Óriási hír! Vége az önkényes áfavisszatartásnak?

A C-324/11. sz. Tóth ügy háttere az volt, hogy egy egyéni vállalkozó fővállalkozók megrendelésére végzett építőipari tevékenységet. A munkák elvégésébe alvállalkozóként bevont egy másik egyéni vállalkozót is. Az alvállalkozónak ugyan az építési naplók szerint több munkavállalója is volt, de később az adóhatóság megállapította, hogy a munkásokat feketén foglalkoztatta, és adót sem fizetett. Ezért az alvállalkozó vállalkozói igazolványát visszavonták.

Az alvállalkozó munkáját igénybe vevő egyéni vállalkozó az előbbi által kiállított számlák után le kívánta vonni az áfát, az adóhatóság azonban adóhiányt állapított meg, mivel a levonás alapjául bemutatott számlák nagy részének kiállításakor az alvállalkozó már nem volt egyéni vállalkozó, és így adóalany sem. A többi számla tekintetében az adóhatóság kijelentette: bejelentett munkavállalók hiányában nem bizonyítható, hogy a számlák alapjául szolgáló munkákat az alvállalkozó végezte el.
Az ügy eljutott a Legfelsőbb Bíróságig (a Kúria jogelődjéig), amely tavaly szeptemberben Luxembourghoz fordult az uniós áfaszabályok megvilágítását kérve.

A luxembourgi testület kimondta azt is: az adóhatóság azon az alapon sem tagadhatja meg az áfa levonását, hogy a számlakibocsátó nem jelentette be a munkavállalóit - kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy a számla befogadója tudta vagy tudnia kellett volna, hogy a levonás alapjául szolgáló ügyletre adócsalás céljából került sor. A számla befogadójától olyan indokkal sem tagadható meg az adólevonási jog gyakorlása, hogy az nem ellenőrizte a számlakibocsátó tevékenységének szabályszerűségét. A bíróság nyomatékosította: ezen ellenőrzés elvégzése nem a számla befogadójának, hanem az adóhatóságnak a feladata.

Az unió bírósága megállapította, hogy az uniós áfa-irányelv értelmében adóalanynak minősül minden olyan személy, aki bármely gazdasági tevékenységet bárhol önállóan végez, tekintet nélkül annak céljára és eredményére. Ebből nem következik, hogy az adóalanyként való elismerés feltételéül lehetne szabni azt, hogy a gazdasági tevékenység folytatásához valamely hatóság az engedélyét adja. Következésképpen az adóhatóság nem tagadhatja meg az adólevonási jog érvényesítését pusztán azzal az indokkal, hogy a számlakibocsátó nem rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal.

Vajon most mit lép a NAV?

Mint arról a Pénzcentrum.hu is beszámolt, az Európai Bíróság június 21-én ítéletet hozott két magyarországi vállalkozás ügyében a Jász-Nagykun-Szolnok, illetve a Baranya Megyei Bíróság által kért előzetes döntéshozatali kérelmek tárgyában. A bíróság kimondta: az adóhatóság általános jelleggel nem követelheti meg a vállalkozástól, hogy ellenőrizze, a korábban teljesített ügyletekkel kapcsolatban nem történt szabálytalanság vagy csalás. Az adóhatóság feladata ugyanis az adóalanyoknál az ahhoz szükséges ellenőrzések elvégzése, hogy felderítse az adóval kapcsolatos szabálytalanságokat, illetve csalásokat, valamint hogy az azokat elkövető adóalanyokkal szemben szankciókat alkalmazzon. Vagyis az adóhatóság nem háríthatja át saját ellenőrzési kötelezettségét az adóalanyokra, és nem tagadhatja meg tőlük a levonási jog gyakorlását.

A NAV az Európai Bíróság korábbi ítéletét úgy értelmezte, hogy az a nemzeti bíróságok által feltett kérdésekre adott választ, és nem hozott döntést a konkrét ügyekben. Ezzel szemben Magyar Gábor ügyvéd, az európai uniós jog szakértője a Pénzentrum.hu kérdésére leszögezte: az EB ítélete nem elvi állásfoglalás, hanem kötelező érvényű; mind az adóhatóságnak, mind a bíróságoknak alkalmazniuk kell.

Lapunk a júniusi EB-ítéletet követően megírta, hogytovábbra is sorra tagadja meg a vállalkozásoktól az adóhatóság az általános forgalmi adó (áfa) levonását az eladónál megállapított szabálytalanságra hivatkozva olyan esetekben is, amelyekben a számla kibocsátója megfizette az áfát. Cikkünkben konkrét példát is bemutattunk. Az adóhatóság válaszul nyilatkozatot tett közzé internetes honlapján a Pénzcentrum.hu-n 2012. augusztus 2-án megjelent, "Ide lő az adóhatóság: Te is beleszaladhatsz" című cikkünk kapcsán. Újabb cikkünkben egy konkrét példán keresztül ismét bemutattuk, hogyan szaladhatnak bele vétlen adózók a NAV csapdájába.

KATTINTS! Dúl az áfaháború! Itt a konkrét példa, hová csap a NAV

Az unióba kereskedők is fellélegezhetnek?

A Pénzcentrum.hu korábbi cikksorozatában az uniós tagállamokba értékesítő gabonakereskedők kálváriáját mutatta be. Ennek egyik gyöngyszeme a Legfelsőbb Bíróság (új nevén Kúria) tavaly novemberi ítélete, amellyel lényegében áldását adta arra a gyakorlatra, amelynek révén - piaci szereplők véleménye szerint - sok esetben a csalásban vétlen eladókkal fizetteti meg az adóhatóság a hiányzó áfát a felszívódott kereskedő, fuvarozó és importáló cégek képviselői helyett.

OLVASD EL korábbi cikkünket a témában: Vétlen adózókra is lesújthat a NAV - Te is pórul járhatsz

Az Európai Bíróság ma nyilvánosságra hozott ítélete nyomán felcsillanhat a remény azon vállalkozások számára is, amelyeket korábban amiatt marasztalt el az adóhatóság, mert a másik uniós tagállambeli vállalkozásról kiderült: nem szabályszerűen működött, nem fizette meg az adót. Ebből azt a következtetéseket vonta le a magyar adóhatóság, hogy a hazai vállalkozás adócsalásban vett részt, az áruja el sem hagyta az országot. A hatóság figyelmen kívül hagyta az aláírt, lepecsételt nemzetközi fuvarokmányokat is.

Az Európai Bíróság a Mecsek Gabona nagykereskedelmi társaság ügyében hozott ítéletében a magyarországi bíróság előzetes döntéshozatali eljárási kérelmében felvetett kérdéseire a következő válaszokat adta: az áfa-mentesség megtagadható valamely másik uniós tagállamba szánt terméket értékesítő társaságtól akkor, ha a társaság nem bizonyította, hogy a közösségen belüli termékértékesítés történt. Akkor viszont, ha ez a társaság benyújtotta az erre vonatkozó bizonyítékokat, és jóhiszeműen járt el, az áfamentesség nem tagadható meg tőle azzal az indokkal, hogy a vevő valójában nem szállította a termékeket a feladás helye szerinti tagállamon kívülre - áll az Európai Unió bíróságának csütörtökön közzétett magyar vonatkozású ítéletében.

A hozzáadottérték-adóról szóló uniós irányelv értelmében az olyan terméknek valamely tagállamban történő értékesítése, amit egy másik tagállamban adtak fel, mentes az áfa alól az első államban. Ilyen esetben a vevőnek kell megfizetnie az áfát a termékek rendeltetési helye szerinti államban.

A Mecsek Gabona nagykereskedelmi társaság 2009 augusztusában egy olasz társaság részére ezer tonna repcét értékesített, amit a szerződés értelmében a vevőnek egy másik tagállamba kellett szállítania. Az árut a Mecsek Gabona magyarországi telephelyén adták át a vevőnek, az olasz társaság pedig egy olaszországi címről postai úton küldött vissza az eladó részére több CMR-fuvarlevelet, amelyek igazolták a repce Magyarországon kívülre történő elszállítását.

A Mecsek Gabona úgy ítélte meg, hogy áfamentes termékértékesítés történt, nem számított fel áfát a vevővel szemben a számlában, és azt nem fizette meg a magyar adóhatóság részére. Az olasz adóhatóság azonban megállapította, hogy a vevő társaság nem volt fellelhető, és soha nem is fizetett áfát Olaszországban. Ezért 2010 januárjában az olasz társaság olasz adó-azonosítószámát visszamenőlegesen törölték a nyilvántartásból, aminek alapján aztán a magyar adóhatóság úgy ítélte meg, hogy a Mecsek Gabona által értékesített repcét nem is szállították el a másik tagállamba, ezért a szóban forgó ügylet nem minősült áfamentes közösségen belüli termékértékesítésnek. A Mecsek Gabonát az áfa, továbbá adóbírság és késedelmi pótlék megfizetésére kötelezték.

A magyar vállalat bíróságra ment, az pedig Luxembourghoz fordult az uniós jog értelmezés végett. Az EU legfőbb bírói testülete megállapította: mivel a hozzáadottérték-adóról szóló uniós irányelv nem írja konkrétan elő, hogy milyen bizonyítékok szükségesek a közösségen belüli termékértékesítés megtörténtének igazolásához, azt a tagállamoknak kell maghatározniuk, tiszteletben tartva a jogbiztonság és az arányosság elvét. Ugyanakkor valamely tagállam nem követelheti meg az adóalanytól, hogy bizonyítsa, az áru ténylegesen elhagyta a tagállam területét - mondta ki a luxembourgi taláros testület. A vázolt ügyben a magyar bíróságnak meg kell vizsgálnia, hogy a Mecsek Gabona a magyar jog és a szokásos gyakorlat alapján eleget tett-e a bizonyítás terén őt terhelő kötelezettségeknek.

Az EU Bírósága ugyanakkor hangsúlyozta: a közösségen belüli ügylethez kapcsolódó áfa-mentességet meg kell tagadni az eladótól, amennyiben tudta, vagy tudnia kellett volna, hogy ezzel az ügylettel a vevő által elkövetett adócsaláshoz járult hozzá, és nem tett meg minden, tőle telhető ésszerű intézkedést a csalás megakadályozása érdekében.

Az Európai Bíróság mai ítéletei megerősítik a júniusi döntéseiben már meghatározott irányvonalat: ez a számlabefogadó oldalán csökkenti a kitettséget, illetve kockázatot azáltal, hogy amennyiben a számára közvetlenül vagy közvetve értékesítőnél, szolgáltatásnyújtónál a hatóságok különféle rendellenességeket tárnak fel, akkor ezek önmagukban, automatikusan nem róhatók fel a számla befogadójának - hangsúlyozza blogbejegyzésébenHegedüs Sándor, az RSM-DTM partnere.

A szakértő úgy látja: mindezek alapján mind a jogalkotásnak, mind az ellenőrzési gyakorlatnak valószínűsíthetően új irányokat kell meghatározni annak érdekében, hogy a kétségtelenül jelen lévő visszaéléseknek a friss ítéletek ismeretében is gátat tudjon vetni.