Jelentős kereseti előnyt biztosít a diploma: egy mesterdiploma 221 %-kal, egy alapdiploma pedig 156 %-kal magasabb fizetést jelent a csak általános iskolát végzettekhez képest.

Noha Budapesten a legmagasabbak az ingatlanárak, Debrecenben még nehezebb saját lakáshoz jutni az átlagbérből elérhető maximális hitelösszeg alapján - derült ki a Pénzcentrum számításaiból. A fővárosban egy átlagkereső 28,2 négyzetmétert vehetne az általa felvekető maximális lakáshitelből, míg Debrecenben csupán 26,5-öt.
Országosan még mindig Budapesten a legdrágábbak az ingatlanok, az Ingatlan.com friss adatai szerint, amelyeket a Pénzcentrum kérdésére állítottak össze kiderült, hogy a fővárosban már 1 250 000 forint volt a medián négyzetméterár február elején. Ezt az értéket egyetlen más megye sem tudta megközelíteni: Veszprémben 767, Pest megyében 752, Győr-Moson-Sopronban pedig 732 ezer forint volt a lakóingatlanok medián négyzetméterára a hónap elején.
A lista másik végén Békés megye áll, ahol a lakóingatlanok medián négyzetméterára mindösszesen 237 ezer forint volt, de Nógrádban is épphogy átlépte a 250 ezer forintot, ezek mellett még Jász-Nagykun-Szolnok megyében nem érték el a mediánárak a 300 ezer forint per négyzetmétert.
A megyeszékhelyek közül (Budapestet nem számítva) Debrecenben voltak a legdrágábbak az ingatlanok február elején, itt 925 ezer forint volt a medián négyzetméterár - ezzel egyébként a kelet fővárosa drágább, mint például a budapesti XV. kerület. A második legdrágább megyeszékhely Győr, 855 ezer forintos medián négyzetméterárral, a harmadik pedig Szeged 845 ezerrel.
Cíkkünkben megnéztük, hogyan viszonyulnak a hazai ingatlanárak a megyei átlagkeresetekhez, és kiszámoltuk, pontosan mekkora ingatlant lehetne vásárolni abból a lakáshitelből, amit az átlagkeresetekből fel lehetne venni a bankokban. Arról már korábban írtunk, hogy a KSH szerint a tavalyi harmadik negyedévben is Budapesten voltak a legmagasabbak a nettó átlagkeresetek, 509 780 forintot vitt haza egy dolgozó. Az országos átlag a statisztikai hivatal szerint 421 275 forint volt nettóban, ennél csak egy megyében (Győr-Moson-Sopron) vittek haza többet a dolgozók a fővároson kívül.
Valamint Komárom-Esztergom megyében épphogy elmaradtak a fizetések az országos átlagtól, ott nettó 418 978 forint volt ez az érték. Emellett a nettó átlagfizetés 400 ezer forint felett volt még Fejér megyében is, a többi országrészben viszont nem érte el ezt.
A legrosszabbul Szabolcs megyében kerestek a dolgozók, itt 309 513 forintot vittek haza átlagosan a tavalyi első három negyedév alapján. De 330 ezer forint alatt volt az átlagbér Békés megyében (317 933 Ft/hó) és Nógrádban (329 362 Ft/hó) is.
Mennyi hitelt kaphat egy átlagos dolgozó?
A bérek valódi ingatlanpiaci értékének megatározásakor szemléletesebb lehet, hogy mire is lehet elég az egyes megyék nettó átlagfizetése, ha lakást szeretnénk vásárolni, és ehhez kölcsönt kell felvennünk a bankokból, az egyes fizetéseknél mi az a maximum összeg, amit még fel lehet venni lakáshitelként.
Ennek legnagyobb korlátja az úgynevezett jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM), amely leegyszerűsítve megakadályozza, hogy egy-egy hitelfelvevő a pénzügyi teljesítőképességén felül adósodjon el, és kerüljön elég nehéz élethelyzetbe, mert nem tudja a megélhetését és a törlesztőrészleteit is finanszírozni. A szabályok konkrétan előírják, hogy milyen arányban terhelhető hitellel a havi rendszeres jövedelem, mennyi lehet ehhez képest a maximális törlesztőrészlet.
A cikkünk szempontjából fontos jelzáloghitelek esetében az a szabály, hogy ha az igénylő(k) jövedelme havi 600 ezer forint alatti, akkor 5 évnél rövidebb kamatperiódusú kölcsön esetén a jövedelem 25 százalékáig, 5 évet elérő, 10 évnél rövidebb kamatperiódus esetén 35 százalékáig, illetve legalább 10 éves kamatperiódus vagy végig fix kamatozású konstrukció esetén 50 százalékáig terhelhető törlesztőrészletekkel.
Mivel a 600 ezer forintot egy megyében sem érte el a nettó átlagjövedelem, és kalkulátorunkban végig fix kölcsönökkel számoltunk, így a megyei fizetések minden esetben a jövedelem 50 százalékáig terhelhetők. Az értékhatároknál a bankoknak figyelembe kell venniük az igénylők minden meglévő tartozását, így a hitelkártya és a folyószámla hitelkeret sem kivétel, még akkor sem, ha nincsenek kihasználva. Az egyszerűség kedvéért a képzeletbeli megyei hiteligénylőinknek nincs más tartozása, csak a jelzáloghitel részleteit vonnák a fizetésükből.
Azt is fontos hozzátenni, hogy ezeket a határokat ugyan a bankoknak kötelező alkalmaznia, de saját hatáskörben ennél szigorúbbak is lehetnek - és nem meglepő módon jellemzően azok is! Mivel az egyes pénzintézetek más-más képlettel dolgoznak, a megélhetési költségek tekintetében sem egyformán kalkulálnak, így erre sem lehet egy egységes metódust ráhúzni. Úgyhogy kalkulációnkban színtisztán azt néztük, hogy az "alap" JTM-szabályok szerint mekkora hitelt kaphat maximum egy-egy igénylő.
Ennyi hitelt lehetne kapni Budapesten, vidéken
Nos, azt már a bérrangsor alapján meg lehet állapítani, hogy hol lehet a legtöbb lakáshitelhez jutni, viszont a Pénzcentrum kalkulátorában kiszámoltuk, hogy a budapesti átlagbér nagyjából 35 200 000 forintnyi kölcsönre lenne elég, ezzel a főváros az egyetlen, ahol 30 millió forint feletti összeget kapna az átlagbért kereső dolgozó a bankoktól. 29,7 millió forintot vehetne fel az, aki Győr-Moson-Sopronban keresi az átlagot, de 27 millió feletti összeget kaphatnának a Komárom-Esztergom és Fejér megyében dolgozók is az átlagbérek alapján.
A legrosszabbul kereső Szabolcsban majdnem 15 millió forinttal kevesebb lakáshitelre futná az átlagkeresetből, mint Budapesten (20,6 millió forintra), de az érték Nógrádban és Békésben sem érné el a 22 millió forintot.
A megyei összesítések szerint a legnagyobb ingatlan Békésben jönne ki az ottani bérek alapján felvett lakáshitelből, a mediánárak alapján 89 négyzetméterre futná a pénzből. Nógrádban 86,2, Tolnában pedig 85,3 négyzetméternyi lakóingatlan jönne ki a nettó átlagfizetések alapján felvehető, legmagasabb kölcsönből. Ha valaki az országos átlagot keresi, akkor a hiteléből 40,8 négyzetméternyi lakást vehetne, ha az árak tekintetében is az országos átlaghoz mérünk.
Habár Budapesten jönne ki a legtöbb lakáshitel az átlagfizetésből, az ingatlanárak is a fővárosban a legmagasabbak: itt 28,2 négyzetméternyi ingatlant lehetne venni a medián áron, de Somogyban és Veszprém megyében sem jönne ki 33 négyzetméter ennek alapján.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mi a helyzet a megyeszékhelyeken?
Ha pedig azt vizsgáljuk, hogy az adott megyék fizetései alapján felvehető hitelösszegekből mekkora ingatlant lehete venni az egyes megyeszékhelyeken, akkor meglepő a kép, ugyanis ebben a tekintetben már nem Budapesten a legrosszabb a helyzet.
A megyeszékhelyek közül ugyanis Debrecenben lehetne a legkisebb lakást venni: a Hajdú-Biharban felvehető 24,5 milliónyi lakáshitel ugyanis mindösszesen 26,5 négyzetméternyi lakóingatlanra volna elég a medián árak alapján.
Azaz Debrecenben ennek alapján elérhetetlenebb egy átlagfizetésből élőnek a lakásvásárlás, mint az árakban abszolút vezető Budapesten.
A debreceni lakáshelyzet egyébként már régóta téma a magyar sajtóban, a városba érkező külföldi beruházások (a kínai CATL akkugyára vagy épp a BMW új üzeme) jelentősen megemelte a lakásárakat. A szakértők szerint egy-egy ilyen beruházás a spekulációnak is teret ad, hiszen egy városba költöző német autógyár, vagy kínai akkugyár stabil és jól fizető állásokat teremthet. Így az üzemben dolgozó munkavállalók a lakhatásukra is többet tudnak költeni.
A sorrendben harmadi Szegeden se jönne ki 29 négyzetméternyi lakás a felvehető kölcsönösszegből, és Veszprémben is csak épphogy 30 négyzetméter vásárolható meg.
Salgótarjánban az átlagbérből felvehető hitelösszeg majdnem 80 négyzetméternyi lakásra lenne elég a friss mediánárak álapján, ami messze a legtöbb még annak ellenére is, hogy itt a legkisebb az elérhető, maximális kölcsönösszeg. 50 négyzetméter feletti lakóingatlant lehetne vásárolni Békéscsabán és Szekszárdon a megyei fizetés alapján elérhető hitelösszegből, de Kaposváron is 49 négyzetméter jönne ki a pénzből.
Ez a legdrágább megyeszékhelyi utca
Korábban a KSH 2023-as adatai alapján megnéztük, melyek a legdrágább utcák a megyeszékhelyeken. Mint kiderült, a lista legdrágább utcája Debrecenben található, a Verseny utcában 2023-ban 1,222 millió forintért vásároltak meg átlagosan egy négyzetméternyi lakást.
Második Győrben a Kagyló utca 1,142 ezer forintos négyzetméterárral, a harmadik pedig a veszprémi Fáskert utca, ahol 1,120 millió volt a négyzetméterár. Érdekesség, hogy a 20-as toplistán az első 13 helyezett utcában millió feletti a négyzetméterár, és az összesítésben fej-fej mellett áll Győr és Debrecen, mindkét város 8-8 utcát delegált a legdrágábbak közé. Ezeken, és a már említett, veszprémi Fáskert utcán kívül
- a szegedi Gutenberg utca (1,092 millió forint/négyzetméter),
- a miskolci Miskolctapolcai út (1,009 millió forint/négyzetméter),
- a székesfehérvári Fürdő sor (961 ezre forint/négyzetméter) került fel a toplistára.
Azért csalóka a kép
Az előbbi részben feldolgozott adatokat torzítja az a jelenség, amit egyszerűen fogalmazva gazdaságnak hívunk. Hiszen a megyeszékhelyek gazdasági és közigazgatási központok, ahol a szolgáltatások, vállalkozások és állami intézmények koncentrálódnak. Ezeken a helyeken jellemzően nagyobb a munkalehetőségek száma, különösen a magasan képzett munkaerő számára, ami a bérek versenyképes emelését eredményezi.
Az ilyen környezetben a vállalatok és szervezetek gyakran versenyt futnak a legjobb szakemberek megszerzéséért, így a bérek magasabb szinten mozognak, hogy vonzóvá tegyék az adott pozíciókat. Emellett a megyeszékhelyeken magasabbak a megélhetési költségek, ami szintén hozzájárul a bérek emelkedéséhez.
Ezzel szemben a székhelytől távolabbi településeken általában kevesebb a gazdasági aktivitás és a munkalehetőség, ami alacsonyabb bérezést eredményez. Az ilyen helyeken a vállalkozások kisebb méretűek, a verseny kevésbé intenzív, és a helyi munkaerőpiac gyakran kevésbé specializált, így a bérek emelkedésére nincs olyan erős nyomás.
Továbbá, az infrastruktúra és az oktatási lehetőségek is elmaradnak a nagyobb központokhoz képest, ami hosszú távon csökkenti a magasabb jövedelmek kialakulásának esélyét. Így a megyeszékhelyek dinamikusabb gazdasági környezete határozza meg az átlagfizetések különbségét.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.


