Veszélyes kór fenyegeti a magyar családokat: minden hálóban, fürdőben ott lapul

Nem számít, hogy toll vagy gyapjú, ahogy az sem, milyen aranyos a mintája. A párnád huzata a piszok és a fertőzések melegágya lehet. Ezért, ha nem is tulajdonítunk neki elsőrendű jelentőséget a takarításnál, a párnákat a szakértők szerint legalább 2 hetente érdemes újrahúzni. De ha igazán biztosra akarunk menni, jobb ha ezt minden héten megtesszük. Ha kiváncsi vagy miért, olvasd el a piszkos részleteket.

A huzat az atkákkal és azok ürülékével lehet tele

Ahogy a testünk minden részéről, úgy fejbőrünkről is folyamatosan szemmel nem látható méretű, elhalt hámdarabok hullanak környezetünkbe.  Ezért, ha minden este ugyanazon a helyen hajtjuk álomra fejünket, értelemszerű, hogy ezek egy pontban gyűlnek majd össze. Ami pedig nekünk undorító, az a poratkáknak fejedelmi eledel, így a felgyülemlett elhalt bőrdarabok pillanatok alatt odavonzzák a mikroszkopikus méretű élősködőket.

A  háztartások nagy részében megjelenő poratkák egyébként nem csupán gusztustalanok, de egészségkárosító hatásúak is lehetnek. Ha ugyanis a poratka ürüléke a légutakba jut, az allergiás nátha, vagy asztma kialakulásához vezethet.  

 A közvélekedéssel ellentétben pedig a házipor-allergiának nevezett betegség kiváltója sem a házi por, hanem a poratka, a levegőbe kerülő ürüléke, melyet belélegezve, illetve vele érintkezve jellegzetes allergiás tünetek alakulhatnak ki.

Takony, korpa, fülzsír és nyál

A szakértők szerint azonban nem érdemes mindent a poratkákra fogni, mert testünk működése révén az őket is odavonzó hámdarabok mellett számtalan egyéb káros és gusztustalan nyomot hagyhatunk párnánkon.

A bőrünkről és bőrünkből az ágyneműkre, párnákra és ruhákra jutó szennyeződések közel 70%-a ráadásul szabad szemmel láthatatlan, mégis állandóan termelődik.

Egy átlagos ember ugyanis naponta 1 litert izzad és napi 10 gramm sót, 40 gramm zsírt és 2 milliárd elhalt hámsejtet termel. Ha sminket, vagy arckrémeket használunk, esetleg a hajunkra kenünk valami kenceficét az pedig értelemszerűen további szennyeződéseket okozhat.

Mit tehet mindez a bőrünkkel?

Ez a sok féle potenciális szennyeződés az oka, hogy a párnahuzatra szükség van. Ha huzat nélküli párnán alszunk, akkor ugyanis ez rengeteg mocsok felgyűlhet és visszaragadhat bőrünkre, irritációt, rosszabb esetben gyulladásokat okozva. És, ha van huzatunk, de nem mossuk azt, sokkal nem vagyunk vele beljebb.

A szennyezett huzat ugyanis éppúgy irritációt és gyulladást okozhat. Ez különösen sok kellemetlenséghez vezethet, ha érzékeny a bőrünk, vagy aknéra hajlamosak vagyunk.

Ha háziállatot tartunk az pedig egy újabb veszélyforrás. Kedvencünk szőre és bőrfoszlányai ugyanis a párnahuzaton felgyűlve allergiás tüneteket és ekcémát is előidézhetnek az erre hajlamosaknál. Fokozottan ajánlott tehát a párna rendszeres mosása, ha házikedvencet tartunk.

Ha nem látjuk, szagoljuk

Egy szagteszt jó módszer lehet a mikroszkopikus szennyeződések észlelésére. Ha huzatunk tisztának néz ki, de rossz szagú, az elég biztos jele, hogy nem olyan tiszta, mint látszik. 

A kellemetlen szagok ugyanis a szabad szemmel nem látható szennyeződések jelei lehetnek.

Ha nem szeretnénk, hogy ez visszatérő problémává váljon, érdemes megfogadni a szakértők tanácsát és átállni a huzatok heti, maximum kétheti mosására. Ehhez ajánlott erős mosószert és hosszabb programokat használni, feltéve persze, ha a párnáinkon nincs feltüntetve, hogy csak kézileg, esetleg kímélő mosással tisztíthatóak.

A mosással sem árt vigyázni

Meglepő lehet, de maga a mosógép is veszéllyel lehet egészségünkre, elsősorban azzal, hogy hamis biztonságérzetet ad. Az alacsony hőmérsékletű mosógépek ugyanis nem képesek megölni az E-colit és más, sokszor veszélyes betegséget terjesztő baktériumokat.

A modern mosógépek nagy része  ugyanis csak folttisztításra alkalmas, sterilizálásra nem.

A baktériumok elpusztításához a legtöbb kórházban magas hőfokú szárítást alkalmaznak és a régebbi háztartási mosógépek is forróbb vízzel mosnak. A baktériumokat ugyanis a  magas hőfokon mosás képes csak kiirtani.

A környezettudatossággal együtt viszont a fejlett világ nagy részén elterjedt a hideg mosás, aminek fő előnye, hogy akár a felére is csökkentheti a  felhasznált energiát.

Csak a meleg vizes mosás biztonságos

Mindez azonban roppant veszélyes, mert az E-coli baktérium igen jól tenyészik a nedves törülközőkön. Adott esetben pedig a baktérium komoly megbetegedést okozhat. Egy, az amerikai mikrobiológiai társaság által végzett tanulmány szerint a baktériumok elpusztításához javasolt hőmérséklet legalább 60 Celsius fok. Ráadásul az eredmények szerint hiába adunk fehérítőt a vízhez, annak aktivitása az alacsony mosási hőmérsékleten erőteljesen csökken.

A tanulmány szerint, ha hidegvízzel mossuk a törülközőt, majd az arcunkat ezzel töröljük, akkor több E-coli baktérium jut az arcunkra, mintha fejünket a WC-kagylóba dugtuk volna.

Ha nem betegszünk meg egyébként valószínűleg nincs probléma, mert a saját baktériumait a szervezet általában megszokja, még olyan veszélyesen hangzó baktériumok esetén is, mint az E coli. Érdemes viszont, ha más nem vendégek fogadása előtt forró vízben kimosni a törölközőket és magas hőfokon, vagy ha erre nincs mód napfényen szárítani ruháinkat. Két mosás között pedig ajánlott átpucolni a mosógépet is.