Normális pulzus értékek: mennyi a normális pulzus gyerekeknek, felnőtteknek?

Cikkünkben a normális pulzus értékek kapcsán nyújtunk olvasóinknak átfogó tájékoztatást: tudd meg, mennyi a normális pulzus gyakori kérdések szerint, mi a pulzus és a vérnyomás közti kapcsolat, mennyi a normális vérnyomás és pulzus érték. Járjunk utána, mennyi a normális pulzus gyerekeknek, tinédzsereknek, mi a normális pulzus érték felnőtteknél, időseknél? Mi a teendő, ha a mért pulzusszámunk jelentős mértékben eltér a normális pulzus értéktől? Mikor forduljunk orvoshoz?

Mi a pulzus, mi vérnyomás?

A pulzus jelentése nem más, mint a percenként mért szívdobbanásaink száma, ami azt jelzi, hogy a szívünk milyen sebességgel pumpálja az ereinkben a vért. Az ún. pulzushullámokat egyszerűen kitapinthatjuk a csuklónkon, ahol minden egyes szívverésünk alkalmával az ér megmozdul, emellett a normális pulzus egy vérnyomásmérő készülékkel is egyszerűen megmérhető. Alapesetben a pulzusunk megegyezik a szívfrekvenciánkkal, azaz a percenkénti szívverésünkkel, ám különféle külső hatások miatt és belső okokból kifolyólag (pl. szívritmuszavar) a pulzus eltérhet a szívveréstől – ezt pulzusdeficitnek nevezzük.

Testünk keringési rendszerét a pulzus és a vérnyomás összjátéka szabályozza: ha az egyensúly felborul, veszélybe kerülhet a szervezet oxigénellátása és sejtjeink egészsége. Ahogy a fentiekben is írtuk, a pulzus a percenkénti szívverések számát adja meg, a vérnyomás pedig a szervezet artériáiban található nyomás értékét mutatja: ha az ereink összeszűkülnek, a vérnyomásunk megnő (a pulzus viszont nem), ellenkező esetben pedig, mivel több vérre van szükségünk, a szívünknek erősebben kell dolgoznia, így ezzel együtt a pulzus is megnő.

A pulzus mérése

A normál pulzus értékek mérése csak nyugalmi állapotban lehetséges: a pulzusmérést mindig ülve vagy fekve végezzük el a vérnyomásmérő helyes felhelyezésével vagy kézzel (manuális pulzusmérés), az egy perc alatt lezajló szívdobbanások számolásával. A pulzus megmérése közben ne beszéljünk, a mérés indítása előtt közvetlenül ne végezzünk intenzívebb fizikai aktivitást, ugyanis az hatással van a szívműködésre is. A vérnyomást a felkaron mérhetjük, legegyszerűbben egy hétköznapi vérnyomásmérő készülék segítségével. A normális vérnyomás és pulzus értékek gyakran eltérést mutatnak – arról, hogy mikor számít valakinek a vérnyomása alacsonynak, vagy hogy mikor mérünk magas vérnyomás értékeket, korábbi cikkeinkben írtunk részletesen.

Normális pulzus értékek: mi a normális pulzus?

A normális pulzus értékek, ugyanúgy, ahogy például a laborvizsgálatok során mért értékek, egy megadott tartományon belül „normálisnak” számítanak - ha attól pozitív vagy negatív irányban eltérnek, már nem beszélhetünk teljesen normális, egészséges értékekről, az eltérés tartós fennállása esetén az okát ki kell vizsgálni. Nézzük, mi a normális pulzus, mennyi a normális pulzus!

• Normális pulzus felnőtteknél: 60-80 között
• Normális pulzus időseknél: szintén 60-80 között

Mennyi a normális pulzus gyerekeknek?

• Normális pulzus újszülötteknél: 120-160
• Normális pulzus kisebb gyerekeknél: 80-120
• Normális pulzus nagyobb gyerekeknél: 70-110
• Normális pulzus tinédzserkorban: 60-100

Mennyi a normális vérnyomás és pulzus?

A normális pulzus tehát egy felnőtt embernél 60-80 szívdobbanás/perc határértékben van orvosilag megszabva, azonban célszerű ehhez azt is hozzátennünk, hogy a „normális” egy elég tág értelemben vett kifejezés, így természetesen előfordul, hogy egy teljesen egészséges embernek a sajátos biológiai feltételeinek megfelelően a megadott értékektől eltérő a pulzusa, vérnyomása (egyes értékek az egyik embernél teljesen egészségesnek mondhatók, míg másnak ez már veszélyt jelent az egészségére). A normális pulzus értékhez 120/80 Hhmm vérnyomás érték kapcsolódik – amikor valakinek a kardiológiai kezelését megkezdik, gyógyszereit beállítják, általában ennek az optimális pulzus és vérnyomás értéknek az elérése a cél.

A magas és az alacsony pulzus okai

A normális pulzusszámot befolyásolhatja az időjárás, a napszak, a sportos életvitel (a sportolók szíve erősebb, így az kevesebb dobbanással is hatékonyan pumpálja a vért az ereikbe), az elhízás, a hormonális állapotunk (pl. nőknél a klimax ideje) és a minket érő stressz. Az alacsony pulzus okai gyakran szívbetegségre vezethetők vissza, de gyógyszerek mellékhatásaként is jelentkezhet (40 alatt már veszélyesen alacsony, szédülés, ájulás, légszomj is bekövetkezhet, amelyek komoly veszélyt jelentenek a beteg életére).

A gyakran tachikardiának is nevezett magas pulzust szintén kiválthatják betegségek, de leggyakrabban olyan hétköznapi tényezők állnak a háttérben, mint a stressz vagy a koffein, viszont okozhatja láz vagy pajzsmirigyprobléma is. Szintén veszélyes az aritmikus, azaz szabálytalan szívverés, ami a szívritmuszavarok súlyosabb fajtái közé tartozik. Azt, hogy veszélyes-e a normális pulzus értékektől eltérő magas pulzus vagy éppen alacsony pulzus, azt az szabja meg, hogy alkalmi vagy állandó problémáról van-e szó. Az egyszeri magas/alacsony pulzus/vérnyomás önmagában még nem jelent betegséget, viszont, ha súlyos ingadozásról van szó és rendszeresen előfordulnak kilengések, vagy ha tartósan fennálló eltérésről van szó, mindenképp jelentkeznünk kell az orvosnál!

Mikor forduljunk orvoshoz?

Abban az esetben, ha az alacsony pulzus alacsony vérnyomással párosul (habár hangsúlyozzuk, hogy a normál pulzus értékeket egyedi fizikai kondícióinkhoz kötve kell értelmezni), megéri valamilyen, a háttérben húzódó betegségre gyanakodnunk, legfőképp akkor, ha mindez mellkasi szorító érzéssel, szédüléssel, rendszertelen vagy erős szívdobogással párosul. A magas vérnyomás és a magas pulzusszám ugyanolyan veszélyesek lehetnek: habár ezek az esetek ritkábban utalnak konkrét betegségre, az életkor előrehaladtával növelik a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, így nő a szívinfarktus, a stroke, a szív- és veseelégtelenség kockázata is.

Így, hogy tudjuk, mennyi a normális pulzus gyakori kérdések alapján és hogy mennyi a normális pulzushoz tartozó vérnyomás, máris adott a lehetőség, hogy folyamatosan nyomon kövessük szívünk működését – érdemes erről akár naplót is vezetni. Amennyiben tartósan jelentkező, a normális pulzusszámtól és vérnyomástól eltérő értékeket mérünk, mindenképpen kérjük ki egy kardiológus szakorvos tanácsát, aki szükség esetén minimum egy EKG, de egyéb vizsgálatok elvégzését is kezdeményezheti. A vérnyomáshoz, pulzushoz kötődő eltérések többsége ma már jól kordában tartható probléma, így a beteg visszatérhet megszokott napi rutinjához, normál életviteléhez.