Kiderült a nagy hamburgertitok: ezt eszik valójában a magyarok, sokan nem tudják, mennyire veszélyes

Ha a klasszikus hamburger vagy a sajtburger a kedvenc ételed a grillszezonban vagy akár az egész évben a gyorséttermekben, érdemes elgondolkodnod: valójában mennyit lehet belőle enni ahhoz, hogy ne menjen az egészséged rovására? Bármennyire ízletes finomság ugyanis is a világ egyik kedvenc étele, bizony a bucik közé zárt vöröshús-pogácsa több egészségügyi problémával is összefüggésbe hozható, úgy mint a szívbetegség, de akár a rák is.

Éppen ezért nem véletlen, hogy az egészségügyi kockázatok miatt sokan, köztük orvosok is egyáltán nem vagy csak nagyon nagy mértékkel fogyasztanak hamburgert. De mennyi hamburger a túl sok? Sőt, van akinek már egy is az, és inkább jobb lenne, ha egyáltalán nem enne? Többek között ezekre a kérdésekre válaszoltak egészségügyi szakértők.

Górcső alatt a vörös hús

Természetesen, mint minden éremnek, a hamburgerekbe általában használt vörös húsnak is vannak pozitív, illetve negatív élettani hatásai. „A vörös hús jó fehérje-, vas-, cink- és B12-forrás, amelyek a mindennapi testi funkciókhoz, a sejtnövekedéshez, a szövetek helyreállításához, a vörösvértestek fejlődéséhez szükséges tápanyagok” – fogalmazott Stacey Pence, az Ohio Állami Egyetem Wexner Orvosi Központjának dietetikusa.

Igaz ugyanakkor, hogy ezeket az előnyöket más hústermékek, sőt növényi helyettesítők is simán magukénak mondhatják. Így a hangsúly inkább azon van, hogy sokan egyszerűen változatosan szeretnének étkezni, ezért a szükséges fehérjéket sokféleképpen viszik be a szervezetükbe, és ennek egyik lehetősége a vörös hús fogyasztás, például a hamburgerezés.

Vannak kockázatok

Bármennyire is legyen pozitív tulajdonságai úgy általában a húsoknak, a darált marhahúsban, illetve a vörös húsokban általában sok a telített zsírsav. A telített zsírok pedig rossz koleszterint (LDL koleszterin) okoznak, amik egyenesági okozói lehetnek különböző szívbetegségeknek. „A telített zsírok ráadásul gyulladásokat is okozhatnak testünkben, ami azért kifejezetten rossz hír, mert olyan rettegett bajokért, mint a szívbetegségek, a rák, de még a demencia is részben gyulladások tehetők felelőssé” – hívta fel a figyelmet Dr. Elizabeth Klodas kardiológus.

Mennyi vörös húst együnk?

A szakértők rögtön az elején leszögezik a tényt, nincsenek szigorú iránymutatások, az viszont biztos, hogy ami megfelelő és jó az egyik embernek, az lehet, hogy egy másik már túl sok. Például a vashiányos, vérszegénységben szenvedőknek kifejezetten javasolt a vörös hús fogyasztása heti háromszor, másoknak viszont komoly egészségügyi kockázatot is jelenthetne ekkora adag.

Ha valakinek például hemokromatózisa (egy viszonylag gyakori vasraktározási rendellenesség) vagy olyan egészségi állapota van, ahol nem javallott a vörös hús fogyasztása, érdemes lehet teljesen mellőzni azt az étlapról. Ha valakinek például magas a koleszterinje vagy magas vérnyomással küzd, azoknak ajánlott például kevesebb vörös húst fogyasztaniuk, mint azoknak, akik amúgy nem rendelkeznek ilyen alapbetegségekkel.

Tudom, hogy a legtöbben konkrét számokat várnának el, főleg a tudomány emberétől, de ebben az esetben sajnos nincsen ilyen. Az emberek ugyanis nem egyformán reagálnak a különböző táplálkozási mintákra

- fejtette ki Samantha McKinney, dietetikus, aki szerint összességében teljesen rendben van, ha valaki a normális heti étrendjébe belefoglalja a vörös húsokat. Feltéve persze akkor, ha nincsen valamilyen olyan alapbetegsége, ami miatt ez nem javallott.

A szakember ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ha megnézzük azoknak az embereknek a táplálkozási szokásait, akik jó hosszú ideig élnek, akkor azt találjuk, hogy az étrendjük viszonylag alacsony mennyiséget tartalmaz állati húsokból és állati termékekből származó kalóriákból. Ezért nem túlzás azt állítani a vörös húsok, így általában a hamburgerek kapcsán is, hogy: minél kevesebb, annál jobb.

Ez viszont nem jelenti azt, hogy teljesen le kell mondani sokak kedvencéről. Elizabeth Klodas például kiemelte azt is, hogy az ember mindenevő élőlény, éppen ezért étrendjének egyik alapja a vörös hús. És bár egyénenként változik a különböző élelmiszerek testre gyakorolt hatása, az orvos szerint nem lőhetünk mellé azzal, ha általában véve a vörös hús fogyasztását heti egy alkalomra korlátozzuk. Az Amerikai Szívszövetség meghatározása szerint egy adag hús körülbelül 90-100 gramm súlyú.

A vörös húsok és a rákbetegség összefüggései

Bár mindenkire érvényes, irányadó heti vörös hús mennyiség ajánlás nincs, azt azért tudjuk, mennyi a mindenképpen túl sok. Az Amerikai Rákkutató Intézet (AICR) szerint már heti 330-500 gramm vörös hús elfogyasztása már növeli a vastag-, és végbélrák kockázatát. Úgyhogy az ajánlás szerint érdemes ennél mindenképpen kevesebb mennyiséget fogyasztani.

A dietetikusok a hamburgerek megszállottjainak azt javasolják, ha mindenképpen hamburgerre vágynak, de a heti limitjük azt már nem engedi, akkor a húspogácsát helyettesítsék valamilyen vastaghúsú, nagyobb méretű gombával, vagy készítsenek növényi pogácsát. Érdemes ráadásul azt is észben tartani, hogy a vörös húsok elkészítési módja is befolyásolja a rák kialakulásának kockázatát.

Bármikor, amikor szenesedés, égés vagy magas hőmérsékletű főzés történik, akkor heterociklusos vegyületek és policiklusos aromás szénhidrogéneket képződhetnek, amik szintén szerepet játszanak a rák kialakulásának kockázatában. A rákkutató központ éppen ezért mind a két vegyületet a rákkeltő anyagok közé sorolja. Azt is érdemes tudni, hogy e vegyületek kifejlődése mérsékelhető és csökkenthető, de nem küszöbölhető ki.

Tompítani úgy tudunk, ha lerövidítjük a főzési időt, illetve elkerüljük, hogy a hús közvetlen lángnak vagy füstnek legyen kitéve.  A szakértők persze sietve hozzátették, ezek a vegyületek nem csak a vörös húsok sütésekor keletkeznek. Ha más ételt, halat vagy csirkét grillezünk, akkor is létrejönnek.

Az sem mindegy, hogy mivel eszed a hamburgert

Koránt sem mindegy ugyanakkor az sem, hogy az ember mivel eszi a hamburgerét. Értelemszerűen többet lehet fogyasztani sovány marhahúsból készült hamburgerpogácsából, amit salátaágyon tálalnak, mint egy dupla baconos sajtburger-menüből, amit sültkrumplival tálalnak.

Egyes szakértők szerint utóbbiból elég, ha évente egyszer (!) fogyaszt az ember, igaz azt elismerik, hogy ezt nem könnyű betartani. De a kardiológus szakértő szerint ez az egész fejben dől el, és ha valaki egészségesen akar étkezni, annak meg kell tanulnia eképpen is gondolkodnia a környezetéről. Elizabeth Klodas szerint nincs azzal baj, ha valaki húst eszik, a baj azzal van, ha valaki nagyon sok húst eszik, és mondjuk mellé kevés zöldséget. Véleménye szerint az ideális helyzet az, ha ez éppen fordítva valósul meg.

Az Amerikai Rákkutató Intézet ajánlása egyébként odáig megy, hogy egy tányérnyi étel esetében az állati fehérjék mértéke csupán az összes mennyiség egy harmadát vagy annál még kevesebbet tegyen ki. Összességében tehát azt lehet mondani, hogy aki egészségesebben szeretne táplálkozni, annak meg kellene barátkozni azzal a gondolattal, hogy a hús legyen inkább a kismennyiségű „köret” teret engedve annak, hogy a főszerep más élelmiszerekre jusson.

(Huffpost)