Kilőtt a magyar háztartások fogyasztása: tényleg ennyivel több pénz van most a magyarok zsebében?

A háztartások pénzügyi helyzetének elemzése nemcsak gazdasági szemüvegen keresztül fontos téma, hanem rendszerint társadalmi kérdéseket is érint. Az anyagi biztonság megteremtése és a hosszú távú vagyongyarapítás minden család számára alapvető célkitűzés. Ugyanakkor a makrogazdasági tényezők – mint az infláció, a kamatkörnyezet – jelentős hatást gyakorolnak a megtakarítási és befektetési szokásokra. Az elmúlt évek válságai erősen korlátozták a háztartások korábbi fogyasztási szokásait, ami a háztartási vagyon stagnálásával és növekedésének lassú ütemével párosult. Ugyanakkor az elmúlt néhány évet követően a háztartások vagyona újból növekvő pályára került, ami ösztönzőként hathat a fogyasztás további emelkedésére. Így adott a kérdés: vajon mitől költünk többet?

Ébredőben a fogyasztás

A 2020-as évek válságok sokaságával indultak a magyar házatartások számára, azonban az idei évre a háztartások fogyasztási szokásainak további javulása várható. A KSH adatai szerint 2024 harmadik negyedévében a háztartások fogyasztása már 4,1%-kal nőtt, amivel Magyarország az EU országai között a 7. helyre került. Hasonló képet mutat a Nézőpont Intézet legújabb, decemberi Fogyasztói Barométer felmérése is, ami szerint a háztartások fogyasztása már 2024 végén jelentősen bővülni kezdett. Ennek egyik fő oka a háztartások jövedelmének nagymértékű növekedése: a 2023 decemberében mért 542 ezer forintos átlagjövedelem 2024 végére 644,5 ezer forintra emelkedett, ami közel 20%-os növekedést jelent. Még 2024 harmadik negyedévéhez képest is 7,4%-kal emelkedett az összjövedelem. A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet 2025–2027-re vonatkozó előrejelzése szintén a fogyasztási kiadások növekedését vetítette előre, habár csak mérsékeltebb ütemben, amit a reálkeresetek – a nominális kereset inflációval korrigált értéke – emelkedési ütemének lassulása korlátozhat.

Ugyanakkor a KSH legutóbbi adatai a pozitív trendek fenntartásával, a gazdaság stabilizálódását és a háztartások anyagi biztonságának javulását jelzik. A novemberi adatok alapján a reálkereset 7,9%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a fogyasztói árak 3,7%-os növekedése mellett, ami tovább erősíti, hogy élénkülőben lehet mind az egyéni, mind a háztartási fogyasztás mértéke.

Javulóban a háztartások pénzügyi helyzete

Historikusan elmondható, hogy a háztartások pénzügyi helyzete érzékenyen reagál a gazdasági válságokra, amit jól szemléltet a háztartások vagyonának alakulása az elmúlt évtizedekben. A 2010-es évek gazdasági fellendülése során az egy háztartásra jutó nettó vagyon 2020-ra 39,6 millió forintra nőtt, szemben a 2014-es 19,1 millió forintos értékkel. Bár az utóbbi években a felgyorsult infláció csökkentette a vagyon reálértékét, 2023-ban a háztartások pénzügyi helyzete ismét növekedési pályára állt. 2024 harmadik negyedévének végére a háztartások pénzügyi vagyona elérte a 90 521 milliárd forintot, ami 2010-hez viszonyítva 369%-os növekedést jelentett. GDP-arányosan ez az érték 42,9 százalékponttal emelkedett az elmúlt 11 év során.

Emellett az európai összehasonlítás is kedvező képet mutat. A 2024 második negyedévére vonatkozó adatok alapján Magyarország a háztartások nettó pénzügyi vagyonát tekintve az EU 13. helyét foglalja el, míg a közép-kelet-európai országok között a második helyen áll. Az MNB 2024. évi lakossági megtakarítások alakulását bemutató publikációja szerint ez leginkább a ​​döntően (pénzügyi) tranzakciókból és átértékelődésből (pl. ingatlanárak növekedése) származik, valamint hogy ezeknek a tartalékoknak a visszaépítése magyarázza a megtakarítások korábbinál jóval magasabb szintjét és az óvatossági motívum – vagyis a háztartások pénzügyi biztonság iránti igénye – vártnál lassabban enyhülését.

Ennek okán a háztartások reálvagyonának felértékelődése a következő időszakban fokozhatja a családok biztonságérzetét, így kivezetve az óvatossági motívumot, míg a megtakarítások minimális visszaesésével növekedhet a fogyasztások mértéke.

Még mindig csak megtakarítunk?

Az alacsony kamatkörnyezetet követően az infláció megugrása jelentős hatást gyakorolt a háztartások pénzügyi döntéseire és az eszközök közötti választásra. Bár a pénzügyi eszközök növekedése lassabb ütemben zajlott, az egyes eszközosztályokon belül jelentős átrendeződések történtek. Az MNB adatai szerint az állampapírok és a befektetési jegyek népszerűsége különösen kiemelkedett. Az állampapírok 2023-ban a háztartások pénzügyi eszközeinek 15%-át tették ki, miközben az értékpapírok aránya 25%-ra nőtt, szemben a 2020-as 20%-kal, amely az egyik legdinamikusabb bővülést jelzi. Ezzel párhuzamosan a hagyományosan alacsony hozamú bankbetétek népszerűsége csökkent: a lekötött betétek állománya stagnált, míg a folyószámlákon tartott összegek emelkedtek, ami a háztartások növekvő likviditási igényét tükrözte. A kockázatosabb befektetések, például részvények és befektetési jegyek iránt is nőtt az érdeklődés. 2023-ban ezek az eszközök a háztartások pénzügyi portfóliójának 25%-át tették ki, szemben a három évvel korábbi 20%-kal.

A tavalyi év során végzett felmérések szerint a háztartások 60–66%-a rendelkezett valamilyen típusú megtakarításal, amelyeknek közel egyharmadát az állampapírok tették ki. Az MNB tavaly júniusi felmérése alapján az állampapír-tulajdonosok többsége az idei mintegy 3000 milliárd értékű kamatfizetésekből származó összeget továbbra is befektetésre szánná. A válaszadók közel fele úgy nyilatkozott, hogy az összeget újra állampapírba fektetné, míg 36%-uk a mindennapi kiadásaik fedezésére használná fel. A háztartások kisebb része, mindössze 13%, más típusú befektetésre csoportosítaná át a pénzét, ami arra utal, hogy az állampapírok továbbra is népszerűek a megtakarítók körében.

A 2024 második negyedévi adatok alapján Magyarországon a háztartások pénzügyi megtakarításainak értéke éves szinten 15,9%-kal nőtt, ami az EU-ban a második legmagasabb ütemnek számít.

Mit hozhat a jövő?

A következő években a háztartások megtakarítási és vagyoni döntéseit három fő tényező formálhatja: az infláció alakulása, a kamatkörnyezet változásai és a pénzügyi digitalizáció gyors térnyerése.

Az infláció továbbra is központi szerepet játszik a pénzügyi stratégiákban. Az infláció mérséklődésével várhatóan megugrik az érdeklődés a hosszabb távú, stabil hozamot biztosító befektetések iránt, mint például a nyugdíjcélú megtakarítások. Ezek az idei évtől akár lakáscélú felhasználásra is fordíthatók, ami tovább növelheti népszerűségüket.

A kamatkörnyezet szintén meghatározó lesz: egy alacsonyabb kamatkörnyezet újból vonzóvá teheti a részvényalapú befektetéseket, míg az ingatlanpiac alakulása jelentősen befolyásolhatja a háztartások reáleszköz-állományát. Az ingatlanok árának változásai nemcsak a vásárlási szándékot, hanem a vagyonnövekedés ütemét is meghatározhatják.

Emellett egyre nehezebb figyelmen kívül hagyni a digitalizáció és a fintech cégek hatását. Az új digitális pénzügyi eszközök és platformok fokozatosan alakítják a lakosság megtakarítási szokásait. Az online befektetési megoldások, applikációk és innovatív fintech szolgáltatások egyre több embert ösztönöznek arra, hogy kényelmesebb, gyorsabb és személyre szabottabb módon kezeljék pénzügyeiket.

A háztartások pénzügyi helyzetének stabilizálódása és a jövedelmek emelkedése erős alapot teremt a fogyasztás további bővüléséhez. A gazdasági környezet javulása és a vásárlóerő növekedése mind azt vetíti előre, hogy a következő időszakban a háztartások fogyasztása tovább élénkülhet.

Hogyan muzsikál Magyarországon a visszaváltási rendszer?

Az új visszaváltási rendszer bevezetése Magyarországon 2024 egyik legjelentősebb fenntarthatósági lépése volt, amely gyakorlatilag minden vásárlót érint. Az üveg-, műanyag- és fémdobozos italtermékekre kiterjesztett 50 forintos visszaváltási díj célja, hogy ösztönözze a lakosságot az italos csomagolások visszavitelére és az újrahasznosítás előmozdítására. Az automatizált visszaváltás bevezetésétől kezdve azonban megoszlanak a vélemények: sokak számára gördülékenyen működik, míg mások szerint még bőven van hová fejlődni, sőt sokan vannak azok is, akik egyenesen gyűlölik a rendszert.

A Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem közös kutatása éppen ezekre a kérdésekre kereste a választ: hogyan látják a rendszer működését a hétköznapi emberek? Mik a legnagyobb kihívások, és mely területeken tapasztalható előrelépés? A kérdőíves kutatás célja, hogy őszinte képet kapjunk a magyar lakosság tapasztalatairól és véleményeiről – függetlenül attól, hogy valaki aktívan használja az új rendszert, esetleg másra bízza a visszaváltási teendőket, vagy éppen elutasítja azt. Éppen ezért fontos, hogy a válaszadó ne akarjon megfeleni senkinek, csak őszintén mondja el a véleményét. A kutatás eredményeiről a Pénzcentrum oldalain fogunk beszámolni. Előre is köszönjük, hogy válaszaival segíti kutatásunkat.