Véget ért a bérhorror Magyarországon, de a neheze még most jön: erre készüljenek a dolgozók

Több mint egy év után - 2022 augusztusa óta először - növekedést mutatnak a reálbérek, ez derült ki a KSH múlt héten közzétett jelentéséből. A KSH jelentése szerint 2023 szeptemberében a bruttó átlagkereset 557.900 forintot ért el, azaz egy év alatt közel 70 ezer forinttal (14,1 százalékkal) emelkedett a bruttó átlagbér - erről a Pénzcentrum is beszámolt.

Mint Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az adatok nyilvánosságra kerülése után rámutatott: a reálbér szeptemberben jelentősen, 1,7 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A reálbérek emelkedését az tette lehetővé, hogy a kormány októberre egy számjegyűre szorította le az inflációt, amelyhez olyan célzott kormányzati intézkedések járultak hozzá, mint az online árfigyelő vagy a 2024 június végéig meghosszabbított kötelező akciózás.

De vajon az adatok valóban azt mutatják, hogy hátradőlhetünk, és visszaállunk arra a gazdasági pályára, ahol a háború kitörése előtt voltunk? Szakértőket kérdeztünk arról, mi következhet most, és vajon a reálbérek emelkedése nyomán mi is érezhetjük-e, hogy egy picit többet ér a fizetésünk?

Nyugodtan fogyaszthatunk, vagy csalóka az adat?

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője úgy látja, hogy bár növekszik a vásárlóerő, hátradőlni semmiképpen sem lehet.

A 2023 szeptemberi átlagbér vásárlóereje 1,7 százalékkal volt magasabb, mint az egy évvel korábbi érték. Habár ez jelentős változás, érdemes azért egy lépést hátrébb lépni. Ez csupán annyit jelent, hogy az előző évhez képest – változatlan árszintekkel kalkulálva – a lakosság vásárlóereje ismét elkezdett növekedni. De ez csak egy pozitív adat és az előző év azonos időszakához képest nézi a növekedést. Ha azonban azt nézzük, hogy 1990-es árakon számítva mennyi is a reálbér mértéke (tehát nem százalékos változást nézünk), akkor azt látjuk, hogy számításunk szerint ez az érték 28 784 forint volt. Ehhez képest 2021 utolsó három hónapjában 1990-es árszínvonallal számolva az átlagbér 31000 forint körül alakult

- írta kérdéseinkre az elemző. Azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy nem lesz rövid folyamat, míg a magyarok újra elérhetik azt a szintet, amit a mikroválság előtt már megszokhattak.

Ez a mostani pozitív év/év változás alapvetően egy kilábalás kezdetét jelöli csupán, és még nagyon hosszú út áll előttünk addig, amíg a bérek vásárlóereje ledolgozza az inflációs sokk és a megélhetési válság okozta visszaesést. Jelenleg ugyanis az átlagbér vásárlóereje nagyjából a 2020-as átlagnak felel meg, tehát sikerült feltalálni az időgépet és visszarepülnünk a 2020-as életszínvonalra, már ami a béreket illeti. Mindezek aligha azt jelzik, hogy pusztán azért, mert egy statisztikai érték negatívból pozitívba vált, a háztartások elkezdenének nagymértékben fogyasztani. A belső kereslet helyreállása tehát egy lassú, fokozatos folyamat lesz

- tette még hozzá Virovácz Péter.

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint bár valóban újra erősödni látszik a reálbér, az éves inflációhoz képest még mindig jelentős a bérnövekedés elmaradása.

Az első három negyedév egészében nemzetgazdasági szinten 14%-kal nőttek a keresetek, ezen belül a vállalati szektorban közel 17%-os volt az ütem, a költségvetési szektorban viszont (a fegyverpénz miatti magas bázisnak köszönhetően) mindössze 4,7%-kal nőttek a bruttó keresetek. Szeptemberben a vártnak megfelelően megfordult a reálbér trend, ebben a hónapban 1,7%-os volt az emelkedés az előző időszak reálbércsökkenését követően. A január-szeptember periódusban azonban a 14%-os bérnövekedéshez 20,9%-os átlagos infláció párosult, ami jelentős reálbércsökkenést jelent. A szeptemberi adat tehát csak annyit jelent, hogy megállt a reálkeresetek eróziója. Előretekintve az infláció mérséklődésével párhuzamosan a háztartások vásárlóereje fokozatosan helyreáll, 2023 egészében azonban így is 4% körüli reálbér visszaesés várható, amit 2024-ben 5% körüli bővülés követhet, vagyis a keresetek vásárlóereje jövő év végére visszaérhet, sőt kissé meghaladhatja a 2022-es szintet

- írta kérdésünkre a CIB Bank vezető elemzője.

Várni kell a csodára, ha egyáltalán lesz

Hornyák József, a Portfolio makroelemzője is osztja azt az álláspontot, mely szerint a fogyasztás visszarendeződése egyáltalán nem lesz gyors folyamat.

A hazai bérek kapcsán érdemes kiemelni, hogy sajnos nem nőhetnek gyorsabban, mint ami a gazdaság teljesítményéből következik. A magyarországi bérek alakulása összhangban van a termelékenységgel, illetve a gazdaság teljesítményével. A hazai minimálbér az unió legalacsonyabbjai között van, de a magyar átlagbér is az alsó harmadban foglal helyet. Ennek megfelelően a hazai fogyasztás is alacsony szinten van uniós összevetésben. Egyelőre nem lehet arra számítani, hogy a gazdaság, a bérek, illetve a fogyasztás repülőrajtot venne. A kiskereskedelmi forgalom az idei visszaesés után lassan helyreállhat, azonban a Covid előtti trend elérésére nem sok esély van

- írta kérdésünkre Hornyák József.

Nagy János, az Erste makroemelzője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a béremelések lesznek a fő jelzői annak, hogy mikor állhat vissza a fogyasztás a korábbi szintre.

A reálbér-változás a kereseti adatok szerint szeptemberben pozitív tartományba váltott bő egy év csökkenését követően. Ez az azonban jelenleg csak statisztikai változás: a teljes éves bérnövekedés – várhatóan 14-15 százalék – biztosan alatta marad a közel 18 százalékos éves átlagos inflációnak. Pozitív fejlemények januártól kezdődően jelentkezhetnek, amikortól az új, jövő évi béremelések realizálódnak és tényleges nőhet a munkavállalók vásárlóereje és rendelkezésre álló jövedelme. A jelenleg bér- és inflációs dinamika kilátások 4-5 százalékos éves átlagos reálbér-növekedést sejtetnek. Középtávon ezzel együtt a reálbér-növekedés akkor lehet szignifikáns és tartós, amennyiben a termelékenység javulásával is párosulni tud

- válaszolt megkeresésünkre az elemző.