Így tesz tönkre a munkád: ha magadra ismersz, kérj segítséget

Míg a keményen dolgozó ember számára a munka nem több - szerethető vagy kevésbé szerethető - elvégzendő feladatnál, mely csak egészséges mértékben élvezhet előnyt a pihenéssel, családdal szemben, addig a függő számára a munka jelenti a biztonságot, mindenek felett áll. A munkaholista önértékelését elsősorban az befolyásolja mennyire sikeres, hatékony a munkájában, csak akkor elégedett, ha túlteljesít, és sokkal többet vár el magától és másoktól, mint amennyi észszerű lenne. A tüneteket bárki tapasztalhatja, aki keményen, lelkiismeretesen és sokat dolgozik, de nehéz észrevenni, mikortól kezd a munka a család, szociális élet, valamint a lelki- és testi egészség rovására menni. Magyarországon a munkaholizmus problémája még nem ment át a köztudatba, pedig fontos lenne beszélni róla. Még pontos szakkifejezésünk sincsen rá, hiszen sem a munkamániát, sem a cikkünkben használt munkaholizmus szót nem szívesen alkalmazzák. Leginkább a munkafüggőség kifejezés írja le a jelenséget.

Pénzcentrum: Mi tulajdonképpen a munkaholizmus? Függőség, kényszerbetegség, vagy személyiségzavar?

Csiby Ágnes:A munkaholizmus nem személyiségzavar. Lehet függőség, de lehet egy állapot is, amikor a személy képtelen nem dolgozni, kényszeresen menekül a munkába. Amikor, ha tudna rá időt szakítani, akkor sem hajlandó pihenni. Elhiteti önmagával, hogy muszáj szinte folyamatosan dolgoznia. Akkor válik függőséggé, ha egyedül már képtelen megbirkózni a problémával és hiába is szeretné, nem tudja leállítani magát.

PC: Hogyan alakul ki a munkaholizmus? Legtöbbször mi áll a háttérben?

Csiby Ágnes: Van, aki a depressziója vagy hangulatingadozása elől menekül túlzott mennyiségű munkába és utána már képtelen lassítani. Azt gondolja, hogy ha munkával elfoglalja magát, akkor kevésbé törnek rá a negatív gondolatok. Van, aki a magány elől menekül a munkába és ezzel magyarázza, hogy nincs ideje (pár)kapcsolato(ka)t építeni. Van, aki ezáltal érzi fontosnak magát, hogy minden feladatot elvégez és többnyire kevés feladatot delegál a munkatársainak. 

Van, akit a főnöke hajszol bele. Szeretne megfelelni az elvárásoknak, de ehhez szinte egyfolytában kell dolgoznia.

PC: Jellemző az, hogy más problémával fordulnak szakemberhez a páciensek, majd kiderül, hogy munkaholizmus áll a hátterében?

Csiby Ágnes: Igen. Gyakran nem jönnek rá, hogy az a mennyiségű és minőségű munka, amit végeznek, egyszerűen nem normális. Nem kapcsolják össze, hogy akár pl. stresszkezelési problémáik vagy indulatkezelési problémáik vagy szomatikus tüneteik hátterében ez állhat.

PC: Mik a tünetei a munkaholizmusnak? Milyen hatással van az érintettek életminőségére?

Csiby Ágnes: Például krónikus fáradság, allergia, gyakori fejfájás, hasfájás, mellkasi fájdalom, szív-, és érrendszeri megbetegedések. A munkaholista gyakran szenved álmatlanságtól, vagy az eufórikus és depressziós hangulat közötti hirtelen hangulatváltozástól. Időnként vagy rendszeresen koncentrációs nehézségei vannak, türelmetlen, ingerlékeny, feledékeny és könnyen eljuthat a kiégéshez. 

Ez szorongáshoz vezethet. Romolhat a párkapcsolata, hiszen nem tud elég (minőségi) időt szentelni a párjára, családjára. Egy kutatás szerint a munkaholista apák gyerekei nagyobb szorongást, depressziót mutatnak.

PC: Mikor kérjünk segítséget?

Csiby Ágnes: Ha felismeri valaki, hogy nem egyszerűen szereti és kedvteléssel végzi a munkáját, hanem kényszeresen menekül a munkába. Ha rájön, hogy egyéb problémái hátterében is a munkaholizmus állhat és arra is rájön, hogy egyedül nem tud változtatni, kell valaki, aki segíti, vezeti ebben a folyamatban. 

PC: Hogyan ismerjük fel környezetünkben a munkaholistát? Mit tehetünk, ha közeli ismerősünk, rokonunk szenved ettől?

Csiby Ágnes: Például aki sosem ér rá, hogy kikapcsolódjon, mert annyi a munkája. Aki egy percre sem tudja kiverni a fejéből a munkájával kapcsolatos gondolatait, aki a nyaralás alatt is minden nap elolvassa a munkahelyi emailjeit, sőt azonnal válaszol is rájuk. Aki azért nem sportol, pedig állítása szerint szeretne, mert a munka miatt nem jut rá ideje. Vagy akinél mindez egyszerre fordul elő...

PC: Milyen "kezelést" ajánl "kezdődő" munkaholizmusra? A csoportterápia - az Anonim Munkaholisták gyűlése - eredményes lehet?

Csiby Ágnes: A csoportterápia is eredményes lehet, persze nem mindenkinek való a csoportos megoldás. A munkaholistának az önismeretét és önbizalmát érdemes növelni (terapeuta segítségével vagy egyedül). Így eljuthat oda, hogy rájön, hogy valójában mit pótol, mit "fed el" az állandó munkával és mi szerezhetne számára igazi örömet. Ebben segít a rendszeres relaxáció, a testmozgás és olyan hobbik, amelyekbe igazán bele tud feledkezni.

- szokták javasolni, ha magánéleti gondjaink adódnak, amelyet olykor még érdemes is megfogadni. Azonban a munka mint menekülés hosszútávon súlyos egészségügyi és szociális problémákhoz vezethet, azért saját érdekünkben szabjunk egészséges mértéket annak, mennyit dolgozunk. A munka nem terápia, sőt függőséget is okozhat, ezért ha a fent említett tüneteket magunkon is tapasztaljuk, ne söpörjük a szőnyeg alá: merjünk szembenézni a valósággal