A majomhimlő terjedése Magyarország térségében: tudd meg, mik a majomhimlő tünetei!

Cikkünkben minden fontos tudnivalót elárulunk a majomhimlő kapcsán: amellett, hogy megtudhatod, a majomhimlő mi az, azt is leírjuk, hogy a majomhimlő hogyan terjed, kik a legveszélyeztetettebbek a betegség szempontjából! Tudd meg, mik a majomhimlő tünetei, milyen kórról van szó, és hogy milyen majomhimlő tünetek felismerése esetén van okunk az aggodalomra!

Mi az a majomhimlő?

A majomhimlő (angolul „monkeypox”, az elnevezést a betegség felfedezője, Preben von Magnus adta) egy zoonózisos vírusfertőzés - egy olyan betegség, ami állatról emberre, illetve emberről emberre is terjed, relatíve gyorsan, ezért a WHO jelenleg is kiemelt figyelemmel kíséri a diagnosztizált eseteket. A majomhimlő nem csak emberen, hanem több más állatfajon is előfordult már, lefolyása jellemzően 2-4 hétig tart, halálozási rátája aránylag magas, 3-6%, a túlélők veszélyes szövődményeknek vannak kitéve.

Maga a majomhimlő az állatvilágban nem számít újdonságnak, a virológusok már 1958-ban észlelték majmokon, viszont az első emberi majomhimlős esetet csak 1970-ben regisztrálták egy csecsemőnél, a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A ’70-es évek óta több ezer embernél diagnosztizálták a majomhimlőt, főként afrikai országokban, ahonnan a betegséget Európába és Amerikába is behurcolták már, ám mindeddig a terjedését sikerrel megállították.

A majomhimlő terjedése 2017 óta globálisan emelkedő tendenciát mutat, jelenleg fennáll a veszélye, hogy az Afrikában időnként fellobbanó járvány Európán belül is állandó járványgócokat hoz létre. Idén tavasszal a majomhimlő egyszerre több európai országban is megjelent, Magyarország sem volt kivétel, éppen ezért fokozott nemzetközi összefogást igényel, hogy megértsük, a majomhimlő hogyan terjed, hogyan kezd szétszóródni világszerte, ahogy annak idején a Covid-19.

Hogyan terjed a majomhimlő?

A majomhimlő emberre terjedhet fertőzött állatról, fertőzött emberről és fertőzött használati tárgyról egyaránt, cseppfertőzéssel, vérrel, nyálkahártyán keresztül és bőrérintkezéssel is (az állatvilágban akkor is megfertőződhet vele egy élőlény, ha egy majomhimlős prédát fogyaszt el). Az elnevezéssel ellentétben a majomhimlő fő hordozóállata valószínűsíthetően nem a majom, hanem a rágcsálók, ami aggodalomra ad okot, hiszen a pestisjárványhoz hasonlóan, a nagyvárosokban igen nagy a velük való érintkezés lehetősége.

A majomhimlő nagyobb arányban fordult eddig elő más férfiakkal nemi kapcsolatban álló férfiak között, azonban a WHO is hangsúlyozza, hogy – habár a szex valóban növeli a megfertőződés esélyét -, bárki, bárhol elkaphatja azt (vagyis a majomhimlő nem számít nemi betegségnek!). A majomhimlő kockázata jelenleg Európában magas, világszerte mérsékelt, valószínűségét fokozza, ha a betegséggel érintett országban játunk.

A majomhimlő terjedése Magyarországon

A majomhimlő Magyarország esetében is bizonyítottan jelenlévő betegség, itthon 2022 májusában igazolták az első majomhimlős betegeket. 2022 szeptemberi adatok alapján a hónapban a magyarországi majomhimlős esetek száma átlépte a 70-et, azonban még így is egy relatíve ritka betegségről van szó, a számok pánikra nem adnak okot.

Mik a majomhimlő tünetei?

A nyilvántartott majomhimlő tünetek a fekete himlőhöz hasonlatosak: a majomhimlő lappangási ideje 6-13 nap között mozog, ám ennél hosszabb, akár 21 napos „inkubációs idő” is előfordulhat, mielőtt a betegség erős láz, fejfájás, fáradtság és levertség formájában fellobban, mindezt izomfájdalmak és hátfájás is kísérhetik. A majomhimlő tünetei közt jelentős nyirokcsomóduzzanat figyelhető meg a nyakon vagy az ágyékon, melyek nyomásra fájdalommal járnak.

Ezt követően jelennek meg a majomhimlő tünetei közül a legismertebbek, mégpedig az arcon, majd a test többi részén szétterjedő kiütések formájában – ezzel egyetemben a magas láz az esetek többségében alábbhagy. A majomhimlős kiütések száma betegenként változó: van, akin mindössze néhány darab bőrelváltozás jelentkezik, másoknak több ezer kiütés boríthatja a testét, illetve szájüregét is.

A majomhimlő kiütései idővel felszakadnak, könnyen végbemehet bakteriális felülfertőződés is, ami a beteg újbóli belázasodásával, állapota gyors romlásával, bizonyos esetekben látásvesztést okozó szemfertőzéssel járhat. A majomhimlő szövődményei közé tartozhat még a tüdőgyulladás, a hányás és a hasmenés, ami a kiszáradás lehetősége miatt kifejezetten veszélyezteti a gyerekeket.

A majomhimlő kezelése

A tudomány jelenlegi állása szerint nincs olyan gyógymód, ami alkalmas a majomhimlő kezelésére, így, mint oly sok más vírusos eredetű betegség esetében is, a „támogató tünetkezelés” az egyetlen alternatíva. A majomhimlő kezelése során csökkentik a páciens lázát, antibiotikumokkal gátolják meg a kiütések felülfertőződését és a szövődmények kialakulását. A beteget mindenképpen karanténba helyezik, hiszen a majomhimlő terjedése cseppfertőzés útján is megvalósulhat, a teljes gyógyulásig a páciensnek a közösségtől elkülönítve kell tartózkodnia.

Majomhimlő elleni védőoltás

Ahogy fentebb is írtuk, a majomhimlő tünetei és a feketehimlő tünetei közt egyértelmű párhuzamot lehet felismerni. Habár a majomhimlő ellen egyelőre nincs külön védőoltás, a fekete himlő elleni oltás bizonyítottan védelmet nyújt az esetek 85%-ban, illetve csökkenti a majomhimlő lefolyásának súlyosságát is. Magát a fekete himlő nevű betegséget ma már globálisan felszámoltnak tekintik, Magyarországon 1979-ben határoztak az oltás felfüggesztéséről.

Aki megkapta a fekete himlő elleni oltást, nagy valószínűséggel keresztvédettséget kapott a majomhimlő ellen is, ennek bizonyítékát a felkaron látható kör alakú heg formájában ismerhetjük fel (ne keverjük össze a BCG oltás hegével, nem ugyanarról a védőoltásról van szó). A majomhimlő elleni védelemre ettől az oltástól eltekintve nincs megbízható óvintézkedés, azonban célszerű kerülni azokat az országokat, ahol már felütötte a fejét a majomhimlő járvány.