Nagy bajban vannak ezek a betegek ma Magyarországon: hosszú éveket tölthetnek várólistán

"Minden évben több beteget teszünk transzplantációs várólistára, mint ahány beteget leveszünk" – mondta Dr. Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat transzplantációs igazgatója a Híradónak, hozzátéve: a számok mindig változnak, de egy átlagos napon nagyjából 1200 várnak műtétre és körülbelül 450 új beteg kerül évente a várólistára.

A Magyar Szervátültetettek Szövetsége szerint két területen kellene fejlődni: az egyik az élődonoros beavatkozások számának növelése. „Ebben nagyon nagy lehetőség rejlik. A másik a szervátültetettek utógondozása. Sajnos az utógondozás az nincs még a megfelelő helyén” – mondta el Berente Judit, a szövetség elnöke. A szakember szerint a nem megfelelő utógondozás fő oka az, hogy az orvosok többsége és a szakszemélyzet is túlságosan leterhelt.

Pozitív fejlemények a magyarországi transzplantációk terén

Visszatér a Covid előtti szintre a hazai transzplantációs aktivitás - közölte az Astellas Pharma Kft., mely december 1-jén sajtótájékoztatót tartott a Semmelweis Egyetem és az Országos Vérellátó Szolgálat támogatásával. Nő az élő vesedonáció jelentősége és hamarosan indulhat az inkompatibilisdonor-program is.

Összefoglalva a legfontosabb eredményeket arról számoltak be, hogy 60 éve végezték el az első hazai szervátültetést, 40 éve az első májtranszplantációt, és 10 éve Eurotransplant-tag Magyarország. Hazánkban jelenleg négy városban, hét centrumban végeznek ötféle szervátültetést. Azt a következtetés vonták le, hogy növelni kell a jobb szervtúlélést biztosító élő donoros vesetranszplantációk arányát – ehhez a jogszabályi és az orvosszakmai feltételek is adottak, valamint hogy az orvos-beteg kommunikáció fejlesztése rendkívül fontos: együttműködési problémák miatt vész el a beültetett donorvesék harmada.

A koronavírus-járvány időszaka hazánkban is visszavetette a szervátültetések számát, de az idei eredmények már kifejezetten biztatóak – hangzott el a hétfői sajtóbeszélgetésen, ahol a szakemberek az eredmények bemutatása mellett a hosszabb szervmegtartást biztosító élő donoros vesetranszplantáció elterjesztésének szükségességére is felhívták a figyelmet. A beültetett szervek élettartama növelhető a terápiakövetés fejlesztése révén is: a transzplantált vesék több mint egyharmadát az orvosi és életmódtanácsok be nem tartása miatt veszítik el a páciensek. Hamarosan még több beteg juthat életmentő szervekhez az olyan újdonságoknak köszönhetően, mint a keresztdonációs és az inkompatibilisdonor-program elindulása. A pontosabb beavatkozások és a hosszabb szervtúlélés érdekében a Semmelweis Egyetemen már 3D technológiát is használnak a műtétek tervezésére.

A 12 000. hazai szervtranszplantációt – egy veseátültetést – 2023. május 10-én végezték el a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sebészeti Intézetének Transzplantációs Tanszékén. A 12 000 transzplantáció között volt 9626 veseátültetés, 1277 májátültetés, 772 szívátültetés, 196 hasnyálmirigy-átültetés (általában vesével kombináltan) és 129 tüdőátültetés. A programok fejlődésére utal, hogy

az első ezer átültetés 30 év alatt, míg az utolsó ezer kevesebb mint 3 év alatt történt.

Magyarországon 2022-ben, a négy egyetemi városban működő hét szervtranszplantációs központban összesen 369 szervátültetés történt: 313 esetben elhunyt donorból és 56 esetben élő donorból eltávolított szervvel. Idén december 1-jéig 246 vese-, 62 máj-, 48 szív- és 10 tüdőátültetést végeztek itthon a 9 kombinált vese- és hasnyálmirigy-transzplantáció mellett.

Magyarországnak a közép-kelet-európai régió élmezőnyében biztosított helyet az évente elvégzett mintegy félezer szervátültetés, a Covid-járvány hatásaként ugyanakkor világszerte jelentős mértékben csökkent a szervdonációk és -transzplantációk száma, mivel a pandémia leterhelte az ellátórendszert. A tendencia alól hazánk sem jelentett kivételt; tavaly kezdett ismét emelkedni a szervdonációs és ennek következtében a szervtranszplantációs aktivitás: 2022-ben rekordszámú, 56 élő donoros veseátültetés történt itthon.9 Budapesten, a Semmelweis Egyetemen minden említett szervet (vese, máj, szív, tüdő, hasnyálmirigy) transzplantálnak, míg Pécsett vese-, illetve hasnyálmirigy-átültetést végeznek, Debrecenben és Szegeden pedig veseátültetést.

A szervátültetés a legmagasabb progresszivitási szintű ellátás; a betegek kiválasztásával, majd felkészítésével indul a folyamat, a rendkívül komplex beavatkozást követően pedig az utógondozás, valamint az utánkövetés kezdődik. A Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikáját, illetve a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikát az Eurotransplant-tagországok kiemelkedően teljesítő centrumai között tartják számon. Idén a szívátültetések számát tekintve a második, a vesetranszplantációk számát figyelembe véve a hatodik, a májtranszplantációk száma szerint a hetedik helyen áll

– foglalta össze az október 31-i állapotot tükröző idei számokat prof. dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója.

Nemzetközi összefogás a betegekért

2023-ban érdemes megemlíteni még egy kerek évfordulót: hazánk 10 éve csatlakozott az Eurotransplanthoz, amely a legnagyobb európai szervallokációs szervezet. Az OVSz tájékoztatása szerint az elmúlt évtizedben 929 donorszerv érkezett külföldről magyar betegek részére, ami a 3958 (elhunyt donoros) hazai szervátültetés 23%-a.

Az Eurotransplant önmagában növeli az akut betegek szervhezjutási esélyét, többen és gyorsabban kaphatnak új szervet, ezeknek a többsége külföldről érkezik. Az Eurotransplant kinyitotta a lehetőségek ablakát; sokatmondó szám, hogy 39%-kal több beteget tudunk várólistára helyezni, és sokkal több donor között tudunk egyezőséget keresni

– hangsúlyozta dr. Mihály Sándor, az OVSz transzplantációs igazgatója. Az elmúlt két évtizedben, a Covid-járvány okozta átmeneti hullámvölgyből kilépve számottevően javult a szervhez jutás lehetősége hazánkban a technikai háttér és a szervezés esetében egyaránt - közölték.

A beavatkozások számának további növelése előtt álló két legmarkánsabb akadályt a donorjelentés, illetve az élő donoros felajánlás jelenti, pedig a szakértők ezúttal is hangsúlyozták, hogy egészségi és nemzetgazdasági szempontból is egyértelműen az élő donor a legjobb megoldás.

Prof. dr. Szijártó Attila, a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinika (StéG) igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a pandémia időszakában harmadával csökkent az agyhalottakból származó szervbeültetések száma, az élő donoros transzplantációk ugyanakkor arányukban és számukban is növekedtek.

Az elhunytakból származó átültetésre alkalmas szervek száma korlátozott: sokkal többen várakoznak a műtétre, mint ahány megfelelő szerv rendelkezésre áll. A várólisták sokszor igen hosszúak, ugyanakkor a várólista akkor teljesítheti funkcióját – hogy minden donorszervhez alkalmas recipienst lehessen találni –, ha azon nagyszámú beteg található. Az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSz) adatai szerint a transzplantált betegek várakozási ideje a májátültetés esetén volt a legrövidebb: 0,75 év. Tüdő- és szívátültetésre átlagosan 0,96 és 1,61 évig várakoztak. Kombinált vese- és hasnyálmirigy-átültetés esetén 2,64 év, a vesetranszplantációnál pedig 3,82 év volt az átlagos várakozási idő.

A szervátültetésre szoruló páciensek közül legtöbben új vesére várnak, hazánkban is a legnagyobb számban vesetranszplantációt végeznek. A vese páros szerv, és egyetlen egészséges vesével is teljes értékű életet lehet élni, ezért világszerte egyre nagyobb szerep jut az élő donoros vesefelajánlásnak. A hazai szabályozás két esetben is lehetőséget ad arra, hogy az egyik vesénket felajánljuk rászoruló rokonunknak, barátunknak. A legegyszerűbb eset az, ha a donor a szervátültetésre váró beteggel közeli vérrokonságban áll, azaz például szülője, gyermeke, testvére.

Lehetőség van donációra az egymással szoros érzelmi kapcsolatban állók között is, például házastársak, élettársak, közeli barátok között. Ekkor a donor és a beteg együttes kérelmét a kórház etikai bizottsága vizsgálja meg. Az etikai bizottság akkor engedélyezi a szervkivételt, ha meggyőződött arról, hogy a donor és a beteg között valóban fennáll a szoros érzelmi kapcsolat, és az adományozás megtévesztés, ellenérték nélkül és önkéntesen történik.

A sok bizonytalansággal, szorongással járó, akár többéves várakozási idő lerövidül, és ennek köszönhetően az esetleg időközben fellépő egészségügyi kockázatok száma is csökken. A beültetésre váró szervet nem kell szállítani esetenként akár több száz kilométerről, ezzel rövidebb lesz a donorszerv minősége szempontjából kritikus időszak, amelyet a szerv lehűtött állapotban, keringés nélkül tölt el a szervezeten kívül.

Az időzíthető műtét előtt lehetőség van a donor részletes egészségügyi vizsgálatára, és általában jobb állapotú szervek kerülnek átadásra. A szakorvos kiemelte azt is, hogy míg az elhunyt donorból származó beültetett vese átlagos túlélési ideje 8-9 év, addig ez az idő jelentősen, akár 15-20 évre is nőhet, ha a szerv élő donortól származik.