Hatalmas változás jöhet a magyar boltokban: sokan felháborodtak az újfajta "sonkán"

Akár etikai, morális, egészségügyi, vagy környezetvédelmi okok mentén, de egyre többen térnek át a vegetáriánus, vegán életmódra, melynek most már érezhetően van gazdasági hatása is. Aki nem eszik húst, vagy tejterméket, az más alapanyagokat fog vásárolni az üzletekben. Az ő vásárlói kosarukból kimarad az egyébként súlyosnak számító hús, adott esetben még a tojás, és az összes állati eredetű élelmiszer, alapanyag. Lesz benne azonban több zöldség, gyümölcs, több gabonaféle, és adott esetben még több feldolgozott élelmiszer is – gondoljunk csak a ma már a diszkontláncokban is elérhető vegán halrudacskákra, vegán kolbászokra, virslire.

Szerencsénkre a KSH az egy főre jutó fogyasztás mennyiségéről precíz statisztikát vezet, így tudjuk átlagosan mennyit eszik egy magyar a különböző élelmiszercsoportokból.

Jól látszik tehát, hogy miképp alakultak a fogyasztási szokások 2010 és 2020 között. A fent leírt trend számokban nem mutatkozik meg, sőt: míg 2010-ben az egy főre jutó húsfogyasztás 53,1 kg volt, addig 2020-ban 68,6 kg, 15 kg-mal több. De többet fogyasztottunk cereáliákból (kenyér, péksütemény), tejből, halból, zöldségből, mint az előző évtized elején. A gyümölcsfogyasztás azonban visszaesett a pandémia évében, 53-ról 46,6 kilóra – ennek azonban köze lehet a gyümölcsárak elszabadulásához is.

Minek nevezzelek?

Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a különböző növényi alapú tejhelyettesítő italok, ugyanakkor az elnevezések körül vannak viták. Sokáig használták a gyártók a növényi tej megnevezést. Ez azonban megtévesztő, hiszen azt sugallhatja, hogy táplálkozás-élettanilag egyenlő értékű a tejjel. Ennek kiküszöbölésére, a fogyasztók hitelesebb tájékoztatása érdekében rendelet határozza meg azt az alapelvet, amely szerint a „tej” szót az állati eredetű tejekre szabad ráírni és a „tejtermékek” a kizárólag tejből származó termékek. Az alapelv alkalmazása alól a növényi italok közül egy kivétel van: a kókuszból készült nevezhető tejnek, a többi esetében az „ital” elnevezést ajánlott alkalmazni, azonban a kókusz esetében is pontosabb a kereskedelmi forgalomban kapható készítményeknél a „kókusztej-ital” megnevezés.

De mi a helyzet a húst helyettesítő termékekkel? Aki a Pénzcentrumhoz hasonlóan figyelemmel kíséri az RTL Klubon futó Cápák között című üzleti showműsort, az biztos emlékszik a mostani évad első részéből Révész Ildikóra és Pásku Ferencre, akik marhatenyésztőkből lettek vegán ételkészítők (például vegán sonkát is csinálnak), és 20 millió forintnyi befektetést kértek 15 százaléknyi részesedésért cserébe.

Moldován András, az egyik Cápa kifogásolta, hogy a sonka nevet használják, mivel az Élelmiszerkönyv szerint nem lehetne annak hívni, hiszen nem húsból készült. Mint kiderült, Ildikóéknak jelenleg is komoly jogi vitáik vannak a név miatt, de nem adják fel a harcot. Sőt, úgy tűnik hamarosan változni fognak a dolgok.

A növényi alapú táplálkozás terjedése miatt növekvő társadalmi igény mutatkozik a hús helyettesítésére szánt élelmiszerek iránt, amelyek köre ennek köszönhetően napról napra bővülő tendenciát mutat. Azonban fontos, hogy ezen termékek megnevezése a jogszabályoknak megfelelő tájékoztatást nyújtson az élelmiszer jellegéről a fogyasztóknak

 – derül ki a NÉBIH szerkesztőségünknek küldött válaszából.

A jelölési rendelet alapján az olyan élelmiszerek esetében, amelyeknél a fogyasztók feltételezése szerint szokásosan jelen lévő valamely alkotóelemet vagy összetevőt más alkotóelemmel vagy összetevővel helyettesítették, a jelölésen – az összetevők felsorolásán kívül – egyértelműen meg kell nevezni a helyettesítésre részben vagy egészben használt alkotóelemet vagy összetevőt. Ezt a termék megnevezésének közvetlen közelében és a termék megnevezésére használt betűméret legalább 75%-át kitevő, x magasságú betűméretet használva kell megtenni. Egy húskészítmény esetében a helyettesítő összetevő lehet pl. szójafehérje, borsófehérje.

A jelölési rendelet szerint tehát a termék megnevezésének egyértelműen jellemeznie kell a terméket, és meg kell különböztetnie más, hasonló élelmiszerektől, továbbá nem vezetheti félre a fogyasztót.

Magyarországon az előírt neveket a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai és irányelvei szabályozzák. A Magyar Élelmiszerkönyv húskészítményekről szóló 1-3/13-1 számú előírása tartalmazza a kötelezően betartandó szabályokat, vagyis az ebben az előírásban meghatározott húskészítmény-megnevezések a Magyarországon forgalomba hozott termékek esetén csak akkor használhatók, ha megfelelnek az előírásban megfogalmazott követelményeknek.

A Magyar Élelmiszerkönyv fent hivatkozott előírásában szerepel, hogy milyen feltételei vannak például a szalámi termékcsoport-megnevezésnek. Egyértelműen húst tartalmazó élelmiszerről van szó, és a szalámi megnevezés kizárólag az arra a termékkategóriára meghatározott módon előállított termékekre használható. Ezen termékeknek meg kell felelniük többek között a kémiai jellemzők tekintetében is, ilyenek a víz-, összes fehérje-, zsír- és nátrium-klorid-tartalom, valamint a vízaktivitás értéke.

A fentiek tükrében tehát egy szójából, vagy más növényi főalapanyagból előállított termék nem nevezhető például szaláminak, de ugyanez igaz a sonkák, valamint virslik tekintetében is.

Figyelembe véve, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv pl. a „szalámi”, „virsli”, „sonka” megnevezéseket kizárólag hús felhasználásával, meghatározott módon készített élelmiszerekre írja elő, a húst nem tartalmazó, növényi alapú helyettesítő termékek megnevezésére nem használhatóak – még szóösszetételben sem – az előírásban közölt élelmiszer-megnevezések.

A nemzetközi és hazai viszonylatban jelenleg nem szabályozott megnevezések, mint például a „hamburger” vagy „burgerpogácsa” használata nem tiltott a növényi alapú élelmiszerek esetében, azonban a húsfeldolgozó élelmiszer-vállalkozások méltányolható érdekeinek védelme és a fogyasztók egyértelmű tájékoztatása érdekében jelenleg uniós szinten folynak e témakörben az egyeztetések. A vegán és vegetáriánus készítményeket előállító vállalkozások is jellemzően törekednek a termékeik egyértelmű jelölésére, emellett célszerű és indokolt termékeiket a boltok polcain elkülöníteni a húst tartalmazó élelmiszerektől.

Lesz vegán sonka?

A Vas Megyei Kormányhivatal februárban egy névtelen közérdekű bejelentés alapján felszólította a vegén termékeket gyártó Ferencet és Ildikót a vegán sonka elnevezés mellőzésére, mert szerintük ezzel megtévesztik a vevőket. Ők válaszukban hivatkoztak az Európai Unió idei döntésére, amely a növényi húsok esetében nem adott helyt a hasonló tiltásnak. Érvelésüket elfogadták, és örültek a kedvező elbírálásnak. Egy hónappal később azonban a Pest Megyei Kormányhivatal már határozottabban lépett fel, azonnali ellenőrzést rendelt el. Minden kért adatot megadtak, és hivatkoztak a korábbi döntésre, azonban azt a választ kapták, hogy a magyar élelmiszerszabályok szerint a sonka csak húsból lehet, az EU-s szabályok ezt nem írják felül. Figyelmeztetésben részesítették őket a fogyasztók megtévesztése miatt és felszólították a törvénysértés befejezésére. A fellebbezésre még lehetőséget sem kaptak – számolt be még a nyáron a Prove.

A házaspár éppen ezért úgy döntött, nem fogadja el a hivatal válaszát, és fellebbezésükkel az illetékes bírósághoz fordultak. A tárgyalást 2022. február 2-ra tűzték ki, és sikerült még aznap beszélnünk Révész Ildikóval: elmondása szerint, kifejezetten pozitív volt a légkör a tárgyaláson, nagy volt az érdeklődés, és érződött, hogy mindenki törekszik a megegyezésre. Mivel márciusban hirdetnek ítéletet, így további részleteket még nem árulhatott el, de úgy tűnik Magyarország sem fog már sokáig ellenállni az trendeknek, és az EU többi országához csatlakozva, itthon sem lesznek tiltott szavak a csomagolásokon.