Súlyos döntést hozott 1,5 millió idős magyar: sokan vannak veszélyben, mi lesz így a nyugdíjas évekkel?

Brutálisan nagy eltérések figyelhetők meg az OECD országok között abban, mennyire védettek is az influenza ellen az ott lakó idős emberek. Miközben az éllovas Egyesült Királyságban a 65 év felettiek több mint 80 százaléka oltott volt a legfrissebben elérhető adatok szerint, addig Törökországban ez arány még a 6 százalékot sem érte. Ez az arányokat tekintve majd 14-szeres különbség.

Ez azért különösen problémás, mert az influenza elkapása egyesek számára komoly gondot, óriási kockázatot jelenthet. A kisgyermekek, a már meglévő betegségben szenvedők és az idősek fokozottan ki vannak téve a súlyos influenzafertőzés miatti halálozásnak. A számok nyelvén ez azt jelenti, évente 650 000 ember hal bele a betegségbe világszerte. Azt is tudjuk ráadásul, hogy a fejlett országokban a legtöbb ilyen haláleset a 65 éves és idősebb korosztályban következik be.

Ennek ismeretében kifejezetten meglepő, hogy a gazdagabb országokban is milyen kevés idős ember kap rendszeresen védőoltást a betegség ellen.

Ha visszatérünk az adatokhoz, akkor láthatjuk, hogy az Egyesült Királyság mellett Dél-Korea, az Egyesült Államok, Chile, Új-Zéland, Hollandia és Dánia mind 70 százalék feletti oltottsági aránnyal büszkélkedhet az időseit érintően, ezzel szemben olyan, például EU-s országok, mint Lettország, Bulgária, Lengyelország, Szlovákia vagy éppen Ausztria (!) még a 20 százalékot sem érik el.

Igaz, azért a 39 ország közül azért 24-ben a 65 évnél idősebbek több mint a fele oltott. Ám ezek közé az országok közé Magyarország nem tartozik. Hazánkban ugyanis 2022-ben csupán a 65 évnél idősebb lakosság 22,3 százaléka volt védett az influenza elleni védőoltással. Ez pedig rendkívül alacsony szám, a vizsgált 39 ország közül a 9. legalacsonyabb. Ez pedig azt is jelenti

hogy a körülbelül 1,9 millió 65 évnél idősebb magyar közül mintegy 400 ezer van oltva influenza ellen.

Döbbenetes belegondolni, de ha a brit arányokkal számolnak, akkor az itthon nem 400 ezer, hanem 1,5 millió embert jelentene. Így viszont az OECD lista alsó fertályán tanyázunk. Érdekesség persze, hogy a minket körülvevő országok kivétel nélkül aluloltottnak számítanak az összes vizsgált OECD ország közül. Szlovénia alig előz minket a maga 24,5 százalékával, Ausztria, Szlovákia mögöttünk van. A régióból Horvátország és Románia tűnik ki a maga 30 százalék feletti arányszámával, de még utóbbi sem éri el a 35 százalékot.

Jól látható tehát, hogy nem kifejezetten magyar sajátosság az, hogy a 65 évnél feletti lakosok nem oltatják be tömegesen magukat influenza ellen. Kelet-Európában ez inkább megszokottnak mondható. Mindez annak ellenére van így, hogy a koronavírus-járvány idején, de azután is kifejezetten fontosnak tartották a szakember az influenzaoltást, mondván hogy így legalább az oltottak nagyobb biztonságban vannak a koronavírus és az influenza együttes fertőződésétől. Attól az együttes fertőzéstől, ami különösen halálos lehet az idősek számára.

Miért nem oltatják magukat az emberek?

A Szegedi Tudományegyetem orvosi karán majdnem minden évben felmérik, hogy az egyészségügyben dolgozók és az egészségügyi szakokon tanuló hallgatók milyen arányban olttatják be magukat. A felmérés során megnézték, hogy milyen okok állhatnak annak hátterében, hogy valaki nem olttatja be magát, milyen ismeretei vannak magáról a betegségről és az oltásról.

A kutatás során érdekes eredmények születtek, de talán a legérdekesebb, hogy míg a megkérdezettek közel 83%-a jelölte azt, hogy az egészségügyben dolgozóknak mindenképp meg kéne kapnia az influenza elleni oltást, mégis csak 38% jelölte azt, hogy beadatná saját magának.

A csökkenő oltási attitűdre konkrét választ nem tud nyújtani ez az elemzés, azonban közelítő hozzáállásokat le lehet olvasni a számadatokból. A megkérdezettek több mint 90%-ról elmondható, hogy helyes ismeretekkel rendelkezett magáról az influenzáról, sőt több, mint 80% azt is helyesen meg tudta jelölni, hogy kik tartoznak a veszélyeztetettek közé, és abban is egyetértettek, hogy az oltás a leghatékonyabb módja az influenza könnyű lefolyásának növelésére.

Azonban a válaszokból az is egyértelműen látszik, hogy sokan azért nem olttatják be magukat, mert nem érzik relevanciáját a saját egészségügyi állapotuk tükrében. Tehát úgy vélik, hogy ha el is kapnák a betegséget, könnyebb lefolyással, bármilyen komolyabb szövődmény nélkül kijönnének belőle. Ez a hozzáállás pedig a társadalomban is egy igen népszerű vélekedés. A következő ábrán a tanulmány összegző eredményeit láthatjuk. Jól mutatja, hogy az oltás megtagadásának legnagyobb százalékban tényleg az saját immunrendszerünkbe vetett hit ad okot. A kutatásban 206 egészségügyi szakon tanuló hallgató és 65 ugyanilyen szférában dolgozó alkalmazott adatait láthatjuk (természetesen a megfelelő bontásban).

Ahogy az a fenti ábrán is látszik a rendszeresen oltottak döntését tudományos ismereteik, korábbi az oltással kapcsolatos pozitív tapasztalataik, az oltóanyag hatékonyságába vetett bizalom, továbbá saját és családtagjaik egészségének védelme motiválja. A tanulmány végén hangsúlyozzák a szerzők, hogy hazánkban a fokozottan veszélyeztetett kockázati csoportok számára rendelkezésre bocsátott (szezononként 1,3 millió adag) térítésmentes inaktivált influenza oltóanyag felhasználása csupán 50-60% körüli. Az influenza védőoltásokkal kapcsolatos egyik legfontosabb feladat a lehető legtöbb térítésmentes oltásra jogosult számára beadni azt.

Ehhez elengedhetetlen a korábbi évtizedben (populációs szinten is) tapasztalható csökkenő oltóanyag felhasználási trend megállítása, továbbá az oltási kedv, hajlandóság és az átoltottság fokozása - hangsúlyozzák a szerzők.

Durván fertőz az influenza

A Pénzcentrumon november 30-án számoltunk be arról, hogy kitört hazánkban az influenzajárvány, akkor a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai azt mutatták, hogy 2023. november 20. és 26. között az országban 23 000 fő fordult orvoshoz influenzaszerű és 226 500 fő akut légúti fertőzés tüneteivel. Tudjuk azt is, hogy a légúti figyelőszolgálat keretében kijelölt 24 kórház adatai alapján a 47. héten 223 főt vettek fel kórházba súlyos, akut légúti fertőzés (SARI) miatt, közülük 20 fő részesült intenzív/szubintenzív ellátásban.

Most a legfrissebb, 49. hétre vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a november véginél még sokkal többen, a becslések szerint 2023. december 4 – 10. között az országban 31 100 fő fordult orvoshoz influenzaszerű és 262 600 fő akut légúti fertőzés tüneteivel. Az idősekre nézve viszont jó hír, hogy az influenzaszerű megbetegedések közül a vizsgált időszakban csupán a 60 év felettiek 12,3 százaléka tartozott. A legfrissebb adatokból tudjuk azt is, hogy a légúti figyelőszolgálat keretében kijelölt 24 kórház adatai alapján a 49. héten 252 főt vettek fel kórházba súlyos, akut légúti fertőzés (SARI) miatt, közülük 27 fő részesült intenzív/szubintenzív ellátásban. Rossz hír viszont az idősekre nézve, hogy míg az influenza elsőként nem őket, a COVID-19 fertőzés pontosan őket támadja, hiszen az adatok szerint a fertőzöttek 62,6 százaléka 60 éves vagy annál idősebb volt.

Az adatok jól mutatják, hogy javában tombolnak felső légúti fertőzéses járványok Magyarországon, úgyhogy javallott ellenük a védekezés. Persze sokan még így is az oltások ellen vannak, sőt meglehetősen sok embernek élnek gyakori tévhitek a fejében az influenza oltásokkal szemben. Azonban ezek közül a legtöbbet egyszerűen lehet cáfolni, hogy azt korábban a Pénzcentrumon meg is tettük. Cikkünkből kiderül többek között, hogy

• az egészséges embereknek is szükségük van az oltásra,
• az influenza nagyon is súlyos betegséggé válhat, ne becsüljük le,
• az influenza oltás nem okoz influenzát,
• az oltást még az influenza járvány tetőzésekor is érdemes beadatni,
• az oltás akkor is hat, ha esetleg megbetegszel.