Ettől össze is omolhat a hazai ellátórendszer: ez jóval nagyobb pandémia, mint a COVID!

Pénzcentrum: A koronavírus-járványban kifejezetten jó teljesített a hazai gyógyszeripar, nagy kérdés, hogy az elszálló energiaárak, és a komoly árfolyam-ingadozások, vagy épp az ellátási láncok akadozása, illetve a humánerőforrás-hiány miatt mennyire lesz válságálló a szektor. Hogyan küzd meg a Goodwill Pharma a legfajsúlyosabb gazdasági kihívásokkal?

Dr. Jójárt Ferenc: Vannak olyan gyógyszerek meg cégek, amelyek kifejezetten jól teljesítettek, és voltak olyan termékek, amelyek a kórházi ellátáshoz, a személyes orvos-beteg találkozóhoz kapcsolódnak, ezek kifejezetten rosszul teljesítettek. Például egy vastagbéltükrözéshez szükséges béltisztító termék nem fogyott, mert nem voltak ilyen vizsgálatok. A vitaminok és a megelőzéshez szükséges termékek viszont kifejezetten jól forogtak, és azok a cégek, amelyeknek a portfóliójában volt ilyen, jobban teljesítettek, akiknek meg nem, azoknak inkább visszaesést hozott a Covid-járvány. Mi már az orosz-ukrán válság előtt érzékeltük az ellátási láncok körüli problémákat, pont a Covid miatt, és szerencsére a likviditásunk megengedte, hogy nagyon nagy készleteket halmozzunk fel, amikből csak lehetett. Ezt a magas készletszintet azóta is tartjuk. Kétségtelen, hogy az energiaválság sok céget súlyosan érint, viszont szerencsére nálunk az energiaintenzitás nem túl magas, elsősorban a raktári kapacitásainkat kell hűteni. Felkészültünk a zöldenergiával, nagyon sok napelemünk van, így ez nem volt olyan vészes teher számunkra. Az árfolyam-ingadozás viszont jelentősen sújt minket, mi jobban örülnénk egy erősebb forintnak, de szerencsére a likviditásunk megengedi azt, hogy amikor erősebb a forint, akkor bekészletezünk euróból és dollárból. Humánerőforrás tekintetében pedig az a jelenlegi helyzet, hogy a Covid bennünket is megtanított valamennyire elfogadni a home office-t. De nekünk összességében a munkaerőpiaci helyzettel nincs nagy problémánk, hiszen a cég jó híre megelőz bennünket, és szerencsére nagyon sok nagyon jó kvalitású fiatal igazolt le hozzánk az elmúlt pár évben.

Ha általánosságban nézzük, akkor biztatóak a számok: a gyógyszeripar a legmagasabb termelékenységű ágazat, a szektor munkavállalói olyan termékeket képesek előállítani, amelyekre nagy a kereslet. A bérek a gyógyszeriparban 55 százalékkal magasabbak, mint a feldolgozóiparban, az értékláncok legnagyobb része idehaza működik, és az ágazat jelentős exportpotenciállal is rendelkezik. Mindezt figyelembe véve, mennyire jelent valós veszélyt, az egészségügyre amúgy annyira jellemző agyelszívás, mennyire veszélyezteti a K-F projektek sikerességét, és összességében véve mennyire jelent versenyhátrányt a hazai gyógyszeripari-szektornak a humántőke esetleges elvándorlása?

Eggyel messzebbről kezdeném. Mi vidéki cég vagyunk, Szegeden vagyunk, és azzal is megküzdünk, hogy a fiatalok elmennek Budapestre. Ha valakinek nem jön be a számítása Budapesten, de egyszer már kirepült az otthoni fészekből, a szülővárosából, akkor már nem áll meg Amerikáig vagy Tokióig. Ahogy a cégünk erősödik, azt látjuk, hogy vannak, akik visszatérnek. Azt szoktam mondani a fiataloknak, hogy ez egy teljesen normális dolog, eljönnek hozzánk kezdőként, itt vannak 1-2 évet, majd ki akarják próbálni magukat, elmennek világot látni, és nagyon sokan vannak, akik 2-3 év múlva újra kopognak az ajtónkon, hogy szeretnének visszajönni, mert mégiscsak nagyon jó volt itt, Szegeden. A másik, hogy vannak, akik nem hiszik el, hogy Magyarországon is lehet karriert építeni. Valóban nehéz olyan céget találni, ahol arra biztatják a fiatalokat, hogy tanulj, építsd a saját personal brandedet, és hidd el, hogy a céggel együtt növekedve nemzetközi karriert tudsz csinálni. Mi nagyon tudatos humánpolitikát folytatunk, hogy ez megvalósuljon, és kiemelten figyelünk arra, hogy a fiatalok bére gyorsan felzárkózzon a hazai élvonalba, majd jó lenne ezt átlépnünk, hogy a nemzetközi élvonalba is felzárkózhassunk.

Mi az a legfontosabb tudás vagy tapasztalat, amit azok a fiatalok hoznak haza magukkal, akik külföldön is szerencsét próbáltak? Mennyire segíti ez például a hazai K+F projektek sikerességét?

Ha valaki szerencsét próbál egy multinacionális környezetben, azt tapasztalom, hogy a leginkább az üzleti kultúra tekintetében hoz haza pluszt. Én orvosként végeztem, utána egy svéd gyógyszergyártónál dolgoztam pár évig, és hazahoztam azt a kultúrát, ami Svédországban etalon. Abban az időben Magyarországon még egyáltalán nem volt szokványos, hogy egy ilyen nyitott, emberközpontú, lapos szervezetet működtető rendszert tanultam meg, és ennek sikerességében hiszek a mai napig.

Nem véletlen, hogy nem tudást említ, hanem kultúrát?

Igen. Hiszek abban, hogy a cégeket nem véletlenül hívják jogi személynek. Egy cég egy önálló entitás, és a frissen beérkező dolgozók személyisége valamennyire átalakul. Ha ez a kultúra előremutató, annak akár az innováció tekintetben, de végső soron az üzleti eredményekben is meg lesz a pozitív hatása. Ennek a kultúrának számos aspektusa van, de többségüket egyszerű érvek mentén le lehet vezetni az egyén szintjére is. Van nálunk például egy, a működésünkre vonatkozó tíz parancsolat, amelynek az utolsó tanácsa a lényeglátásra vonatkozik, és így hangzik: ami nem egyértelműen igen, az egyértelműen nem. Ez egy olyan tanács, amit a privát és az üzleti életben egyaránt érdemes alkalmazni mindenkinek. De a tudományban is működik.

A McKinsey egy korábbi tanulmánya szerint az elhízás az egyik legnagyobb globális gazdasági problémává vált, amely a fegyveres konfliktusokkal és a dohányzással vetekszik, mint a világgazdaságra a legnagyobb negatív hatást gyakorló emberi tevékenység. Jelentős költségeket ró az egészségügyi rendszerekre, világszerte az összes egészségügyi kiadás 2-7 százaléka kapcsolódik az elhízás megelőzésére és kezelésére irányuló intézkedésekhez, és az összes egészségügyi kiadás akár 20 százaléka is az elhízásnak tulajdonítható, olyan kapcsolódó betegségeken keresztül, mint a 2-es típusú cukorbetegség és a szívbetegségek. Ezek az egészségügyi költségek megterhelik az államháztartást, a termelékenység csökkenése az általános gazdasági nyereséget és a munkáltatókat is érinti. Mit gondol, egy ennyire fajsúlyos kérdésben kinek a felelőssége az egészség: az egészségpolitika (ide értve a prevenciót, vagy épp az ártámogatások kérdéskörét is) vagy az egyén felelőssége kellene, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon?

Az utóbbi évek nemzetközi szakirodalmát áttekintve most már kijelentik a vezető tudósok, hogy az elhízás egy gyorsított öregedési folyamat. Eddig csak azt mondták, hogy az elhízott embereknek nagyobb esélyük van bizonyos betegségekre. Ez az árnyalatnyi különbség felhívja a figyelmet arra, hogyha valaki már fiatalon elhízott, és adott esetben még nem jelennek meg az ebből (is) fakadó betegségek, az időskori betegségek megjelenése biztos, hogy hamarabb fog megérkezni az életében. Amíg ezek a betegségek az aktív keresőkorban nem jelennek meg, addig sajnos nem foglalkozik vele a politika.

Amikor ez be fog gyűrűzni a 40-es, 50-es korosztályba masszívan, olyan terhet fog jelenteni az egészségügyi ellátórendszerre, amitől nagyon könnyen összeomolhat.

Ennek a jelei már kezdenek nyilvánvalóvá válni, egyre több az orvos-beteg találkozó, egyre több a probléma, és Magyarország sajnos nagyon vezet az elhízás tekintetében. Nagyon rossz a lakosság testképgondolata. A mainstream média nagyon erős hatást gyakorol erre: hiába óriási a felelősségük, mégis a body positivity van előtérben, ezzel szemben a health positivity-t kellene promotálni. Egy jó politikai döntés többet tudna hozni az egészség megőrzésében, mint sok ezer ember egyéni harca.

Az elöregedő társadalmakban ez a probléma még hatványozottabban jelentkezik.

Igen. Ha valakinek a várható élettartama 90 év, és ezt jó egészségben tölti, nem biztos, hogy élete során valaha bekerül a kórházba. Azonban, ha túlsúlyos, elhízott, kialakulnak az ízületi problémák, vérnyomás, daganatos betegségek stb., az élete során rengeteg egészségügyi ellátást fog igénybe venni. Ez olyan, mint egy utcai autó, amit folyamatosan ralira használnak. Az előbb-utóbb tönkremegy.

Hatalmas üzlet a fogyókúrás gyógyszerek/készítmények piaca. Csak egy példa a sok közül: a dán gyógyszeripari óriásvállalat, a Novo Nordisk, Wegovy névre keresztelt fogyókúrás készítménye iránt csak az Egyesült Királyságban akkora az érdeklődés, hogy folyamatos ellátási nehézségekkel küzd a cég; mindeközben már beindult a gyógyszer európai bevezetése is. Nem gondolja az ún. "health positivity" szempontjából visszásnak, hogy különböző gyógyszerekkel/készítményekkel akarunk lefogyni, miközben az egészséges életmódhoz nem kellenek csodaszerek, maximum prevenció?

Ez is egy rendkívül összetett kérdés. A WHO szerint az elhízás betegséggé lett nyilvánítva. Onnantól kezdve lehet rá gyógyszert felírni, így vannak olyan cégek, amelyeknek sikerült olyan termékeket kifejleszteni fantasztikus biológiai, biotechnológiai, élettani kutatómunkával, amik az éhségérzetet csökkentik. Ezek jól működnek, de azt még nem tudjuk, hogy hosszú távon milyen mellékhatásaik lesznek. Ez nyilvánvalóan egy üzlet, de egy meglévő problémára ad megoldást.

Hangsúlyozom: ezt a problémát nem a gyógyszeripar generálta, hanem a gyógyszeripar próbálja megoldani. Természetesen, mint a gazdaságban minden, ez is üzlet. Vannak természetes megoldások is erre.

Azt hangsúlyoznám, hogy a feldolgozott élelmiszerek fogyasztása a tömeges termelés miatt egyre inkább egyoldalú, nem feltétlenül tartalmazza azokat a természetes anyagokat, amikre szükségünk van. Itt nemcsak a vitaminokra gondolok, hanem az élelmiszerekben meglévő egyéb komponensekre, mint a polifenolok, gyulladáscsökkentő anyagok. Ilyen pl. a kapszaicin a paprikában. Vannak olyan termékek, amik jó hatással vannak az életünkre, de a feldolgozás során kivesszük belőle. A gyógyszercégek és az étrendkiegészítő-gyártók is meglátták ebben a lehetőséget, és fejlesztenek erre termékeket. Ezt mi is megtettük.

A közösségi médiában nagyon mennek az ún. "chili-challenge"-ek. Milyen élettani hatása van a kapszaicinnek?

Elköteleztük magunkat, hogy Magyarországot egészségessé tegyük, így a C-vitamin mellett, az összetett élettani hatású kapszaicin mellett is. A kapszaicint sok élettani területen vizsgálják, többek között a fájdalomcsillapítás, gyulladáscsökkentés és obezitológia területén. A szervezetben több helyen, sok sejttípuson található kapszaicin receptor (TRPV1), mely jelentős szereppel bír a vegyület biológiai hatásainak közvetítésében. Ennek a vevőkészüléknek a felfedezését pont a kapszaicin segítette. Ezért a tudományos kutatásért 2021-ben Nobel-díjat is odaítéltek. Ezért úgy gondolom, hogy ezzel a komplex gondolkozással forradalmat fogunk elindítani a gyógynövényekben rejlő hatóanyagok fontosságát illetően.

Az imént említette a "health positivity", illetve a "body positivity" fogalmakat, utóbbit rendkívül károsnak ítélve. Kifejtené ezt bővebben?

Néhány évvel ezelőtt Floridában jártam egy üzleti találkozón, bementem egy nagy sportszeráruház boltjába, ahol egy olyan műanyag modell volt kint, amit oversize XS-nek hívtak. Ez rendkívül káros, súlyos tévhit XS-es méretet megadni valakinek, aki túlsúlyos. Neki egészségügyi problémái vannak, legfeljebb még nem érzi. Ezt nem szabad elfogadni, ez ellen tenni kell. Ez nem egy jópofa dolog, hogy valakinek 10-15 vagy 30 kiló pluszsúlya van. Ez fiatal korban megjelenik a fertilitási problémákban, a nemzőképességben, depresszióban, a szociális életben. Nem tud részt venni egy sportrendezvényen, egy kiránduláson, ez nagyon könnyen izolációhoz vezet.

A pici túlsúly nagyon könnyen komoly elhízássá tud alakulni. Az pedig, hogy a média a „body positivity” mozgalom szárnyai alatt ezt támogatja, szintén jókora gond. Legalább mondanák el az árnyoldalát is, hiszen az elhízás nagyobb pandémia, mint a COVID! Elhatároztuk, hogy szembeszállunk a világ második legnagyobb vírusával, a túlsúllyal.

Imént említettük a dán gyógyszergyártót, amely nemrég – épp a fogyókúrás készítményeik miatt - megelőzte az LVMH-t Európa legértékesebb tőzsdén jegyzett vállalataként, véget vetve a francia luxuskonszern 2 és fél évig tartó "uralmának". Mit gondol, van esélye egy feltörekvő magyar vállalatnak labdába rúgni a globális gyógyszeripari versenyben?

Tavaly december 29. óta ott vagyunk a BÉT Xtend piacán, a terveink szerint 1-2 éven belül egy nyilvános részvénykibocsátást (IPO) is szeretnénk, amelynek során lakossági befektetők is részvényeseinkké válhatnának.  Ez azért fontos, mert azt látom, hogy a nagy, multinacionális gyógyszeripari cégek mind a tőzsdére léptek. Azzal, hogy egy cég korrektül dolgozik, fejleszti a termékeket, és adott pillanatban, amikor egy innováció kigördül tőlük, vagy lehetőségük van arra, hogy akviráljanak egy innovatív vállalatot vagy megoldást, a tőzsde az egyik olyan pénzforrási lehetőség, amivel a megnövekedett gyártási, promóciós vagy marketingigényeket azonnal ki lehet szolgálni.

A tőzsde az, ami egy jól működő vállalatot gyakorlatilag korlátlan forrásokhoz tud juttatni. Ez történt a Novo Nordisk-nál is, vagy az amerikai Eli Lilynél is, akik szintén beszálltak az elhízás elleni termékkörbe.

Ez az előszobája annak, hogy egy magyar cég akár a globális gyógyszeripari versenyben is megállja a helyét?

Ez az egyetlen útja ennek. Ugyanis a tulajdonos és az operatív vezetés között egy ellentmondás tud ebben kialakulni. Ahogy telik az idő, a tulajdonos öregszik, nyugalomra, békére vágyik, kevesebb munkára és több pénzre. De egy tőzsdei vállalkozás ezt nem engedheti meg magának. Kénytelen olyan menedzsmentet alkalmazni, akik folyamatosan motiválják a dolgozókat, akik a bővülést támogatják.

Konkrétan mire fordították a GINOP program keretében elnyert 40 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatást? A bevezetés kapcsán megjelent anyagból ennyi derült ki: „a Goodwill Pharma Kft. bevezetésére a BÉT Xtend piacára és zártkörű tőkeemelés végrehajtására”.

Ez kb. a fele volt a költségeinknek. Tanácsadóra, könyvvizsgálóra, jogászra, a szervezeti struktúra átalakítására fordítottuk ezt a pénzt. Meglátásom szerint azt a kormányzati törekvést kell ebben értékelni, hogy az adott pénzügyi évben ez egy extra kiadás, hogy egy cég felkészüljön a tőzsdére menetelre, ami nemcsak a külső szakértők megfizetését jelenti, hanem belső erőforrásokat is bőségesen át kell csoportosítani. Kontrolling, számvitel, belső jogi munkák tömkelege, úgyhogy ez egy kis rövid távú biztatás ehhez a hatalmas lépéshez.

Ha a piaci kapitalizációt tekintve még hosszú is az út, készülnek olyan gyógyszeripari innovációval, ami letarolhatja a globális piacokat? Jelenleg hány országban vannak bejegyzett termékeik?

Ez a folyamat nálunk nem így működik. Nem tudom azt mondani, hogy itt van a laboratóriumunkban egy Szent Grál, ami majd berobban, és hatalmas lehetőségekhez fogja juttatni a céget vagy a részvényeseket. De a nagy számok törvénye alapján, ha sok projekttel foglalkozunk, nagy földrajzi területen dolgozunk, akkor ez előbb-utóbb be fog következni. Egyszer valaki be fog kopogtatni hozzánk, vagy valamelyik kolléga jön egy olyan ötlettel, amivel globálissá tehető egy-egy termékünk. Ahogy egyre többen vagyunk, egyre szisztematikusabban dolgozunk, ennek a bekövetkezése egyre közelebb kerül hozzánk időben. Ahhoz, hogy egy csodát befogadjunk, egy csodát befogadó, működő szervezetre van szükség, ezt építjük teljes erőnkből. Ehhez kellenek gyártókapacitások, tudományos munkatársak, marketingesek, kontrolling, vállalatirányítás.

Hiába van ugyanis egy zseniális ötletünk, ahhoz, hogy ebből termékinnováció majd végtermék legyen, egy működő szervezetre van szükség.

A legjobb példa erre az újdonsült Nobel-díjas Karikó Katalin. A BioNTech ugyanis egy startup cég volt, viszont megvolt a fogadókészség arra, hogy egy ilyen kaliberű embert alkalmazzanak, illetve, hogy a megfelelő pillanatban kooperációra tudott lépni a Pfizerrel. Karikó Katalin nincs messze tőlünk, hiszen Szegeden tanult, és én dolgoztam olyan munkatársakkal, akiknek hasonló tudás van a fejükben. Ez a hatalmas felelősség, hogy a Karikó Katalinok jöjjenek vissza, vagy maradjanak itt, és legyen olyan cég, amelyikkel ezt meg tudják valósítani, és ebből hazai kincs legyen. Valamint szeretnénk létrehozni egy „orvosság” kategóriát, amely olyan hatással bíró termékeket jelöl, amelyek különböznek a mindennapokban szedett általános vitaminoktól. Ezzel szintet lépnek majd a gyógynövényekben lévő hatóanyagok.

Korábban, egy Önnel készült interjúban arra a kérdésre, hogy mi szerepel a bakancslistáján, úgy felelt, hogy "legyen meg a Goodwill Pharma 100 milliós lakosság ellátására képes disztribúciós hálózata, a Balti-tengertől az Adriáig". Hogy állnak?

Nagyon jól állunk vele. Magyarországon túl a Balkánt lefedtük: Albániában, Macedóniában, Koszovóban, Montenegróban, Szerbiában már jelen vagyunk, de a termékeink ott vannak Csehországban is. Ez az elmúlt két év megfeszített munkájának köszönhető. Továbbá az elmúlt két év nagyon nagy munkája volt, hogy beindítottuk Lengyelországban is a képviseletünket, és már állandó stábbal dolgozunk ott is. Idén nagyon szeretném a lengyel csapatot szignifikánsan bővíteni, zajlanak a termékregisztrációk. Akkorra közel 100 milliós lakosságot képesek leszünk elérni. Illetve megjelent az érdeklődés a termékeinkre az arab országokban, a Közel-Keleten, a volt orosz tagköztársaságok is érdeklődnek, vannak nagyon biztató tárgyalásaink.

De most már nem elégszem meg a 100 milliós lakosság elérésével, egy komplett európai uniós elérés a cél. Ezentúl partnerségben az unión kívül jó pár országba el kellene jutnunk. Tízéves távlatban szeretném, hogy globális elérésünk legyen.

Mennyire tartja problémának, hogy itthon a támogatáspolitika jellemzően az alacsony árakat preferálja, ami nyilvánvalóan hatással van a gyártók készletezési-üzletpolitikájára is. Így a gyártók a hazai piacon be vannak szorítva, hiszen, amikor a volumen és az ár is kicsi, az óhatatlanul termékhiányhoz vezet.

Ez egy kétélű fegyver. A politika és a gazdaságpolitika azt szeretné, hogy olcsó legyen a gyógyszer. Ugyanakkor szeretné, hogy ez egy virágzó iparág legyen. Ha valaminek olcsónak kell lennie, akkor előbb-utóbb olcsó embereket kell felvenni, olcsó megoldásokat kell alkalmazni, és az nagyon hamar a minőség rovására fog menni. Ha aminőség gyenge, akkor a nemzetközi versenyképességünk nulla lesz. Ebben kell balanszírozni, hogy tudjon az ember innoválni, ahhoz nem lehet a legolcsóbb termékekkel megjelenni a piacon. Ahhoz minimum egy közép-ár fekvésű terméket kell kifejleszteni. Ebben a szegmensben nem működik a legolcsóbb termék, mert mindig vannak még olcsóbbak, az indiaiak, a vietnamiak, a kínaiak, a Fülöp-szigetekiek, ezekkel az árakkal eleve nem lehet felvenni a versenyt. Olyan termékeket, megoldásokat próbálunk keresni, amik nem ennek a szegmensnek a versenyében kívánnak részt venni.

A magyar fogyasztók mennyire nyitottak ezekre a drágább termékkategóriákra?

Ha két szívbeteg beszélget egymással, és az egyik azt mondja, hogy tudok egy nagyon olcsó szívsebészt, akkor ön azt választaná, vagy a legjobbat? Az egészség nem feltétlenül ár kérdése. Különösen akkor, ha ebből csak egy van, és adott esetben visszafordíthatatlan gondokat okoz, ha nem a megfelelő minőségű termékeket kapja az ember. A termékportfóliónk jelentős részét tehát úgy válogatjuk össze, hogy ne ebben a negatív árspirálos versenyben kelljen részt vennünk, természetesen szabályozói oldalról vannak még itt feladatok.

Gyártói oldalról érzékelik-e, hogy rossz hatással volt a piaci liberalizációra, így a versenyre az, hogy a digitális értékesítési csatornákat törvényi úton visszaszorították Magyarországon?

A prevencióra, az egészségünkre sokkal többet költünk az életünk második felében, mint az elsőben, és ahogy hanyatlik az egészségünk, adott esetben a szellemi frissességünk és éberségünk is csökken. Ezt nagyon sokan negatívan kihasználják, és az idősek hiszékenységére alapozva kamucégekből bombázzák a lakosságot. Olyan, valódinak tűnő információkkal látják el, ami mögött egy átverés húzódik. A tisztességes verseny és a fogyasztók védelme érdekében ezt vissza kell szorítani, törvényileg szabályozni kell. Hiszen itt nemcsak az van, hogy olyan terméket kap az ember, ami nem hatékony, hanem adott esetben olyan anyagok vannak benne, amik egyenesen károsak az egészségre. Felelőtlenül állnak ehhez a kérdéshez. Ezek a cégek eltűnnek, újak alakulnak, és a fogyasztók átverések áldozatává válnak.

Azért a magyar piacon bőven voltak olyan ismert vállalkozások is, amelyek legális webshopja ugyanúgy áldozatul esett az intézkedésnek, mint az említett illegális zugpatikák. Fogyasztói oldalról pedig joggal merül fel az is, hogy 2023-ban, főleg, hogy itt van velünk még mindig a Covid, miért kell sorban állni egy gyógyszertárban, potenciálisan kitennünk magunkat az esetleges fertőzéseknek.

Nem akarom védeni a szabályozást, mert szerintem van benne némi túlkapás. Bizonyos dolgokat jó lenne online megvásárolni. De nyilvánvaló, hogy a gyógyszertárak ellátási felelősségét szabályoznia kell egy törvényi előírásnak, hiszen itt gyógyszerekről van szó. A vitaminokra, étrend-kiegészítőkre nem vonatkozik ez a szigorítás, ezeket most is be lehet szerezni online. A Goodwill Pharma szolgálja ki a magyar benzinkútláncokat ún. gyógyszertáron kívül kapható gyógyszerekkel, ezek között vannak fájdalomcsillapítók, allergia elleni termékek, illetve a vitaminjaink is kaphatók ebben a rendszerben. A benzinkút is egy gyors beszerzési forrás lehet. De szerintem lehetnének olyan gyógyszerek, amiket online, egy minőségbiztosított rendszerből nyugodt szívvel meg lehetne rendelni.

Fotók: Goodwill Pharma