Mostanra a közepes jövedelmű románok, bolgárok és magyarok már nagyjából hasonló életszínvonalon élnek.
Bár a Black Friday már nem olyan vonzó a vásárlók számára, mint régebben, az idei forgalom így is elérheti a 150-160 milliárd forintot.
Magyarországon az egy főre jutó átlagos vásárlóerő közel 7 százalékos emelkedés mellett 11.570 euróra nőtt.
Az átlagos kereskedelmi vásárlóerő Európában 6 517 euró fejenként, azonban a 25 vizsgált európai ország között jelentős különbségek vannak.
A SZÉP-kártya rövid ideig történő általános bevezetésével sok háztartásban lett könnyebb a bevásárlás.
"Az én szemszögemből nézve a kiskereskedelemben továbbra is kulcsfontosságú trend a vásárlói élmény javítása az üzletben" - Maciej Podwojski.
Egyre inkább elterjed a kézi szkenner vásárlás közben, és a Tesco nem akar lemaradni ebben az újításban.
Az előző 20 évben a lengyel, a szlovák és a román nyugdíjak is lehagyták a hazaiakat. Ezzel a 2004-es 19. helyről a 23.-ra csúsztunk vissza 2021-re az Unióban.
Nem volt könnyű éve a kiskereskedőknek 2023-ban: nem csak a vásárlóerő fogyott el, de a munkaerőhiány sem szűnt meg.
A minden várakozást felülmúló januári béradat miatt a korábban várt 8-10% közötti emelkedés helyett 12-14%-kal nőhetnek a keresetek 2024-ben.
Uniós viszonylatban csak Románia és Bulgária teljesít nálunk rosszabbul ezen mutató tekintetében.
A cégek leginkább az inflációtól és a kormányzati gazdaságpolitikától teszik függővé jövedelmezőségüket, de fontos lett a hazai vásárlóerő és a beszállítói árak változása is.
Az előző két évtizedben megelőzött minket Szlovákia (2008) és Lengyelország (2010), és könnyen lehet, hogy 2023-ban Románia is meg fog előzni.
2019 és 2023 között összesen több mint 5400 vendéglátóegység tűnt el Magyarországon.
Az infláció bár tavaly év végére 1 számjegyűvé karcsúsodott, a boltokban továbbra is mélyen a zsebünkbe kell nyúlni. Nem is vásárolunk sokat, és ez nem is biztos, hogy változni fog.
Tendenciaszerűen tovább romlott az üzleti hangulat a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) megbízásából elkészült 2023. negyedik negyedéves kutatás adatai szerint.
Bár az emberek jellemzően ugyanannyi pénzt költenek ajándékokra, mint tavaly, ez ma már jóval kevesebb termékre elég.
A kamatplafon célja az volt, hogy némi ösztönzést adjon a hitelpiaci versenynek, amely így aztán eléri a gazdaságot és az ingatlanpiacot is.
2022 augusztusa óta először mutatott növekedést a reálbér Magyarországon. De vajon érezzük a pénztárcánkon, hogy többet ér a keresetünk?
A magyarok 51 milliárd forintot költöttek utazásaik során termékek és szolgáltatások vásárlására az idei második negyedévben, amivel életre keltették a bevásárlóturizmus jelenségét.
