Ezért nincs esély az eutanázia bevezetésére Magyarországon? Hamarosan döntés születhet Strasbourgban

"Most úgy tűnik, hogy az ügyemmel kapcsolatban megindul egyfajta párbeszéd, mert ez és az ehhez hasonló ügyek az egész magyar társadalmat megérintik, világnézettől és politikai hovatartozástól függetlenül. Nagyon megtisztelőnek vélem, hogy a sok ezer e-mail, sms, komment között egyetlen olyannal sem találkoztam, amely a személyemet támadta volna" - mondta el Karsai Dániel az mfor-nak. A lapnak beszélt a betegségéről is: Az ASL gyógyíthatatlan, 2-5 év a túlélés átlagos ideje. "Én már több mint két évnél tartok. Pont. Senki nem tudja, mert nem tudhatja, hogy meddig fogok élni, milyen állapotban leszek. Minden embernél más és más a lefolyás" - mondta el.

Az eutanázia kapcsán gyakran vallási aggályok merülnek fel. Karsai Dániel erről azt mondta, hogy "ha Strasbourgban úgy döntenek, hogy lesz lehetőség Magyarországon az eutanáziára, az csak egy lehetőségként fog működni. Nem lesz kötelező. Ha valaki ezzel a lehetőséggel vallási, vagy világnézeti okból nem akar élni, akkor tegyen úgy".

Húsz évvel ezelőtt született meg az az alkotmánybírósági döntés, amely elutasította azt a lehetőséget, hogy a gyógyíthatatlan betegek kérhessék a kegyes halált. Azóta azonban változott a világ, erről Kovács József orvos-bioetikus beszélt a Népszavának Karsai Dániel-ügye kapcsán. "Az elmúlt 25 évben nyolc országban vált megengedetté az aktív eutanázia, ebből négy európai. Az elsőként Hollandiában, ahol már korábban is volt rá lehetőség, törvénybe is iktatták azt 2001-ben. Azóta további hét országban: Belgiumban, Luxemburgban, Spanyolországban, Kanadában, Kolumbiában, Új-Zélandon és Ausztrália bizonyos államaiban vált megengedetté. Egy másik lehetőség az orvos által segített öngyilkosság, a PAS (physician-assisted suicide), ami jelenleg Amerika 11 államában legális, valamint Svájcban. De a helyzet mindig változik, például Németországban az alkotmánybíróság 2020-ban hozott egy olyan döntést, miszerint az önrendelkezési jogból levezethető az öngyilkossághoz való jog, azaz, ha ahhoz joga van, akkor az abban való közreműködés büntethetősége is kétségessé válik" - mondta a szakember.

Arra is kitért, hogy az "életvégi döntésbe ma is beletartozik Magyarországon, hogy valaki visszautasítsa az életmentő, életfenntartó kezelést, például lélegeztetést, mesterséges táplálást, amihez orvosi segítségre van szükség". Azonban van különbség az asszisztált öngyilkosság és az aktív eutanázia között is. "Az orvos által asszisztált öngyilkosság esetében a beteg megkapja a gyógyszereket, amit egy meghatározott protokoll szerint maga vesz be. Az orvos csak előkészíti ezeket, de ő nem aktív. A másik esetben, aktív kegyes halálnál az orvos maga adja be ezeket a gyógyszereket. Hollandiában például a Holland Királyi Gyógyszerész Társaság állította össze azoknak a készítményeknek a listáját, melyeket ebben a helyzetben lehet használni" - magyarázta Kovács József.

A szakértő szerint Magyarországon jelenleg nincsenek meg az aktív eutanázia feltételei:

Az aktív eutanázia megengedésének – még ha el is tekintünk világnézeti, erkölcsfilozófiai kérdésektől – biztos, hogy van legalább két feltétele: az adott ország legyen nagyon gazdag és szabálykövető, és ezeknek együtt kell érvényesülniük. A gazdagságra azért van szükség, hogy egy haldokló mindent megkaphasson, ami csak elérhető a egészségügy pillanatnyi színvonalán, s ha így sem lehet csillapítani a szenvedését, csak akkor kerülhessen szóba az eutanázia. De a magyar egészségügy nem ennyire gazdag, itt könnyen lehet, hogy emiatt nem kapja meg a szenvedéscsillapítás minden lehetőségét. Az pedig elfogadhatatlan, hogy a szegénység okozta szenvedésből való kiútként tekintsenek az eutanáziára. Ha ezt megengednénk, oda lehetne a motiváció arra is, hogy fejlesszék az egészségügyet.

A szakértő szerint Magyarország nem is olyan szabálykövető, mint például Hollandia, ahol a beteg teljesen biztos lehet abban, hogy egy ilyen eljárás során minden szabályosan zajlik majd le. Kovács József szerint hazánkban még ahhoz sincsenek meg a körülmények, hogy a betegek éltevégi döntésükről rendelkezhessenek, és az döntésük érvényesüljön, amikor olyan helyzet áll majd elő életük során, hogy ezt kell figyelembe venni. Bár a lehetőség megvan erre, a szabályozás túl bonyolult, és nem is terjedt még el, nem vált bevett eljárássá.

EZ IS ÉRDEKELHET

Dr. Martin Dénes: Ideje, hogy társadalmi párbeszéd induljon a méltóságos halál fogalmáról

Ideje, hogy társadalmi párbeszéd induljon az eutanáziáról és a méltóságos halál fogalmáról.