Nyakunkon az indiai mutáns: védenek ellene a hazai oltások?

A koronavírus járvány harmadik hullámát okozó brit variáns nemcsak hatékonyabban fertőz, hanem súlyosabb eseteket is okoz és nem kíméli a fiatalokat sem. Amíg a vad, azaz vuhani vírus esetében minden ember további átlagosan 2,7 embert fertőzött meg, addig brit mutánsnál ez a szám közel 4, emellett jelentős számú 30-60 év közötti fertőzött kerül miatta intenzív osztályra - fejtette ki Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora még április elején  Áder János köztársasági elnök Kék Bolygó című podcastjában nyilatkozva.

Ahogy azt a naponta közölt friss adatok is mutatják, az újabb vírusváltozatok okozta megbetegedések egyre halálosabbak. Napokon belül pedig hazánkba érkezik az indiai mutáns is.

EZ IS ÉRDEKELHET

Napokon belül itt az indiai mutáns: kell félnünk tőle?

Amelyik mutáns Angliát eléri, átjut a kontinensre is, és eljut Magyarországra is.

És bár az oltási program jól halad hazánkban, ma már 3,3 millió beoltottnál tartunk, sokakat érdekel, hogy vajon a különféle vírusvariánsoktól, mutációktól is megvéd-e minket az oltás – ennek a kérdésnek járt utána a HuffPost legfrissebb cikkében. E szerint egyre több fertőző betegségekkel foglalkozó szakértő állítja, hogy a variánsokról szóló narratíva egyszerűen kicsúszott a kezünkből, de

• igen, a vírusnak több változata  is kering, és igaz, hogy egyesek fertőzőképesebbnek tűnnek, és
• igen, továbbra is maszkot kell viselnünk, így védve magunkat és másokat, amíg el nem érjük a nyájimmunitást.

Ugyanakkor nincs arra egyértelmű bizonyíték, hogy bármelyik változat virulensebb lenne, és jelenleg nincs okunk azt gondolni, hogy a variánsok teljesen haszontalanná teszik oltásainkat

- állítják fertőző betegségek szakértői. Immunrendszerünk egy rendkívül összetett szerkezet, és ha  a mutánsokra bizonyos részei nem is reagálnak olyan erőteljesen, az egészen biztos, hogy nem fogja könnyen feladni a küzdelmet.

Hogy mi ennek az oka?

A COVID vakcinák segítenek antitesteket termelni - és ezen kívül olyan immunválaszok kiváltását segítik, amelyeknek szintén a vírus elleni küzdelemben van szerepük.

A koronavírus elleni immunitással kapcsolatos kutatások nagy része (amely akár oltással, akár természetes fertőzéssel érhető el) az antitesteket vizsgálta. Ezek a kis harcosok a koronavírus nyomába szegődve megakadályozzák, hogy a szervezetünkben lévő sejtekhez kötődjön, és fertőzést hozzon létre. Egyes laboratóriumi vizsgálatok azt találták, hogy az antitestek nem végeznek olyan jó munkát a változatok elleni küzdelemben, és ez félelmet keltett a vakcinák biztonságosságával kapcsolatban.

Az antitestek azonban nem árulnak el mindent. Amikor azt halljuk, hogy az antitestek szintje csökken, és ennek következtében a koronavírus elleni védelem megszűnik, na, "ez teljesen téves" – nyilatkozta a lapnak Jay Levy, a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem virológusa, orvosprofesszora.

EZ IS ÉRDEKELHET

Víruskutató az ellenanyag vizsgálatról: Ezeket a számokat méricskélni nem érdemes

Több szakértő sem javasolja, hogy bárki antitest vizsgálattal próbálja igazolni a védőoltás hatékonyságát. Az országos tisztifőorvos szerint a nullás értéktől sem kell megijedni.

Az immunrendszer elképesztően összetett: az antitestek mellett van egy másik fontos dolog is, az úgynevezett sejtközvetített immunválasz, amely ugyanolyan fontos összetevője a védekezésnek, ha nem fontosabb. Ez segít a T-sejtek létrehozásában, amelyek kulcsfontosságúak a fertőzések megelőzésében. A COVID-19 vakcinák nemcsak antitesteket termelnek, hanem T-sejtek termelésére is ösztönzik az immunrendszert.

A T-sejtek képesek a koronavírus számos különböző részét azonosítani (egyes tanulmányok szerint akár 52 részét is), és megszabadulni a vírust hordozó sejtektől. A sejtközvetített immunválasz szükség esetén segíthet a szervezetünknek új antitestek előállításában is. Mutáció ide vagy oda, a T-sejtek akkor is képesek lesznek felismerni a vírust, és akcióba lépni mondta Monica Gandhi, a Kaliforniai Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó szakembere.

Akkor miért nem hallunk többet arról, hogy a T-sejtek milyen fantasztikusak? Gandhi szerint ennek az az oka, hogy nagyon nehéz mérni őket, míg az antitestek mérése egy egyszerű vérvizsgálattal megoldható.

A kutatók megvizsgálták a sejtközvetített immunválaszt azoknál az embereknél is, akiket már beoltottak, vagy átestek koronavírus fertőzésen, és az így kapott eredmények igazán érdekesek. Dr. Gandhi szerint

az oltottakon végzett klinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy a résztvevők erős T-sejtes választ produkáltak az oltás után, és arra is van bizonyíték, hogy a különféle vírusváltozatok valószínűleg nem lesznek jelentős hatással az oltás által megszerzett immunitásra.

Két nemrég publikált tanulmány szerint a T-sejtes választ nem befolyásolták a mutánsok, és az is kiderült, hogy bár egyes antitestek száma csökkent a vírusváltozatokkal szemben, a T-sejtes válaszok jól tartották magukat. A koronavírus esetében a robusztus T-sejtválasz jelenti a különbséget az enyhe fertőzés és a súlyos betegség között: a sejtek nem mindig tudják megakadályozni a fertőzést, de adott esetben képesek gyorsan kiirtani azt, hogy ne betegedjünk meg súlyosan. Ha beoltatjuk magunkat, "nem kell aggódnunk a fertőzés miatt, vagy hogy bármilyen súlyos betegségünk lesz" - mondta Levy.

Meddig tartanak ki a T-sejtek?

Gandhi szerint úgy tűnik, még ha az antitestek szintje idővel csökken is, a T-sejtek által valószínűleg egy ideig még védettek maradunk a változatokkal szemben, különösen, ha a súlyos betegségről van szó.

A koronavírusnak elég drámaian meg kellene változnia ahhoz, használhatatlanná tegye a vakcináinkat.

A COVID-19 alig több mint egy éves, de a korai bizonyítékok arra utalnak, hogy a T-sejtjeink kitartanak, bár még nem világos, hogy pontosan meddig. Egyes szakértők szerint idővel szükségünk lehet emlékeztető oltásokra, és a tudósok már dolgoznak is ezeken. A sejtes immunitásunk tartósságát tekintve azonban sok fertőző betegséggel foglalkozó szakértő úgy véli, hogy az erősítő oltásokra - legalábbis a közeljövőben - nem lesz szükség.