A karriered bánhatja, ha ezen spórolsz

Rengeteg kutatás alátámasztotta már, hogy az alváshiánynak rengeteg negatív hatása van. Egy friss kutatás szerint például szorongáshoz és depresszióhoz vezet, ha nem alszunk eleget. Azok, akik 8 óránál kevesebbet alszanak, hajlamosabbak rá, hogy negatívabban lássák a dolgokat, rengeteg aggasztó gondolat gyötri őket. Nem csak azok hajlamosabbak azonban a pesszimizmusra, akik keveset aludtak, de azok is, akik nehezen aludtak el. A kutatók tehát kapcsolatot találtak az alvás mennyiésge, minősége és aközött, hogy hogyan kezeli valaki a negatívumokat az életében, ennek következtében pedig az alváshiány depresszióhoz és szorongáshoz is vezethet.

A kialvatlanság jelentős hatással van a munkahelyi teljesítményre is. A kevés alvás ugyanis megzavarja a gondolkodást, rontja a memóriát, hatással van a döntési képességekre. Ez különösen a nőknél mutatható ki. Az Uppsala Egyetem kutatása szerint ugyanis az alváshiány máshogy hat a nőkre, mint a férfiakra. A tesztek során azt találták, a nőket jobban megviseli,  munkamemóriájukra nagyobb hatással van, mint a férfiakéra: kevés alvással töltött éjszaka után a memóriateszteken ugyanis a nők rosszabbul szerepeltek.

Nem csak a munkateljesítményre van azonban hatással az alvás, a Huffington Post néhány éve arról számolt be, hogy azok, akik 5 óránál kevesebbet (vagy 10 óránál többet) alszanak, 4,6 - 8,9 nappal többet lesznek betegszabadságon, ami már jelentős keresetkiesést is jelent a munkavállaló számára. A betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára betegszabadságot lehet igénybe venni: a távolléti díj 70 százaléka jár ilyenkor, ez az összeg pedig adó‐ és járulékköteles is. ha valaki már túl van a 15 nap betegszabadságon, akkor viszont táppénzre kell mennie. Legalább 730 nap folyamatos biztosításban töltött idő esetén a munkavállaló a fizetésének a 60 százalékát kapja ilyenkor, 730 napnál kevesebb biztosításban töltött idő esetén és fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás időtartama alatt pedig a táppénz alapjának 50 százalékát.

Rosszul alszanak a magyarok

Egy 2010-es magyarországi munkahelyi alvásfelmérés szerint, amelynek keretein belül ezer felnőtt alvási szokásait vizsgálták meg, a válaszadók:

• 46 százaléka küzdött alvási gondokkal hosszabb ideje,
• 34 százaléka hetente legalább három alkalommal nem alszik jól
  
• 15 százalék nyilatkozott úgy, hogy munkavégzési gondjai vannak az álmosság miatt.

Ugyanakkor egy három évvel ezelőtti, mintegy ötven országra kiterjedő, 941 ezer felhasználó részvételével készült felmérés szerint a magyarok átlagosan 7 óra 2 percet alsznak, ami a nemzetközi összehasonlításban nem rossz. Japánban például átlagosan 5 óra 52 percet alszanak az emberek.

De vajon hány óra alvásra van valóban szükségünk?

Az amerikai Nemzeti Alvás Alapítvány ajánlása szerint

• 3 hónapos korig 14-17 óra
  
• a 4-11 hónapos babák számára 12-15 óra
• az 1-2 éves kisgyerekeknek 11-14 óra
  
• a 3-5 éves gyerekeknek 10-13 óra
  
• 6-13 éves kor között 9-11 óra
• a 14-17 éves tinédszereknek 8-10 óra
• a 18-25 éves korosztály számára 7-9 óra
• a 26-64 közöttiek számára 7-9 óra
• 65 év felett 7-8 óra

alvásra lenne szükség.

A depresszió, a teljesítőképesség csökkenése mellett más negatív élettani hatása is van annak, ha nem alszunk eleget:

- írta a kialvatlánsággal kapcsolatban Metthew Walker, a kaliforniai Berkeley Egyetem alvástudományi központjának igazgatója.