Százezernyi magyar melósnak lesz rémálom 2025: őket a béremelés se mentené meg, rossz a helyzet

Egyre durvábban nyílik a bérolló Magyarországon, és ennek beláthatatlan szociális, társadalmi és munkaerőpiaci következményei lehetnek, ha nem változik érdemben a helyzet - ezt írtuk múlt heti elemzésünkben. Az MNB adataiból kiderült például, hogy tavalyelőtt már több mint tíz százalékot tett ki a magyar dolgozók azon aránya, akik mindössze a minimálbért vihetik haza minden hónapban - eközben azok aránya is magas, akik legalább másfél milliós fizetéssel rendelkeznek.

Miért lenne fontos a bérolló kisebbre zárása, és mit éreznek ebből a magyar dolgozók? Miért nem avatkozik be valahogyan az állam, és mit lehetne tenni annak érdekében, hogy egyáltalán záruljon az olló? És mit profitálna abból a gazdaság, ha a most legkisebb lehetséges összeget keresők aránya csökkenne a hazai munkaerőpiacon? A Pénzcentrum szakszervezeti vezetőket, valamint a GKI vetzérigazgatóját kérdezte a bérolló nyílásáról és annak társadalmi, gazdasági hatásairól.

Elképesztő különbségek a bérekben

Mint múlt heti cikkünkben már alaposan kifejtettük, az MNB inflációs jelentésének számaira támaszkodva kijelenthető, hogy 2023-ban a dolgozók több mint 10 százaléka kereste mindössze a törvényben meghatározott minimumfizetést. Ez abban az évben (novemberi adatok szerint) 232 ezer forint volt, a garantált bérminimum összege pedig 296 ezer forint.

Az év utolsó hónapjában aztán megemelték ezeket az összegeket: 2023 december elsejétől a minimálbér 15 százalékos ugrással 262 ezer, míg a garantált bérminimum - 10 százalékos növekedés után - 326 ezer forintot tett ki. Történt mindez akkor, amikor az infláció az év közepén a 27 százalékot is elérte, és csak az év végére sikerült 10 százalék alá szorítani, az éves infláció pedig túlszárnyalta a 17 százalékot.

A fenti grafikonon azt láthatjuk, hogy 2023-ban a keresők (a NAV járulékadatbázisában lévők számának arányában) 7,9 százaléka bruttó 280-300 ezer forintot keresett. Abban az évben, mint fentebb írtuk is, a garantált bérminimum esett ebbe a kereseti skálába. Tehát elmondható, hogy a legtöbben, a keresők majd 10 százaléka a garantált bérminimumból élt Magyarországon.

A második legnagyobb keresői tömeg a 220-240 ezer forintos volt, abban az évben a minimálbér esett ebbe a tartományba. A keresők 5,1 százaléka szerepelt itt. Összesítve ez azt jelenti, hogy

a hazai keresők 13 (!) százaléka vagy minimálbért, vagy garantált bérminimumot keresett Magyarországon tavalyelőtt.

Hogyan zárjuk összébb a bérollót?

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke lapunknak azt mondta: szerinte él egy hamis vágy a magyar dolgozókban minden olyan alkalomkor, amikor a minimálbért sikerül megemelni. Hozzátette, hogy Magyarországon a bérolló különösen nagyra nyílt a minimálbért, illetve a legnagyobb havi összegeket keresők között.

A MASZSZ természetesen állandóan arra törekszik, hogy évről-évre nőjön a minimálbér, annak ellenére is, hogy önmagában ez a bérintézmény nem tudja megoldani a kisebb keresetűek felzárkózását. Létezik egy olyan tévhit, vagy inkább vágy a minimálbérről, hogy annak megemelése automatikusan feljebb tornássza a béreket minden szegmensben és bérsávban dolgozónak, de ezt nem így működik. Érdekesség egyébként, hogy Magyarországon az egész kontinensen talán a legnagyobb a bérszakadék a minimálbért keresők és a legmagasabb bérsávban dolgozók jövedelmi tizede között - körülbelül tízszer annyit keres utóbbi dolgozó, mint a minimálbért kézhez kapók. A problémát az is mutatja, hogy míg Németországban, vagy Ausztriában a fizikai dolgozók még négyszer annyit keresnek, mint a hazai kollégáik, addig a felsővezetők már „csak” kétszer annyit keresnek ott, mint itthon. Ez is azt mutatja, hogy az olló ott kevésbé nyitott

- fogalmazott az elnök. Arra pedig, hogy az államnak milyen érdeke fűzödne a bérek általános emelkedéséhez és az olló lassú, de biztos összébb záródásához, szintén logikus választ adott.

Természetesen magának az államnak is lehetne az az érdeke, hogy az alacsonyabb keresetűek bérét is egyre feljebb vigyük, hiszen akkor az adóbevétel - a személyi jövedelemadón keresztül - is növekedne, ráadásul a rég vágyott fogyasztási mérőszámok is emelkedni tudnának. Jelenleg az a helyzet, hogy a kisebb keresetűek bérnövekménye ugyan megjelenik a fogyasztásban - hiszen muszáj, hogy a létfenntartásra költsék - míg a magasabb keresetűeknél ez inkább a megtakarításokat gyarapítja. Amikor azonban a szakszervezeti oldal megpendíti a bérfelzárkózást, akkor a vállalkozások készen állnak a válasszal: attól félnek, hogy rengeteg vállalat csődbe mehet. A helyzet viszont az idei előrejelzések alapján az, hogy ez a veszély nem a nagy cégeket, sokkal inkább a kkv-kat fenyegeti, őket viszont erősen. Itt pedig visszatértünk egy másik kérdéshez: el tudnak-e majd azok a dolgozók helyezkedni, akik jelenleg kkv-alkalmazottak, de 2025-ben tönkremehet a munkahelyük?

- mondta erről Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke.

Ez volna a kapitalizmus farkastörvénye?

Mészáros Melinda, a LIGA Szakszervezetek elnöke azt mondta lapunknak, hogy szerinte némileg meglepő bérfelzárkóztatás zajlik az országban: nem csak az eddig keveset kereső tanárok, hanem a közszféra dolgozói is számíthatnak arra, hogy hamarosan több pénzt vihetnek haza.

A közszektorban, valamint az állami tulajdonú társaságoknál - az elmúlt időszak bérhelyzetét tekintve - mindenképpen meglepő az a tendencia, hogy egyre több pénzt keresnek az ott dolgozók. Persze nem minden szegmensben van ez így, hiszen a szociális szektorban például nem történt bérrendezés, de a közoktatásban dolgozók, vagy például a vízügyesek esetében már elindult a bérfelzárkóztatás. A kormányzat már korábban felvázolt egy béremelési pályát, és ezt látjuk most beérni - csak a vízügyes dolgozók 30 százalékos béremeléssel számolhatnak

- fogalmazott Mészáros Melinda. Ugyanakkor persze hozzátette, hogy a szakszervezeti oldal látva látja a bérolló egyre nagyobbra nyílását - csak éppen a piacgazdaság törvényei némileg megkötik mindenkinek a kezét.

A kapitalista gazdaságmodellben mindig is voltak és vannak jobban, illetve kevésbé jobban fizetett munkakörök, ez egy olyan helyzet, ami állandónak mondható. Nem meglepő módon a piacképesebb, vagy akár magasabb képzettséget igénylő munkakörök, illetve sok helyen a hiányszakmák azok, amelyekkel jól lehet keresni. Az persze már egy igen komoly szociális kérdés, hogy azok, akik a minimumfizetést keresik, tudnak-e tisztességes megélhetést elérni ebben a bérsávban dolgozva? Itt viszont már komoly problémát okoz, hogy pont a tavalyelőtt elszállt inflációs időszak után az árak nem mentek vissza az azt megelőző szintre, hanem gyakorlatilag megmaradtak, míg a keresetek emelése nem követte ezt a drágulási ütemet

- tette még hozzá az elnök.

Miért nem lép közbe a kormány?

Sokkal pesszimistább képet festett kérdésünkre Molnár László, a GKI Gazdaságkutató Intézet vezérigazgatója. Úgy véli, hogy a kormány nemhogy a megoldást keresné, hanem valamennyire saját maga is generálja azt, hogy a kisebb keresetűek egyre nehezebben jönnek ki a fizetésükből.

Elég idevenni a hatalmas beruházások, például a Debrecenben felépült BMW-, illetve a Szegeden előkészületben lévő BYD-gyár esetét. Ezek a beruházások sok százmilliárd forintba kerülnek, ráadásul minden esetben építenek a közelbe akkugyárat is, ami újabb százmilliárdokba kerül. Amikor ez a pénz ezekre elmegy a költségvetésből, természetesen szinte kizárja annak az esélyét, hogy valamilyen állami szintű bérfelzárkózási terv egyáltalán elinduljon

- mondta Molnár László. Emellett kitért arra is, hogy a szociális helyzet minden nappal egyre rosszabb lesz, ha nem sikerül jelentős béremeléseket kieszközölni - és ehhez még csak nem is szükséges a minimálbéres bérsávig lemennünk.

Folyamatosnak nevezhető a középosztály lecsúszása, akik bár jobban keresnek a minimálbérnél, de többek között a folyamatos drágulás egyszerűen kiveszi a pénzt a zsebükből. Bár valamennyi megtakarításuk van, a legritkább esetben van az, hogy akár egy néhány százezres kiadást is megengedhessenek maguknak, amennyiben az feltétlenül szükségessé válna - és egy hűtőszekrény, vagy más háztartási kisgép hirtelen meghibásodása máris előidézhet egy ilyen helyzetet. Gond az is, hogy a középosztálybeli családoknál már az sem fér bele, hogy az egyik kereső akár több hónapon át ne vigyen haza pénzt - a tartalékokat mostanra vagy felélték, vagy egyenesen nem is volt nekik. A lecsúszás ráadásul egész pontosan követhető azon is, hogy a kiskereskedelmi forgalom igen jelenősen visszaesett mostanra

- zárta gondolatait Molnár László.