Csúnyán leszerepelt az ország: mostanra tényleg szinte semmit sem ér a pénzünk

Az egy főre jutó átlagos vásárlóerő Európában 2024-ben 18.768 euró. A 42 európai ország között azonban jelentős különbségek vannak: Liechtensteinben, Svájcban és Luxemburgban az emberek nettó jövedelme jóval magasabb, mint Európa többi részén, míg Koszovóban, Fehéroroszországban és Ukrajnában a legalacsonyabb a vásárlóerő. Az idei nagy nyertes az Egyesült Királyság, amely három helyet lépett előre az európai rangsorban. Ez a „GfK Purchasing Power Europe 2024” című, most megjelent tanulmány néhány eredménye.

2024-ben az európaiaknak összesen mintegy 12,9 billió euró áll rendelkezésükre, amelyet élelmiszerre, lakhatásra, szolgáltatásokra, energiaköltségekre, magánnyugdíjakra, biztosításokra, nyaralásra, mobilitásra és fogyasztói vásárlásokra költhetnek. Ez 18 768 eurós egy főre jutó átlagos vásárlóerőnek felel meg, ami 3,9 százalékos nominális növekedést jelent az előző évi felülvizsgált értékekhez képest. Viszont, hogy a fogyasztóknak ténylegesen mekkora összeg áll rendelkezésükre a kiadásokra és megtakarításokra, országonként nagyon eltérő, és attól is függ, hogyan alakulnak a fogyasztói árak 2024-ben. Írország hat helyet csúszik vissza.

A korábbi évekhez hasonlóan ismét Liechtenstein áll az első helyen a vásárlóerő rangsorában, méghozzá egyértelmű előnnyel. A liechtensteini lakosok egy főre jutó vásárlóereje 70.180 euró, ami több mint 3,7 szerese az európai átlagnak. A második és harmadik helyen Svájc és Luxemburg következik. Míg a svájciak egy főre jutó vásárlóereje 52.566 euróval 2,8-szorosa az európai átlagnak, addig a luxemburgiak egy főre jutó nettó rendelkezésre álló jövedelme 41.785 euró. Ez több mint 2,2-szerese az európai átlagnak.

A top 10 többi országában is nagyon magas az egy főre jutó vásárlóerő, amely legalább 47 százalékkal meghaladja az európai átlagot. A nagy nyertes az Egyesült Királyság, amely idén három helyet lépett előre a hetedik helyre, 28.086 eurós egy főre jutó vásárlóerővel. A szomszédos Írország viszont jelentős veszteségeket szenvedett el, mivel a szigetország az elmúlt két évben jelentős fejlődésen esett át, és folyamatosan javított a rangsorban, ellenben idén hat helyet csúszott vissza, és ezzel kiesett a top 10- ből. Az egy főre jutó 26.880 euróval az írek a tizenkettedik helyen állnak, 43 százalékkal az európai átlag felett. Ausztria idén ismét egy helyet lépett előre, és 29.266 eurós egy főre jutó vásárlóerővel a hatodik helyen áll. A top 10-ben újdonság Hollandia, amely a tizedik helyen áll 27.558 eurós egy főre jutó átlagos nettó rendelkezésre álló jövedelemmel.

Összességében az elemzett 42 országból 16 az európai átlag felett van, viszont 26 ország egy főre jutó vásárlóereje az átlag alatt van - köztük Spanyolország, amely 18.013 euró/fővel valamivel az európai átlag alatt helyezkedik el. Az előző évekhez hasonlóan idén is Ukrajna a sereghajtó. Az ott élők mindössze 2.878 euróval rendelkeznek fejenként, ami alig több mint 15 százaléka az európai átlagnak.

A vásárlóerő nominális növekedése Európában 3,9 százalékkal lényegesen mérsékeltebb, mint az előző két évben, mindemellett az inflációs ráta is csökken. Szerencsére folytatódik az a tendencia is, hogy a gyengébb vásárlóerővel rendelkező országok magasabb vásárlóerő-növekedést könyvelnek el, ami azt jelenti, hogy Európában tovább csökken a vásárlóerő-szakadék, és a jövedelmek lassan közelednek egymáshoz. Ennek ellenére az országok közötti és az országokon belüli különbségek 2024-ben is nagyok maradnak.

Budapesten és környékén, az osztrák határ mentén legmagasabb a vásárlóerő

Magyarország a vizsgált 42 európai ország közül a 30. helyen áll, és ezzel egy helyet rontott az előző évhez képest. Az egy főre jutó 11 570 eurós átlagos vásárlóerővel a magyarok több mint 38 százalékkal maradnak el az európai átlagtól.

A 20 magyarországi vármegyét vizsgálva kiderül, hogy különösen az öt átlagon felüli vásárlóerővel rendelkező vármegye tudta megvédeni első helyét. Ezek mindegyike Budapest környékén, vagy az osztrák határ felé található. Az egy főre jutó 15 029 eurós költési potenciállal a főváros közel 30 százalékkal az országos átlag felett egyértelműen az első helyen áll.

Az egy főre jutó 11.588 eurós nettó rendelkezésre álló jövedelemmel Veszprém áll a legközelebb az országos átlaghoz, és 18 euróval meg is haladja azt. A top 10 vármegye rangsorában idén a hatodiktól a kilencedik helyig vannak változások. Tolna és Vas a hatodik és a hetedik helyet cseréli, míg GyőrMoson-Sopron idén egy helyet lép előre a nyolcadik helyre 10.949 eurós egy főre jutó vásárlóerővel, megelőzve ezzel Hevest.

Az előző évekhez hasonlóan Szabolcs-Szatmár-Bereg megye zárja a rangsort, ahol az egy főre jutó vásárlóerő 8.988 euró, ami több mint 22 százalékkal marad el az országos átlagtól.

Az idei évben is növekedett Magyarországon a vásárlóerő, és ez a 7 százalék körüli emelkedés várhatóan meghaladja az éves inflációt is. Ez szolid optimizmusra adhat okot a fogyasztást illetően, amennyiben a költési hajlandóság is növekszik a lakosság körében

– nyilatkozta Kui János, a GfK magyarországi geomarketing szakértője.

Az első tíz leggazdagabb település listáját idén újból Üröm vezeti, míg a tavalyi első Nádudvar kiesett a top 10-ből. Paks a negyedik helyre került, Budaörs a második-, míg Nagykovácsi a harmadik helyre jött föl. Az első helyezett vásárlóerő indexe 165,7 százalék, azaz 65,7 százalékkal magasabb az átlagos vásárlóerőnél. (Az országos átlag =100).

A top10-ben szereplők közül 8 település Budapest agglomerációjában, Pest vármegyén belül található kisváros. A toplistában található települések legalább 28,5 százalékkal haladják meg az országos átlagos
vásárlóerőt.