Ebbe halnak bele a hazai kisvállalatok: kevesen értik a krízis lényegét

Pénzcentrum: Hova fordulhat ma, ilyen körülmények között hiteles információért egy KKV vezetője, ha bizonytalannak érzi a cége helyzetét?

Jagodics Rita: Ez egy bonyolult kérdés, hiszen egyáltalán miben bizonytalan a cégvezető? Költsön, vagy ne költsön; tartalékoljon inkább? Vegyek fel hitelt? Merre menjen? Milyen üzleti modellek működnek? Rengeteg területet érinthet a bizonytalanság: financiális területet, üzleti modellt, munkaerő megtartását, a kormány által bejelentett intézkedések körüli helyzetet, vagy éppen mikro- és makrokörnyezetet. De valójában most minden bizonytalan, mintha egy teljesen idegen, ismeretlen helyen lenne az ember. Mindent a nulláról kell kezdenie, borzalmasan nehéz, de ezt a tényt el kell fogadni: semmi sem működik már úgy, mint korábban.

Brian Tracy-nek volt egy könyve, A Töréspont, abban felvázolt egy képzeletbeli helyzetet: leég az irodád és át kell költözni szembe egy fele akkorába. Milyen embereket viszel magaddal? Kiket viszel magaddal? Milyen termékeket tartasz meg? Milyen beszállítókat tartasz meg? És ez a helyzet most a való életben is. Minden, amit eddig a menedzsment trénerek, cikkek javasoltak azzal kapcsolatban, hogy mit lépj, mit csinálj, milyenné válj, az most élessé vált, nem lehet tovább halogatni.

Elsősorban mindenki önmagához, a számaihoz forduljon. Informálódjon a várható bevételekről, kiadásokról, és hogy hány hónapig tudja finanszírozni a működést? Csináljon terveket, és ne csak optimistát, egy nagyon pesszimistát is! Ezen kívül meg kell nézni a különböző üzleti modelleket, és magát az iparágat: mindenkinek látnia kell tisztán, hogyan áll a többiekhez képest az ágazatban.Nagyon kevés cégnek van tartaléka, szinte még csak most jöttünk ki egy válságból, éppen ezért fontos lenne, hogy senki ne olyat húzzon ki a cég működésének rendszeréből, ami a termeléstől veszi le a lényeget, és ne is a költségek szabdalásával kezdje, hiszen lehet, hogy úgy változik az üzleti modell, hogy az embereire szüksége van. Mindenkit arra bíztatnék, hogy most negatív dolgokkal ne foglalkozzon (a pesszimista üzleti terven túl), mert azok visszavesznek a kreativitásból. Én mindezek átgondolása után hoznék csak döntést. Utána jöhet aztán a bank: mára megnyíltak már olyan lehetőségek, amelyeken keresztül lehet érdeklődni, informálódni, jó egyezségeket kötni - akár különböző átmeneti hitelekkel, kölcsönökkel. Érdemes megnézni, hogy milyen stratégiai, együttműködő partnerekhez lehet fordulni a túlélésért. Emellett pedig termesztésen a beszállítókkal is érdemes egyeztetni. 

Mely az a szektor a fent említett kutatás szerint amelyre pozitívan hatott a kialakult veszélyhelyzet?

Ez nem egy konkrét szektor volt - pontosabban nem feltétlenül csak egy szektor. Mindenkit valamilyen szinten negatívan érint, akár még egy egészségügyi szolgáltatót is, hiszen a kollégáknak többletmunkát, költséget jelent a krízis. Az abszolút nyertesei azok, akik valamilyen megoldást tudnak kínálni a kialakult helyzetre. Lehet ez egészségügyi cég, táplálékkiegészítők, házhozszállító cégek, informatikai cégek, élelmiszeripar, FMCG szektor nagy része. Home office-hoz köthető megoldások nagy eséllyel jól sülnek el. Most azt látjuk, hogy a nem nagy értékű, otthonhoz kapcsolódó termékek mennek. Az említett 7,4 százalék nem kifejezetten nyertes, hanem nála lehet akár pozitív hatása is a veszélyhelyzetnek, ők azok akik azonnal tudtak terméket és szolgáltatást fejleszteni, amivel tudják támogatni a helyzetet, e-learning, home office szoftver, online üzleti klub stb. 

Kik leszek a mostani helyzet nagy nyertesei/vesztesei?

Két példa jut eszembe: elmentünk a minap egy kis étterembe, kérdeztük, hogy bezárnak-e vagy nem, lesz-e házhozszállítás. Azt mondták, hogy nem, mert nem éri meg. Nem sokkal később meg hallgatom a rádiót este, ahol egy fiatal srác arról beszél, hogy nagyon fáradt, mert ennyi kiszállítása még soha nem volt. Ugyanarról a dologról teljesen másféleképpen gondolkodnak. Van, aki nem akar házhoz szállítani, mert nem éri meg, holott közben csúcsra jár a házhozszállítás. Ennek pedig két nyertese is lesz: az egyik, aki tényleg tudja biztosítania azokat a termékeket, ami szükséges otthonra, valamint aki gyorsan át tud állni. Vesztese pedig az, aki feladta, vagy aki nem bírja finanszírozni a gazdaság meggyógyulásáig a cégét. Hiába küld el 3-4 embert, nehezen áll vissza, felvenni, betanítani ugyanis drágább.

Számíthatunk, ha igen, melyik szektorban tömeges/nagy számú elbocsátásokra?

Turizmus, vendéglátás, személyszállítás, kozmetikus, fogászat, szépségápolás. luxustermékek, autóipar-  hasonlóan, mint a legutóbbi gazdasági válságban.