Így lett már a tél is a veszedelmes kullancsok játszótere: ezzel minden magyarnak számolnia kell

Aki télvíz idején is szívesen túrázik az erdőkben, az egyre gyakrabban találkozhat kullancsokkal is. Ez azért van, mert az utóbbi évtizedekben gyakorlatilag eltűnt a négy évszak az országból, a telek szokatlanul melegek, emiatt a kullancsok, amelyeknek ilyenkor, normális esetben nyugalmi fázisban kellene lenniük, felélednek és áldozat után vadásznak. Hiába azonban az egyre több téli találkozás, a Pénzcentrumnak nyilatkozó Professzor Farkas Róbert szerint az ilyenkor tapasztalt esetszámok még így is bővel elmaradnak a klasszikus kullancsidőszaktól.

Ezzel együtt fel kell arra is készülnünk, hogy ahogy egyre inkább melegszik az időjárás Magyarországon, úgy eddig kevéssé látott, veszedelmes, eddig csak mediterrán vidékeken látott kullancsok is megjelenhetnek hazánkban. Legutóbbi például a Hyalomma kullancsok keltettek nagyobb riadalmat az itthoni nyilvánosságban, lévén hogy nagyon veszélyes kórokozót terjeszthetnek.

De mekkora a veszély valójában, mikor kell a leginkább védekeznünk a kullancsok ellen, és tényleg a fákról potyognak alá, nyáron a házak kertjei is tele lehetnek velük? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ az Állatorvostudományi Egyetem, Parazitológiai és Állattani Tanszék tanárának segítségével.

Már a tél is a kullancsoké

Farkas Róbert arról beszélt a Pénzcentrumnak, hogy a hagyományos kontinentális téli időszakot figyelembe véve, amikor még volt négy évszak, tartósan mínuszok voltak és a tájat hó fedte. Ilyenkor hagyományosan a kullancsok és más ízeltlábúak is általában elpusztulnak vagy például a kullancsok találhatnak olyan rejtekhelyeket, ahol hibernált állapotban kivárhatják a tavaszt és ezzel a felmelegedést.

Az utóbbi tíz évben viszont alig van tél, őszi, sokszor kora tavaszi időjárást tapasztalunk, emiatt kevésbé szűnik meg a kullancsok aktivitása is

- mondta el lapunknak Farkas Róbert, aki viszont arra felhívta a figyelmet, hogy konkrét hőmérséklethez nehéz kötni a kullancsok aktivitását, az viszont biztos, hogy a Magyarországon legelterjedtebb, és legtöbb emberi támadásért felelős kullancsfajnak (Ixodes ricinus) magas relatíve páratartalomra (70-80%) és legalább 10-15 fokos hőmérsékletre van szüksége, hogy aktív maradjon.

Ebből pedig azt a következtetést máris le lehet vonni, hogy bár az egyre enyhébb teleken több és több kullanccsal lehet találkozni, de ez a szám még így is bőven elmarad a rendes kullancsszezontól. Ez azt jelenti, hogy bár a telek fokozatosan enyhülnek, ilyenkor tömeges kullancsaktivitásról a szakember szerint nem lehet beszélni.

Ilyenkor támad a legtöbb kullancs

Farkas Róbert lapunknak elmondta azt is, hogy ennek a kullancsnak hagyományosan kétfázisú aktivitása van Magyarországon, március környékén indul, ezzel veszi kezdetét az első nagyobb, kullancsokkal terhelt időszak. Ezek azonban a nagy nyári, száraz hőségben eltűnnek, kivéve a magas páratartalmú erdei részeket. Így tehát azt lehet mondani, hogy az első nagy aktivitású időszak március-április-május.

A legyakoribb kullancs második aktivítása általában augusztus 20-a után veszi kezdetét, ilyekor már csökken a nyári meleg, több az eső, ezáltal a páratartalom is emelkedik. Ez az időszak október, novemberig is kitarthat, sőt most már egyre többször belekaphat a télbe is. Azt viszont itt újfent meg kell jegyezni, hogy a közönségesnek nevezett kullancs például a a hideg, mindössze 1-5 fokos napokon nem bújnak elő áldozatot keresni.

A rettegett Hyalomma kullancsok

A tavalyi évben Magyarországot is érintette a WHO-nak az a listája, amin a közegészségügyi szempontból legfontosabb nyolc kórokozó közül az egyiket, nevezetesen a krími–kongói vérzéses lázat okozó vírust Hyalomma kullancsok terjesztik. Magyarországon e faj úgy került a képbe, hogy hazánkban is találtak ilyen parazitákat. Ezek a kullancsok egyébként a száraz és melegebb helyeken gyakoriak, így Európában Albánia, Macedónia és Görögország egyes területén gyakoribbak.

Amit Farkas Róbert szerint érdemes tudni róluk, hogy a Hyalomma kullancs kétgazdás kullancsfaj, egyfelől talajon fészkelő madarakra, sünökre és más állatokra kapaszkodnak a petékből kikelt lárváik. Nagy távolságokra vándormadarakkal tudnak eljutni, Így történhetett meg az utóbbi időben, hogy akár például Angliában, Németországban, és Magyarországon is többször találtak Hyalomma kullancsot. A szakember szerint viszont jó hír, hogy ezek a kullancsok ezidáig nem tudnak tartósan megtelepedni, szaporodni a mi éghajlatunkon.

A klímaváltozás miatt ugyanakkor fenn áll a veszély, hogy idővel a térségünkben még durvábban, nagyobb léptekben melegszik az időjárás, ennek következtében pedig a behurcolt kullancsok idővel képesek lehetnek itt ragadni és szaporodni.

Farkas Róbert szerint ugyanakkor a Hyalomma kullancsok egyelőre nem jelentek veszélyt, olykor-olykor viszont lehet találni belőlük Magyarországon is, igaz attól, hogy itt van, egyáltalán nem biztos, hogy a rettegett krími–kongói vérzéses láz vírusa is benne van. A szakember szerint ennek ellenére folyamatosan vizsgálni és figyelni kell a szóban forgó vérszívókat, de a tömeges hazai előfordulásuktól egyelőre nem kell tartani.

Hazai veszélyek

Magyarországon jelenleg a szakirodalom mintegy 20-30 kullancsfajt tekint őshonosnak. Ezek közül humán szempontból azonban csak a korábban már szóba került közönséges kullancsnak, az Ixodes ricinusnak van jelentősége. Ez a vektora a veszélyes lyme-kórnak, a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladással járó kullancs-encephalitisnek is.

Utóbbi esetében viszont jó hír, hogy ez ellen létezik védőoltás. A lyme-kór esetében azonban ilyenről nem beszélhetünk. Éppen ezért különösen fontos a betegség elkerülése érdekében a megelőzés, hiszen hiába gyógyítható a betegség, nehezen felismerhető tünetegyüttesről lévén szó, hosszú távon is komoly bajokat okozhat. Rossz hír továbbá az is a szakértő szerint, hogy nem lehet megmondani, a hazai kullancspopuláció mekkora része lehetett fertőzött vírussal és/vagy baktériummal.

Ahogy azt sem lehet biztosan mindig megmondani, hol, mennyi kullancs van az adott helyen. Vannak területek, ahol például egyáltalán nincsenek, más területeken ugyanakkor n óriási számban fordulnak elő. Az viszont biztos, lévén a közönséges kullancsról van szó, hogy legnagyobb esélyünk a vele való konfrontálódásra a magas páratartalmú helyeken, erdőkben, csapásokon van.

Káros kullancshiedelmek

Farkas Róberttel beszélgettünk arról is, hogy Magyarországon továbbra is tartják magukat ostoba hiedelmek a kullancsok kapcsán. Az egyik ilyen, leggyakrabban hangoztatott, hogy a kullancsok a fákról esnek rá áldozataikra, ami nem igaz.

De hogyan is tehetnének így, képzeljük el, hogy egy 2-3 milliméteres kullancsnak mekkora erőfeszítésébe telne felmásznia egy fára, hogy figyelné ki az áldozatát a magasban, majd számolná ki azt, hogy pontosan mikor kell levetnie magát a mélybe, hogy az áldozatára pottyanjon. Ez teljesen elképzelhetetlen

- fogalmazott az egyetemi tanár, aki elmondta azt is, hogy ezzel szemben a kullancsok általában maximum 1 méteres magasságig vannak jelen az aljnövényzetben, bokrokon. Itt meglapulva, az első pár lábaikon található receptorokkal, mintegy ún. parabolával érzékelik, találják meg az arra haladó élőlényt, amire ráakaszkodhatnak, majd megfelelő felületet találva, elkezdhetnek vért szívni. Éppen ezért első sorban főleg a lábak takarása fontos, de egyméteres magasságban akár a test más részeire is felkapaszkodhatnak a veszélyes paraziták. Ezért a kirándulók, sétálok figyelembe ne korlátozódjon csak a lábakra.

Emberek és kullancsok

Farkas Róbert szerint annak, hogy az utóbbi évtizedekben egyre többen találkoznak kullancsokkal Magyarországon alapvetően három oka van:

1. az utóbbi 20 évben egyre többen költöztek ki a városból külvárosi, zöld övezetbek, ahol nagyobb az esélye, hogy kullanccsal találkozzanak;
2. az életszínvonal folyamatos emelkedésével egyre többen tehetik meg, hogy szabadidejüket, hétvégéjüket a szabadban töltsék, kiránduljanak, ezáltal egyre többen vannak, sokkal több időt töltenek kullancsos környezetben;
3. a klímaváltozás hatására az egészet évet tekintve megnövekedett a kullancsok aktivitása, és minél hosszabb ideig aktívak ezek a paraziták, annál nagyobb a lehetősége az emberekkel való összetalálkozásra.

(Címlapkép: Sóki Tamás, MTI/MTVA)