A fejfájás típusai: miről árulkodik a fejfájás, mi az a migrénes fejfájás?

Cikkünkben a fejfájás mindennapi, azonban kellemetlen jelenségének témakörét járjuk körül: tudd meg, mi a fejfájás, milyen neurológiai folyamatokra vezethető vissza és mik a fejfájás okai, avagy milyen betegségek, lelki problémák, stresszes élethelyzetek vezethetnek az akut vagy a krónikus fejfájás kialakulásához. Amellett, hogy megtudhatod, mik a fejfájás típusai és mi a sokat emlegetett migrénes fejfájás jelentése, azt is eláruljuk, hogy hol fáj fejfájás okai és a fejfájás hol mit jelent. Mit tehetünk a fejfájás ellen házilag, milyen módszerekkel csökkenthető a fejfájás? Mikor gyanakodjunk valamilyen, a fejfájás hátterében álló betegségre, milyen tünetek esetén forduljunk orvoshoz a fejfájás problémájával?

A fejfájás okai: mitől fáj a fejünk?

A fejfájás hátterében az esetek túlnyomó többségében az életmódunkra és a környezeti tényezőinkre visszavezethető okok, fertőzések, ritkábban szervi elváltozások állnak. A fejfájás értelmezése kapcsán mindenképpen érdemes tudnunk, hogy a fejfájás problémája összeköttetésben áll a pszichés állapotunkkal, illetve vannak, akik eleve hajlamosabbak a fejfájásra – például érzékenyebbek a fronthatásokkal szemben, vagy nem megfelelőképpen alkalmazkodnak a túlzott magánéleti vagy munkahelyi stresszhez – a túlzott stressz és az állandósult szorongás nagyon gyakran hozzájárulnak a fejfájás kialakulásához.

Szintén fontos kiemelnünk a fejfájás gyakorisága kapcsán az életmódbeli tényezőket: általánosságban elmondható a fejfájásra való hajlamosság kapcsán, hogy a rendszeres és kielégítő testmozgás hiánya, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás mind ronthatnak a fejfájásra hajlamos személyek állapotán, illetve ide soroljuk a magas képernyőidőt is – tipikusan irodai dolgozóknál okozhat problémát a monitornézéstől kialakuló fejfájás. A fejfájás kialakulása látásproblémával is összefügghet, érdemes időnként kivizsgáltatnunk magunkat és szükség esetén igényelnünk egy (új, erősebb/gyengébb) szemüveget.

A fejfájás tipusok osztályozása

A fejfájás hátterében állhat valamilyen kóros eltérés, azonban a fejfájás az esetek többségében nem vezethető vissza kimutatható szervi okokra. Az orvostudomány alapvetően megkülönbözteti a primer és a szekunder fejfájásokat: primer fejfájásnak nevezzük azokat a fejfájás típusokat, amelyek nem vezethetőek vissza nyilvánvaló fizikai okokra (pl. migrénes fejfájás), ellenben a szekunder fejfájás valamilyen betegségnek vagy egyéb körülménynek az eredményeképp jön létre (pl. homloküreg-gyulladás, másnaposság, agyhártyagyulladás). Attól függően történik a fejfájás kezelése, hogy milyen fejfájás típus áll fenn nálunk.

A Nemzetközi Fejfájás Társaság jelenlegi álláspontja szerint (2004 óta, a jövőben ez változhat) a fejfájás típusai 13 fő csoportba kerülnek besorolásra (4 féle primer fejfájás és 9 féle szekunder fejfájás). A másodlagos fejfájás, azaz szekunder fejfájás típusokat egyszerűbb megértenünk, ugyanis mindig valaminek a következményeképp alakulnak ki, ellenben a primer fejfájás típusokkal, amelyek okai kapcsán részben még ma is a homályban tapogatózunk.

A fejfájás típusai: a fejfájás hol mit jelent?

A primer fejfájás tipusok közé soroljuk többek között a migrént, a tenziós fejfájást és a cluster fejfájást, emellett jelentkezhetnek különféle vegyes fejfájások is. Először vizsgáljuk meg, mit érdemes tudni a fejfájás típusai között a leggyakoribbnak mondható fajtákról:

Primer fejfájás típusok

1. Tenziós fejfájás

A tévhitekkel ellentétben nem a migrénes fejfájás, hanem a tenziós fejfájás a leggyakoribb fejfájás típus (a fejfájásos esetek közel 80%-a tartozik ebbe a fejfájás kategóriába), jóformán mindenki élt már át ilyen élményt életében (krónikus természetű is lehet). A tenziós fejfájás valódi okát nem ismerjük (feltételezhetően rendellenesség áll fenn a központi idegrendszerben a szervezet saját fájdalma elleni védekezőmechanizmusában), a migrénhez hasonlóan fiatalabb korban kezdődik, jellemzően a 20-as, 30-as években járókat terheli leginkább. A tenziós fejfájás tünetei közé soroljuk, hogy egy, a fejet szoros övként körülölelő fejfájásos érzésről van szó, ami nem korlátozódik egyik vagy másik oldalra, súlyossága esetenként változó (egyeseknél enyhe fejfájás, másoknál közepes erősségű fájdalomként jelentkezik, de nem annyira megterhelő, mint a migrén).

A tenziós fejfájás alapvetően nem befolyásolja napi rutinunkat, azonban kellemetlenné teheti a fejfájásos időszakokat, amelyek néhány perctől, órától egészen egy hétig is terjedhetnek. A tenziós fejfájás elszenvedői, különösen, ha hosszabb ideig is eltart, gyakran számolnak be motivációhiányról, enyhén csökkent koncentrációs- és teljesítőképességről, általános rosszkedvről, nyomottságérzésről. A tenziós fejfájás jellemzően nappal lép fel, fájdalomcsillapítókkal, levegőzéssel, fizikai aktivitással enyhíthető érzésről van szó (célszerű hanyagolni a fájdalomcsillapító készítményeket, helyette szabadidős tevékenységekkel javítani a közérzetünket).

2. Migrénes fejfájás

A második leggyakoribb primer fejfájás típus a migrén, azaz migrénes fejfájás. Sokakban merülhet fel a kérdés, hogy mi az a migrénes fejfájás, hogyan különböztethetjük meg más típusoktól. Nos, a migrénes fejfájás, mint az egyik leggyakoribb fejfájásos neurológiai kórkép, tipikusan rohamok formájában jelentkezik (migrénes roham), jellemzően gyermek- vagy tizenéves korban alakul ki, a legintenzívebben a 30-40 éves korosztályt terheli, majd idővel alábbhagy. A migrénes fejfájás háromszor gyakoribb nőknél, mint férfiaknál, a lakosság kb. 10-12%-ánál jelentkezik életük során legalább egyszer ilyen időszak.

A migrénes fejfájás témakörében megkülönböztetjük az aurás migrént (a betegek 20-30%-ára jellemző; vizuális tüneteket produkálnak a migrénes roham kezdetekor) és az aura nélküli migrént (70-80%). A migrénes fejfájás elszenvedői a roham alatt jellemzően kiesnek napi rutinjukból, nem ritka a fény- és/vagy hangérzékenység, sokaknak a roham idejére muszáj lepihenniük, hogy az ágyban vészeljék át a fejfájás kritikus időszakát. Segíthet a migrén ideje alatt a hűsítő borogatás, a sok folyadék és a nyugodt, fény- vagy hangingerektől mentes környezet.

3. Cluster fejfájás

A primer fejfájás tipusok harmadik fő csoportjába tartozik a cluster fejfájás – olyan fejfájások tartoznak ebbe a kategóriába, amelyek jellemzően féloldalt jelentkeznek (trigemino-autonom fejfájások). Ha az a kérdés, hogy a fejfájás hol fáj, a fejfájás hol mit jelent, és a beteg jellemzően féloldali, clusterekben, azaz halmozott rohamokban jelentkező fájdalomról számol be, minden valószínűséggel a szakorvosok is ezzel a fejfájás típussal fogják diagnosztizálni. A cluster fejfájás az egyik legkellemetlenebb fejfájás típus, azonban igen ritka, a lakosság mindössze 0,1%-ára jellemző, gyakrabban dohányzó férfiaknál jelentkezik.

A cluster fejfájás a fenti fejfájás típusokhoz hasonlóan a 20-30 éves kor közötti korosztályban jelentkezik legnagyobb arányban, a fejfájásos időszakok akár 6-8 hétig is eltarthatnak, naponta egyszer vagy többször, jellemzően ugyanabban az időszakban jelentkeznek, egy roham átlagosan 1-2 órán keresztül áll fenn, gyakran társul egyoldali könnyezéssel, orrdugulással, orrfolyással, a kötőhártya kivörösödésével. Az ennél is ritkább, kifejezetten nőkre jellemző krónikus paroxysmalis hemicrania szintén féloldali fejfájás formájában jelentkező fájdalom: a rövid rohamok pár perctől fél órán át tarthatnak, naponta 10-30 alkalommal is jelentkezhetnek.

Szekunder fejfájás

A szekunder fejfájások valamilyen más egészségügyi probléma következményeképp alakulnak ki – ide értjük például a különféle szervi elváltozásokat, lappangó betegségeket vagy a fronthatást; szintén ide értendő a láz okozta fejfájás, a melléküreg-gyulladás és a másnaposság okozta fejfájás vagy a napszúrás. A szekunder fejfájás típusok okai sem mindig egyértelműen megállapíthatók, azonban gyakran a magas vérnyomás, a diabétesz, valamilyen légúti fertőzés, pajzsmirigyprobléma, fejsérülés vagy a vény nélküli fájdalomcsillapítók túlzásba vitt szedése okozhatja, de táplálkozási szokásaink is alakíthatják a fejfájásra való hajlamosságot (a szekunder fejfájás előidézői gyakran mi magunk vagyunk).

Fejfájás: mikor forduljunk orvoshoz?

A fejfájás a legtöbb esetben hétköznapi élettani jelenség, és habár jelentősen meg tudja nehezíteni az életünket, nem okoz komolyabb egészségügyi problémát (tipikusan primer fejfájás tipusok). Amennyiben fejfájás jelentkezik nálunk, mindig vizsgáljuk meg a kontextust: mennyire vagyunk hajlamosak alapvetően a fejfájásra, frontérzékenyek vagyunk-e, végeztünk-e olyan tevékenységet, ami hozzájárulhatott a fejfájás kialakulásához (pl. túlzott alkoholfogyasztás, gyógyszerek, dohányzás, mozgáshiány stb.) – többnyire akkor kell a fejfájás problémájával foglalkozni, ha a megszokottól eltérő időben és formában jelentkezik.

Abban az esetben, ha intenzív fejfájás jelentkezik nálunk (és nem szenvedünk például a migréntől), ami alapvetően idegen a megszokott életvitelünktől, és ha ez szédüléssel, lázzal, hányingerrel, érzéki csalódásokkal, zavart tudatállapottal jár együtt, vagy ha a fejfájás fejsérülést követően jelentkezik, mindenképpen forduljunk orvoshoz és végeztessük el a fejfájás kivizsgálása, a fejfájás típus diagnosztizálása céljából előírt alapvető egészségügyi vizsgálatokat.

A fejfájás kivizsgálása

Amennyiben valakinél a fejfájás olyan szintű problémát okoz, ami már megzavarja normál életvitelét és kihatással van munkahelyi teljesítményére, szociális életére és lelki állapotára, jellemzően eljön az ideje annak, hogy orvoshoz forduljon. A fejfájás kivizsgálása a szakemberek számára sem egyszerű feladat, javarészt a beteg beszámolói alapján tudnak eligazodni. Amennyiben felmerül, hogy a fejfájás hátterében nem életmódbeli tényezők vagy fronthatás áll, a szakorvos előírhat egy laborvizsgálatot (egyébként is javallott évente elvégeztetni), hogy kizárja a fertőzést vagy az anémiát, fejsérülés esetén a csonttöréseket röntgennel, a szervi elváltozásokat pedig különféle képalkotó vizsgálatokkal lehet felmérni (CT, MRI) és elektrofiziológiai vizsgálatok (EEG, ENG, EMG) rendelkezésünkre állnak.

Mit tehetünk a fejfájás ellen?

Sajnos nem tudunk általános érvényű, megnyugtató válasszal szolgálni, ugyanis a fejfájás ellen mindenki máshogy védekezik – egyet azonban biztosan állíthatunk: nem szabad halomszámra, meggondolatlanul szedni a vény nélküli fájdalomcsillapító készítményeket, ugyanis ezzel nem csak magán a fejfájás tényén, hanem általános egészségügyi állapotunkon is ronthatunk, sőt, függőség is kialakulhat. Fejfájás ellen erős fájdalomcsillapító készítményekkel csak akkor védekezzünk, ha az kezelőorvosunk javallatára történik, minden más esetben részesítsük előnyben a természetes fejfájás elleni anyagokat és az életmódterápiát.

Fejfájás ellen házilag védekezhetünk rendszeres testmozgással (nem kell feltétlenül edzeni járni, a napi egészségügyi séta is megteszi) és kiegyensúlyozott táplálkozással (a könnyű ételeket részesítsük előnyben), emellett csökkentsük alkoholfogyasztásunkat, dohányozzunk kevesebbet és szervezzünk rendszeresen szabadtéri programokat. Fejfájás ellen gyógynövényekkel (pl. levendula, macskamenta, citromfű, rozmaring, csalán) és illóolajokkal (eukaliptusz, menta, levendula) is védekezhetünk, de sokaknál például a jógázás vagy a masszázs hoz megnyugvást.