Drágán adják az életünk: elképesztő, mennyit költ egészségére az átlagmagyar

A magyarok havonta személyenként átlagosan 15 ezer forintot költöttek az egészséggel kapcsolatos termékek vásárlására, legnagyobbrészt gyógyszerekre. Legalábbis ez derült ki a Cofidis Hitel Monitor augusztusi egészségügyi felméréséből.

A koronavírus járvány árnyalta mindezt: a magánorvoshoz járók 15 százaléka kevesebbet szánt ilyen szolgáltatásra. Az elmúlt 2 évre visszatekintve minden ötödik megkérdezett számolt be a szokásos havi kereteket meghaladó, egészségügyi célú kiadásról. A megnövekedett költséget legnagyobb részük a havi jövedelméből finanszírozta, viszont negyedük kénytelen volt a megtakarításaihoz is hozzányúlni, ötödük pedig kifejezetten erre a célra is spórolt valamennyi pénzt.

Négyfős vacsora árából gyógyulunk

A 18-69 éves magyarok háromnegyede szokott receptköteles gyógyszereket vásárolni, és nagyjából ugyanekkora arányban vásárolnak a recept nélkülieket is, kétharmaduk vesz fertőtlenítőszereket.

Étrend-kiegészítőket és egészséget támogató készítményeket, például cseppet, vitamint vagy gyógyteát a lakosság közel fele vásárol patikában vagy azon kívül, míg gyógyászati segédeszközökre - mint pl. a talpbetét, inhalátor, vércukormérő csík - közel harmaduk költ. Egy átlagos hónapban egy személy összesen nagyjából 15 ezer forintot költ el egészséggel kapcsolatos termékekre, legnagyobb arányban receptre vagy anélkül kapható gyógyszerekre. Ez az összeg szinte teljesen független az életkortól és az anyagi helyzettől. Ennél valamivel magasabb összeget, 18-19 ezer forintot költenek például a gyermeket nevelők, a nyugdíjasok, a háztartásbeli foglalkoztatottak és a nem dolgozók.

A havi bérből fizetjük

• Minden ötödik magyar emberre igaz, hogy neki, vagy a családjának az elmúlt 2 évben volt olyan nagyobb egészségi állapottal kapcsolatos kiadása, ami meghaladta a szokásos havi kiadások keretét.
  
• Ezek a költések leggyakrabban (38%) nagyobb műtéti eljárást nem igénylő beavatkozásokat jelentettek, úgymint gyógyszerkiadás, vizsgálat, gyógyászati segédeszköz, speciális táplálkozás vagy rehabilitáció (szanatórium, kúra).
  
• Közel negyedüknek azonban nagyobb beavatkozások (műtét, szülés, kórházi kezelés) során keletkezett jelentősebb kiadása.
  
• Többségüknek (51%) ez 50.000 forintnál alacsonyabb összeget jelentett, 26 százalékuknak 20.000 forint alattit.
  
• Ugyanakkor a magasabb összegek sem ritkák, egy átlagos "rendkívüli" kiadás 142.000 forintra is rúghat.

Negyedüknek viszont az általános célú megtakarításaihoz is muszáj hozzányúlnia. Nehéz helyzetben segítenek a családtagok és barátok, kölcsönnel vagy a beteg helyett a kezelés kifizetésével. Háromnegyedük jellemzően csak egyetlen forrást vesz igénybe, de negyedük kettő, három vagy annál több "zsebből" fedezi a kezeléshez szükséges összeget. Az egészségpénztári egyenlegből, vagy a biztosításból fizetett beavatkozások nem jellemzőek, a hitelre történő kezelések pedig kifejezetten ritkák.

A fogorvos a legnépszerűbb

A magyarok körülbelül 40 százaléka szokott legalább évente igénybe venni valamilyen magán-egészségügyi ellátást. Magánúton leggyakrabban fogorvoshoz jár a lakosság, de gyakori a nőgyógyászati, bőrgyógyászati és szemészorvosi látogatás is. Magánorvoshoz jellemzően a magasabb jövedelműek és a felsőfokú végzettségűek járnak, ezen utóbbi csoport nagyjából negyede legalább félévente megy.

Szakterülettől függetlenül a többség az elmúlt évben összesen legfeljebb 20.000 forintot fizetett ki magánrendeléseken. A pénztárcának jobban fájó költések miatt azonban a fogorvosi kezelések éves összege tavaly átlagosan 76.000 Ft volt, míg a nőgyógyászati, bőrgyógyászati és szemészorvosi szakrendelésekre átlagosan 30-40.000 Ft-ot költöttek.

A túlnyomó többség hallott már az egészségpénztárról és az egészségbiztosításokról, azonban csak felük véli úgy, hogy ismeri is azokat, míg a lakosság 14-18 százaléka egyáltalán nem hallott még róluk. Az egészségügyi jellegű cafeteriáról kétharmad hallott már, de csak ötből ketten ismerik legalább valamennyire. Az egészséghitel a legkevésbé ismert alternatíva, amelyről a többség még nem is hallott, és a felmérésben résztvevők csak kevesebb mint ötöde mondja magáról, hogy valamelyest ismeri . Az elmúlt 2 évben nagyobb összegű orvosi ellátást finanszírozó lakosok tájékozottabbak: az egészségügyi célú pénzügyi termékek ismertsége 6-10 százalékponttal magasabb a körükben.