Így mehetsz orvoshoz várólista és hálapénz nélkül: a főnöködtől kérheted

Pénzcentrum: A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb egészségügyi jelentése (Health at a Glance 2017) szerint a magyar nők 13,4 évet, a férfiak pedig 18,6 évet töltenek életük során betegen; ez a szám jóval magasabb az európai átlagnál. A KSH táppénz-statisztikái pedig azt is alátámasztják, hogy az inaktívak mellett a munkavállalók is sokat tesznek hozzá az aggasztó statisztikákhoz. Mit gondol a jelentés eredményeiről?

Bába-Szabó Magda: HR-szemüvegen át az látszik, hogy a válságon túllépve vállalati oldalon új világot építünk, ez pedig nagyon sok energiát kíván humánerőforrás szempontból is, ez pedig hosszú távon vezethet kimerültséghez, egyes betegségek megjelenéséhez. Emellett pedig nyomon követhető statisztikák által társadalmunk elöregedési tendenciája, másrészt pedig általánosságban elmondható, hogy az egészségügyi problémákkal nem fordulunk időben orvoshoz, ami sajnos később komolyabb gondokhoz, hosszabb felépüléshez vezethet.

Az egészségügyi ellátások rendszerének nyilvánvaló hiányosságai mellett lehet-e felelőssége a hazai munkáltatóknak is az OECD által feltárt helyzetet illetően?

Sajnos még mindig gyakori, hogy sokan nem mernek orvoshoz fordulni, mert attól tartanak, hogy munkavégzésükben ez kiesést jelent. Ha viszont a kis problémát nem kezelik, az sajnos súlyosbodik. A stressz-szint ráadásul emelkedő tendenciát mutat, és az, hogy a cégek mennyi energiát fektetnek a stressz-kezelésbe egyáltalán nem elhanyagolható. A számok alapján ugyanis kiválóan ki lehet mutatni, hogy a megelőzés, a szűrővizsgálatok és ennek kapcsán a korai szakaszban történő kezelés olcsóbb, gyorsabb, hatékonyabb mindkét fél számára, azaz közvetlen munkavállalói és vállalati érdek egyaránt. Annál is inkább, hiszen egy szakember egészségügyi okokból való kiesése összességében többe kerül a vállaltnak, mint a rendszeres szűrés és ellátás biztosítása.

A munkaerőhiány gyakorlatilag minden ágazatot érint Magyarországon, így a meglévő munkaerő megtartása ma kulcskérdés. A bérfejlesztésen, és az egyéb, fluktuációt csökkentő ösztönzőkön túl mit tehet még egy magyar vállalkozás a hosszú távú működés, illetve versenyképesség fenntartása érdekében?

Néhány éve, mint fogalom, a HR szakirodalomba is bekerült a "törődés", ez nem véletlen. A munkavállalók megtartása, és egészségének biztosítása ugyanis hosszú távon is előny minkét fél számára. Az nem kérdés, hogy amikor valamilyen új kompetenciára van szükség, akkor azt be kell szerezni, de a hatékonyság megtartásának kulcsa szerintem elsősorban a meglévő állományon múlik, így nem véletlen, hogy felértékelődik a "company care" fogalomköre a felelős cégeknél. Például egészségbiztosítással is növelhető a munkatársak lojalitása, mert érzik, hogy megbecsülik őket. A vállalat szemszögéből fontos, hogy mindez adó- és járulékmentes juttatás, a biztosítás teljes díja elszámolható költségként, emellett a biztosítás keretében elérhető minden egészségügyi szolgáltatás és pénzbeli kifizetés adómentes. A vállalatvezető tehát a szűrővizsgálatoknak köszönhetően egészségesebb és aktívabb munkavállalókra számíthat. Azt gondolom, a munkaerő megtartásában és a versenyképesség fenntartásában így nagy szerepe van egy ilyen csomagnak, illetve komoly presztízsértékkel is bír, hiszen arról mindenki szívesen beszél, hogy olyan helyen dolgozik, ahol biztosítják számára a színvonalas orvosi ellátást.

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos kór tizedeli a magyar melósokat: sokan nem is sejtik, hogy nagy a baj

A családok és a cégek gatyája is rámegy a betegségre.

Mit gondol, minek van inkább létjogosultsága idehaza: az orvosi ellátásokat, prevenciós szűrővizsgálatokat magukban foglaló csomagoknak; a kritikus helyzetben gyors anyagi segítséget nyújtó konstrukcióknak; vagy mindezeket komplexen, az adott vállalkozás igényeire szabva kell kialakítani?

Vállalati szinten érdemes figyelni a munkatársak igényeire. Az biztos, hogy a szűrővizsgálatoknak, a prevenciónak hangsúlyosnak kell lennie, mert azzal tudunk hosszabb távra hatni. Azonban a kritikus helyzetben gyors anyagi segítséget nyújtó konstrukciók is fontosak, tapasztalatok szerint, kiemelten az alacsonyabb bérszintű dolgozók esetében.

Mit tapasztalnak szolgáltatóként, mennyire elterjedt kafetéria-elem a magyar cégeknél a munkavállalókra kötött egészségbiztosítás? Igénylik, keresik-e a munkavállalók ezeket a konstrukciókat?

Azt tapasztaljuk, egészségbiztosítási területen is azok a szolgáltatások a legfontosabbak, amelyeknek köszönhetően a biztosított valós többletet kap. Illetve meghatározó tényező ebben az esetben is az életkor. Nagyon fiatalon ugyanis még messze nem olyan fontos dimenzió az egészségbiztosítás, az idő múlásával azonban egyértelműen felértékelődik a munkavállalóknál.

Habár az OECD átlagához (159 nap) képest Magyarország jól teljesít (146 nap) a kórházi várólisták idejének alakulását illetően, így sem tekinthető rózsásnak a helyzet. Egy jól megválasztott biztosítási csomag segítséget nyújthat a munkavállalóknak abban, hogy hamarabb igénybe vehessék a szükséges beavatkozást?

Igen, hiszen egy jól megválasztott egészségbiztosítási csomag egyik legfőbb előnye, hogy gyors és minőségi ellátásra számíthatnak az ügyfelek és emiatt csökkenhet a betegszabadságon töltött idejük, és kevesebb bérkiesés várható. Az sem utolsó szempont, hogy nem kell felesleges időt, energiát áldozniuk a megfelelő ellátás felkutatására. Előre tudnak tervezni a szűrővizsgálatokkal, amelyek segíthetnek megelőzni a komolyabb betegségeket, ha pedig orvosilag indokolt CT, MR, ultrahang és egyéb diagnosztikai vizsgálatok , magasabb csomagok esetében onkológiai diagnosztikai vizsgálatok is rendelkezésre állnak. Sokaknak okoz bosszúságot a várólista és a kínos hálapénz: ezeket itt elfelejthetik, és magánorvosi ellátásra sem kell költeniük.

Az OECD jelentése szerint Magyarország a legtöbbet füstölő országok között szerepel, a felnőtt lakosság több mint 25 százaléka rendszeresen rágyújt (az OECD-országok lakosságának átlagosan 18 százaléka dohányzik rendszeresen). HR-szakemberként mit gondol a 120 főt foglalkoztató japán Piala reklámügynökség kezdeményezéséről, miszerint 6 szabadnappal jutalmazzák a nemdohányzó kollégákat?

Látjuk, hogy a vállaltok munkavállalóik iránt érzett felelőssége az egész világon egyre inkább felértékelődik. Ugyanakkor azt gondolom, a magyar kultúrában ez egy nagyon direkt beavatkozás lenne, amely személyiségi jogi kérdéseket is erősen feszeget. Mi még másképp teszünk munkatársaink egészségmegőrzéséért: a tavalyi évben országos szűrővizsgálatot szerveztünk kollégáink részére, igény esetén influenza elleni védőoltás, rendszeres szemvizsgálati lehetőség is elérhető, valamint az idei évtől Company Care Start csomagunk minden főállású munkavállalónk számára biztosított.

EZ IS ÉRDEKELHET

Borul a cafeteria: mutatjuk, mit kérj a főnöködtől jövőre

Ezek voltak a 48. hét legfontosabb, legérdekesebb, legolvasottabb hírei a Pénzcentrumon.

Ha már a dohányosoknál tartunk, mennyire dobja meg (megdobja-e egyáltalán) egy vállalkozás egészségbiztosítási csomagjának költségeit, ha a munkavállalók jelentős része dohányzik?

Mivel a Company Care egészségbiztosítás kollektív biztosítás, ezért a biztosító nem alkalmaz kockázatelbírálást a munkavállalók egészségi állapota alapján, így sem pótlékot sem kizárást nem alkalmaz egyénenként. A biztosítási díj független az életkortól is, mindenkire egységes, átalánydíj van. Emiatt a biztosítási díjak a dolgozók életkorának növekedésével sem változnak.