Modern népbetegség tarol a magyar munkahelyeken: bárkit kicsinálhat, ezek a tünetei

Mindannyiunk életében akadnak stresszesebb időszakok, amikor egy munkahelyi projekt határideje, egy vizsgaidőszak vagy egy magánéleti probléma átmenetileg felborítja az egyébként rendeltetésszerűen haladó életvitelünket. Az ezzel járó feszültség az élet természetes velejárója és valójában egy hasznos dolog, mert ideális esetben motiválhat minket arra, hogy jobban teljesítsünk. A probléma ott kezdődik, ha ez az átmeneti állapot elnyúlik és állandósul. Ilyenkor az éberségre ösztönző stressz negatív folyamatok hosszú sorát indíthatja el.

Kialakul a szorongás, melynek a testre és lélekre gyakorolt negatív hatásai mellett továbbgyűrűző következményei is lehetnek, végeredményben pedig életünk számos területét befolyásolhatják (ennek kezeléséről korábban itt írtunk). A hosszabb ideig fennálló szorongás akár a karriererünknek is árthat - figyelmeztet egy új cikkében a HuffPost.

Ez az érzés nagyon alattomos tud lenni, az agyad ugyanis kényszerűen ignorálni akarja azt a dolgot, ami a szorongást előidézi

- mondta Shannon Garcia, egy Illinois állambeli pszichoterápiás központ pszichoterapeutája. "Ez egy természetes reakció, amelynek célja, hogy megvédjen minket, de nem szándékolt következményei lehetnek, különösen munkahelyi környezetben."

Íme néhány váratlan figyelmeztető jel, amire érdemes odafigyelni:

EZ IS ÉRDEKELHET

Népnyavalya keseríti az életet a magyar munkahelyeken: ha a te kollégád is ilyen, ideje lépni

Ha valaki szonrong a munkahelyén, akkor az könnyen jelentkezhet olyan viselkedésformákban, mint a perfekcionizmus, vagy az örökös halogatás-

1. Rettegsz a nyilvános szerepléstől

A szorongás hatására könnyen eshetünk abba a csapdába, hogy tévesen mérjük fel mit gondol rólunk a környezetünk, különösképpen a kollégáink. Ennek hatására akkor is a hallgatás homályába burkolózhatunk, ha egyébként van mondanivalónk.

Tegyük fel, hogy egy megbeszélésen veszel részt, és van egy ígéretes ötleted, ami segíthetne a csapatodnak a jobb teljesítmény elérésében. A szorongás miatt viszont végig arra koncentrálsz, hogy milyen módon fog majd belebotlani a nyelved az egyik mondatba vagy éppen arra, hogy milyen sületlenséggel teheted magad nevetség tárgyává. Ezért inkább csendben maradsz és nem osztod meg az ötleted a többiekkel

- vázolta fel a helyzetet Garcia. A probléma ezzel a reakcióval az, hogy nem elég lelkiismeretesen dolgozni, ezt valahogy kommunikálni is kell a külvilág felé. Az ilyen összejöveteleken való hallgatás azt a téves benyomást keltheti másokban, hogy egész egyszerűen nincsenek ötleteid.

Persze, ha elkerülöd a beszédet egy meeting során, akkor a szorongást is valamelyest háttérbe tudod szorítani" - folytatta a szakember -, viszont ez azt is jelenti, hogy az ötleteidet nem veszik észre, és a főnököd sem úgy tekint rád, mint aki hozzájárul a közös ötleteléshez

- fogalmazott a szakember, aki ezért azt ajánlja, hogy a szorongásunkat magunktól elkülönítve kezeljük.

Ahelyett, hogy azt mondanád magadnak: "Nem akarok beszélni ezen a meetingen", mondd inkább magadnak: "A szorongásom nem akarja, hogy beszéljek ezen a megbeszélésen". Ha képes vagy azonosítani, hogy a szorongásod hogyan és mikor próbálja befolyásolni a viselkedésed, az segíthet abban, hogy tudatosabban vedd fel a harcot ellene.

2. Folyton lekésed a határidőket

A szorongás gyakorta jelentkezik munkahelyi halogatás formájában. Ilyenkor bizonyos nagyobb felelősséggel járó, fontosabb feladatokat görgetünk magunk előtt és helyettük kesvébé fontos teendőkkel vagy munkának látszó apróságokkal töltjük ki az időnket.

A halogatás gyakori kiváltó oka az imposztor szindróma vagy a maximalizmus, a lényeg, hogy az illető valamilyen módon megkérdőjelezi magát, emiatt fél belevágni az előtte álló feladatba  - mondta Alicia Velez, egy New York-ban található klinika szociális munkása. Fontos kiemelni, hogy ebben a kontextusban

a halogatás nem egyenlő a lustasággal, hiszen utóbbi inkább egyfajta inaktivitást jelez és ebben az esetben a motiváció és érdeklődés hiánya akadályoz meg minket a feladatok elvégzésében.

Egy dolog viszont mindkettő esetben igaz: kötelezettségeid elkerülése hosszú távon csak árt a közérzetednek és a teljesítményednek egyaránt. "Sajnos a szorongás idővel hajlamos súlyosbodni, ha nem foglalkozunk vele. Minél tovább kerülöd a problémával való szembenézést, minél többet halogatsz, az agyad annál inkább hozzászokik ehhez a mechanizmushoz és egy idő után azt a következtetést vonja le, hogy a megoldás a probléma elől való kitérés - foglalta össze Garcia.  Mindez azonban csak átmeneti, rövidtávú megoldást nyújt, hosszútávon csak tovább erősíti a bennünk felgyülemlett feszültséget.

Velez szerint a halogatásra számos ellenszer létezik. Az egyik legjobb, ha minél előbb szembenézünk a ránk váró feladattal. Ha lehetséges érdemes a számunkra legkevésbé vonzó kötelességgel indítani a napot, hogy a nap további részében már ne nyomasszon minket. Egy nagyobb feladat elsőre ijesztőnek tűnhet, így hasznos lehet az is, ha kisebb részegységekre bontjuk, átláthatóbbá téve a ránk váró kihívást.

3. Túl kritikus vagy a környezeteddel

A szorongás az ember hangulatára is rányomhatja a bélyegét, ami miatt kevésbé lesz kellemes a vele való közös munka.

Sokan ismerik a bennük lévő belső kritikus hang miatti szorongást - amikor maximalista vagy a saját munkáddal kapcsolatban, és azért aggódsz, mert az sosem lesz elég jó

- mondta Lauren Appio pszichológus és életmód tanácsadó. Ez a kritikus énünk azonban sokszor nem csak minket, de a munkatársainkat is céltáblává teheti - ilyenkor mások hatására ingerlékennyé, ítélkezővé és bosszússá válhat az ember. Gyakori jele lehet, ha túl sokszor mikromenedzselünk másokat, némán forrongunk a megbeszéléseken, vagy állandóan kioktatjuk a körülöttünk levőket."

A kollégákkal való jó kapcsolat fenntartása nem csak arra jó, hogy gyorsabban teljenek a munkanapok; mindez a vállalaton belüli előrelépéshez is elengedhetetlen. Ha valaki ellenséget kovácsol a munkatársaiból, annak hamar elterjed a híre, ez pedig hosszú távon a karriert is hátráltathatja.

De az is nagyon stresszes lesz számodra, ha mindig úgy érzed, hogy nem számíthatsz senkire, hiszen senki sem végzi elég jól a munkáját - ez növeli a rád nehezedő nyomást, hiszen emiatt még inkább túlhajszolod magad

- foglalta össze Appio. Ha ilyet tapasztalunk magunkon, akkor érdemes lehet próbát tenni azzal, hogy tisztázzuk: mi azok a jellemvonások, amelyek személyesen minket idegesítenek másokban és mik azok, amelyek objektíven, a mi véleményünktől függetlenül is károsak vagy bosszantóak. "A külső kritikus normális esetben egyfajta önvédelmi mechanizmusként működik, de időnként kicsit túlbuzgóvá válhat. Ilyenkor ajánlott felkeresni egy terapeutát, coach-csot vagy mentort, akivel együtt feltárható az is: mikor helyénvaló beleavatkozni mások ügyeibe és mikor bölcsebb hátradőlni, és hagyni, hogy az emberek a saját módjukon végezzék a munkájukat" - javasolta Appio.

4. Túl kimerült vagy új lehetőségek után nézni

Elsőre kevésbé tűnhet egyértelműnek, de az állandó kimerültség és az ebből fakadó stressz szintén magyarázható szorongással.

A munkahelyi szorongás mellett nincs lehetőség a valódi pihenésre, mert egy lehetséges jövőbeli eredmény miatt aggódsz, ezáltal pedig sokszor a jelen kihívásait is helytelenül méred fel

- mondta Cicely Horsham-Brathwaite, pszichológus és vezetői coach. Hozzátette, hogy ez akár az álláskeresést vagy a karriertervezést is jelentősen visszavetheti, mivel a kimerültség hatására az embernek nincs energiája, hogy új lehetőségek után nézzen. Komolyabb terhelés esetén akár az sem ritka, hogy valakinek eszébe sem jut, hogy akár jobb ajánlatok közül is válogathatna.

5. Visszautasítod a kínálkozó lehetőségeket

A szorongás sokszor az ismeretlentől való félelemből fakadhat. Emiatt (is) lehetséges, hogy sokan olyan pozíciókban és munkahelyeken ragadnak, amelyeket már régen ott kellett volna hagyniuk. "Ilyenkor hajlamosak vagyunk az ismerős rosszat választani az ismeretlen rossz helyett" - mondta Velez, hozzátéve, ha az ember megpróbál megjósolni egy olyan jövőbeli eredményt, aminek a kimenetéle nem látható világosan, akkor könnyűszerrel megrekedhet egy adott pozícióban, ráadásul egy folyton szorongó lelkiállapotba is száműzi magát.

A lehetséges rossztól való félelem hatására az ember hajlamos azokat a hátráltató tényezőket vagy elviselhetetlen körülményeket is relativizálni, amelyek miatt egyébként folyamatosan szorong

– világított rá Horsham-Brathwaite. Szerinte az ismeretlennel való egészégtelen viszonyunk is vezethet arra, hogy az emberek jelentős hányada a kvalitásához képest alacsonyabb beosztásban, kisebb felelősségű pozícióban helyezkedik el. Sokan ugyanis nem hiszik el, hogy képesek lehetnek komolyabb feladatokkal megbirkózni vagy jelentősebb szakmai kihívással is szembenézni.

"Lehet, hogy azért nem veszel részt egy előléptetésre irányuló interjún, mert a munkaköri leírás szerint értekezleteket kell vezetned, te viszont szorongsz attól, hogy mások előtt beszélj" - hozta fel példaként Garcia. Az ilyen típusú szorongással való megbirkózáshoz hasznos lehet, ha találunk valakit a szervezeten belül – ez lehet egy mentor vagy megbízható kolléga -, aki segíthet nekünk megítélni, hogy hogyan teljesítünk bizonyos szituációkban. A pozitív visszacsatolás, vagy a hasznos kritika hatására az ember nagyobb magabiztossággal keresheti a lehetőségeket és bátrabban nyilvánulhat meg a környezetében.

6. Túl sokat törődsz mások véleményével

Aki különösen szeret mások kedvében járni, az hajlamos lehet arra is, hogy a mások által róla kialakított imázsra koncentráljon, ahelyett, hogy önvizsgálatra adná a fejét. Ez egy olyan szorongásra utaló jel, amely komoly akadályokat emelhet egy önazonos, valódi karrier kiépítése elé.

Az ilyen jellegű megfeléskényszer vagy imázsféltés miatt sokan ragadnak olyan karrierben, amelyet valójában nem is éreznek a sajátjukénak. A szakemberek gyakran tapasztalják ezt a jelenséget olyan fiatal munkavállalók esetében, akik határozott szülői elvárásokat követve helyezkednek el egy olyan területen, amit maguktól idegennek éreznek.

Sokan egyfajta homályos hátterű hálából vagy tiszteletből követik a mások által rájuk szabott utat és bűntudatot éreznek, ha nem tudnak megfelelni az elvárásoknak.

Sokak a család feltételezett rosszallása miatt próbálnak megfelelni, ám mindez további szorongáshoz és belső vívódáshoz vezet. Velez szerint ilyen esetben érdemes belehelyezkedni a szülők vagy más családtagok nézőpontjába és beszélgetést kezdeményezni velük arról, hogy milyen alternatív és az egyénhez jobban passzoló karrierutak állnak rendelkezésre. Egy körültekintően felvázolt beszélgetés egészen meglepő eredményt is hozhat és ráébresztheti az embert arra, hogy a rosszallás miatt való félelem az indokoltnál erősebb volt.

Talán rájössz, hogy alábecsülted azon képességedet, hogy határozottan beszélgess a szüleiddel. Ráeszmélhetsz arra is, hogy hatékonyan tudod kommunikálni feléjük a vágyaidat és szükségleteidet, sőt azt is megtanulod, hogy a félelmeid időnként nagyobb kényelmetlenséget okoznak, mint a konstruktív konfrontáció

- mondta Velez, hozzátéve: a szorongásról akkor nem tanulunk semmit, ha folyton kikerüljük. Azáltal viszont, hogy szembenézünk félelmeinkkel és helyén kezeljük az „ismeretlent”, arra is rájöhetünk hogy a szorongásból származó megannyi negatív érzelmünk csalóka módon rosszabb fényben tüntette fel a valós lehetőségeinket.