A mentális egészség globális kihívássá nőtte ki magát, és a magyar társadalom sincs felkészülve a növekvő pszichés problémák kezelésére.
A kormány szerint a tilalom nem vonatkozna a már közösségi médiát használó fiatalokra, és nem lenne kivétel a korhatár alól még szülői beleegyezéssel sem.
Az idősek esetében a krónikus betegségektől való félelem jelentős stresszforrás lehet. Ez különösen igaz az egyedül élőkre.
A pandémia, a fokozott stressz és a mindennapi élet fokozódó kihívásai is hozzájárultak ahhoz, hogy a pszichológiai segítségnyújtás iránti igény növekedjen.
A technológia és a közösségi média térhódítása, valamint a gyors információáramlás hatása elkerülhetetlenül befolyásolja a mentális jóllétünket.
A frissítést követően a 18 év alatti Instagram-felhasználók felszólítást kapnak arról, hogy napi egy óra használat után zárják be az alkalmazást.
A háziállat-tulajdonosok nem mutattak jobb mentális egészségi állapotot, sőt, magasabb depresszióról és szorongásról számoltak be, mint a háziállat nélküliek.
Társadalmi szinten komoly és átfogó segítségre van szükségük a mentális nehézséggel küzdő fiataloknak.
Minden korcsoportban más és más a kihívás, másképp tudunk szülőként segíteni nekik érzelmeik szabályozásának fejlesztésében.
A depresszió, bár sokszor rejtve marad, jelentős hatással lehet mindennapi életünkre, különösen a munkahelyi teljesítményünkre.
A magyarok fele nem érzi magát kipihentnek, és harmaduk életében lehet jelen napi szinten a stressz.
Az 1980-as években Magyarországon még öt dolgozó korú emberre jutott egy nyugdíjas, ma ez az arány három az egyhez.
Egyre többen igényelnek segítséget a mentális egészségük támogatásához.
Az elsőszülött lányok és anyjuk által átélt magas szintű szülés előtti stressz között összefüggést találtak.
A Bethesda Gyermekkórház új gyermek-pszichoterápiás központja fontos lépés a gyermekek mentális egészségének támogatásában.
Egy pszichoterapeuta szerint a negatív érzelmek, mint amilyen a szomorúság vagy a csalódottság, elengedhetetlen részei egy teljes életnek.
Egy felmérés szerint globálisan a munkavállalók 20%-a érzi magát magányosnak, dühösnek vagy szomorúnak. Becslések szerint ez a GDP-t majdnem 9%-kal csökkenti.
Egy új kutatás szerint az emberek egyharmada gyakran érzi magát stresszesnek. De mi ennek a fő oka?
Sokan ódzkodnak attól, hogy belevágjanak, pedig aki megpróbálja, annak szinte mindig pozitívak a tapasztalatai.
Kutatások igazolják, hogy az étrendünk közvetlen hatással van nemcsak fizikai állapotunkra, hanem agyműködésünkre és hangulatunkra is.
