétől tilos a nővéreket munkaerő-kölcsönzőn át alkalmazni, ém volt olyan kórház, ahol az elmúlt időszakban a nővérállomány akár 30 százaléka is ilyen munkaerőkölcsönzőtől érkezett. Kórházi vezetők ennek nyomán korábban elmondták, hogy egyelőre nem tapasztalják, hogy az eddig bérnővérként dolgozók olyan nagy számban átlépnének állandó státuszba az intézményeknél. Ennek egyik magyarázata, hogy munkaerő-kölcsönzős bérnővérekként többet kereshettek, másrészt sokan csak így tudták megoldani családi életüket. A Belügyminisztérium ugyanakkor úgy látja: nincsenek ellátási gondok azért, mert kivezették a bérnővéri rendszert.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ennyiért jut VIP-műtéthez soron kívül a magyar elit 2024-ben: nem titok, itt az árlista

Érdemes alaposan körülnézni a magánkórházak árlistáin is, mert szolgáltatók díjszabása között óriási különbségek lehetnek.