Az államtitkár Magyarországon a kormányzati struktúrában a miniszterek munkáját segítő magas rangú állami vezető.
Az új rendszerben bevezetésre kerül az úgynevezett értékpillér, amely a teljes összeg 35%-át (853 millió euró) teszi ki.
Az alapjövedelem gondolata elsőre utópisztikusnak tűnhet, mégis egyre több országban merül fel komoly lehetőségként.
Hiába nőnek itthon a bérek, a magyar dolgozók órája még mindig alig ér valamit európai összevetésben.
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 56 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ami 6 százalékponttal magasabb a tavaly ilyenkor mért aránynál.
A német vállalatok számára egyre sürgetőbb kérdéssé válik az EU új fizetési átláthatósági irányelve, amelyet legkésőbb 2026 közepéig kell bevezetniük.
A 2011 és 2023 között megfigyelt historikus előrehaladási ütem alapján hozzávetőlegesen 46 évbe telne a nemek közötti bérszakadék megszüntetése az OECD-országokban.
2024-ben 646 800 forint volt a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete, mely egy év alatt 13,2%-os növekedést mutatott.
Noha Budapesten a legmagasabbak az ingatlanárak, Debrecenben még nehezebb saját lakáshoz jutni az átlagbérből elérhető maximális hitelösszeg alapján.
2025-ben jelentős változások történtek a béren kívüli juttatások terén Magyarországon: bővült az adható támogatások köre és új elemek is bekerültek a rendszerbe.
A globális bizonytalanság és a fokozódó geopolitikai feszültségek mellett az infláció és az elhúzódó válság réme kísért továbbra is a magyar munkaerőpiacon.
A mesterséges intelligencia munkahelyekre gyakorolt hatása miatt egyre sürgetőbbé válik az UBI-rendszerek bevezetése.
Az ipari alpinista szakma egyedülálló kihívásokat és lehetőségeket kínál, miközben komoly fizikai és biztonsági követelményeket támaszt a szakemberek elé.
Az alacsony kamatkörnyezetet követően az infláció megugrása jelentős hatást gyakorolt a háztartások pénzügyi döntéseire.
Folyamatosan változnak a trendek a munkaerőpiacon a munkáltatók elvárásait illetően.
Az infláció alakulása nagyrészt összhangban van a szakértői előrejelzésekkel.
Az egyetlen év, amikor visszaesés volt tapasztalható a reálbérek tekintetében, 2023 volt.
Indokolatlanul nagyra nyílt itthon a bérolló 2025-re, de a bérfelzárkóztatást az alacsony keresetűeknél sok tényező hátráltatja.
Ugyan ebben az évben a gyárak 0,9 százalékpontot dobhatnak a GDP-n, de a profitot és a bérek egy részét is kiviszik az országból.
A pesszimista forgatókönyv esetén nem zárható ki, hogy az év második felében 4% körül mozog majd az infláció, át is lépve a felső, 4%-os toleranciasávot.
