Rengeteg magyar továbbra is sebezhető: nem is sejtik, hogy nincsenek biztonságban

"Egyértelmű tény, hogy a mai embert folyamatosan ingerek árasztják el, ez pedig túlstimulálja az agyat. Míg a XX. század közepén a munka és a magánélet közötti határvonal élesebb volt, ma a digitális eszközök és az állandó elérhetőség miatt nehezebb >>kikapcsolni<< és valódi pihenést találni. A közösségi média pedig gyakori összehasonlításra készteti az embereket, ami fokozza a szorongást – különösen a fiatalabb generációknál, akik számára ez az összehasonlítás állandó életkép lett. A generációs különbségek is egyértelműek: míg az idősebb generációk jobban tudtak koncentrálni és személyesebb kapcsolatokra építkeztek, a fiatalabb generációk fokozottan ki vannak téve a digitális világ állandó nyomásának és a gyors információáramlásnak" – mondja Pollák Éva, pszichológus, a Mindwell Pszichológiai Központ szakmai vezetője

A pszichológus rámutat, hogy világszerte érzékelhető a gazdasági bizonytalanság, a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak és a COVID-19 járvány utóhatásainak negatív hatása az emberek mentális egészségére. A 2020 óta tapasztalt gazdasági nehézségek, például az infláció és az életszínvonal ingadozása, sokakban erősítette a jövőtől való félelmet és a stresszt.

A járvány következtében felerősödött az izoláció érzése, különösen az idősebbek és a veszélyeztetett csoportok körében, ahogy ezt a WHO jelentése is kimutatta. Az iskolák bezárása és a digitális oktatásra való átállás a fiatalabb generációkat is súlyosan érintette, akiknél az online oktatás miatt fokozódott a szorongás és a teljesítménykényszer. Az ezekből fakadó mentális egészségügyi problémák kezelése égető fontosságú lett az elmúlt években Magyarországon. Mindeközben a klímaváltozással kapcsolatos növekvő félelmek, különösen a fiatalabb generációk körében, globálisan fokozzák az "ökoszorongást", ami nemzetközi jelenséggé vált az elmúlt évtizedben.

Magyarországon az öngyilkosságok és a depresszió magas aránya sajnos régóta komoly problémát jelent

– emeli ki a szakértő. Hozzátette: "Bár az elmúlt évtizedekben javult a helyzet, még mindig messze vagyunk az európai átlagtól, különösen a mentális egészségügyi szolgáltatások hozzáférhetősége terén. Például az OECD 2022-es jelentése szerint a magyar lakosság mentális egészségi állapota rosszabb az európai átlagnál, ami részben a társadalmi és gazdasági nyomásnak tudható be."

A mentális egészség megőrzése valóban az egyik legnagyobb kihívássá válhat a következő években.

A WHO 2019-es jelentése szerint 2030-ra a depresszió lesz a vezető betegségteher, megelőzve számos fizikai megbetegedést, mint a szív- és érrendszeri betegségek. A COVID-19 járvány hatásai, a társadalmi izoláció, valamint a gazdasági nyomás tovább súlyosbították ezt a trendet. A kutatások azt mutatják, hogy a társadalmi struktúrák és az oktatási rendszerek is egyre nagyobb terheket helyeznek a fiatalokra, akik nehezebben találják meg az egyensúlyt a valóság és a digitális világ között. Az UNICEF jelentése 2021-ben kimutatta, hogy a fiatalok egyre nagyobb mértékben szenvednek mentális problémáktól, és ez a tendencia várhatóan fokozódni fog a következő évtizedben, ha nem történnek lépések a prevenció és a mentális egészségvédelem érdekében.

"A modern világ kihívásai miatt elengedhetetlen, hogy az egyének tudatosan figyeljenek mentális egészségük megőrzésére - folytatja a pszichológus. - Rövid távon a tudatos digitális detox segíthet csökkenteni a szorongást, mivel a közösségi média és a folyamatos online jelenlét nagyban hozzájárul a stresszhez. Az offline időszakok beiktatása lehetőséget ad a regenerálódásra és a mentális pihenésre. Emellett a rendszeres mozgás és a mindfulness, például a meditáció és a légzésgyakorlatok, nemcsak a testi, hanem a lelki jóllétet is támogatják, segítve a szorongás csökkentését. Az érzelmi feldolgozást segítő terápiák, mint például az Érzelem Fókuszú Terápia (ÉFT), különösen hasznosak lehetnek a párkapcsolatokban, de akár egyéni szinten is, erősítve az érzelmi kötődést és javítva a kommunikációt."

A szakértő szerint hosszú távon az önismeret és az érzelmi intelligencia fejlesztése alapvető fontosságú a mentális egészség fenntartásához. Sebezhetőségünk elfogadása és az önértékelés erősítése hozzájárul ahhoz, hogy mélyebb, stabilabb kapcsolatokat építsünk ki, amelyek érzelmi biztonságot nyújtanak. A rugalmasság, vagyis a reziliencia fejlesztése pedig lehetővé teszi, hogy a stresszel és változásokkal hatékonyabban küzdjünk meg, hosszú távon támogatva pszichés egyensúlyunkat.

Társadalmi szinten pedig elengedhetetlen a mentális egészségügyi ellátórendszer fejlesztése, különösen Magyarországon, ahol az OECD jelentései szerint az ellátáshoz való hozzáférés és a szolgáltatások minősége sajnos még mindig elmarad az európai átlagtól. Az iskolai oktatási programoknak szintén fontos szerepe lenne a fiatalok pszichológiai felkészítésében, hogy már korán elsajátítsák az érzelem- és stresszkezelés alapjait, ezzel megelőzve a későbbi mentális problémákat.