Ide lő az adóhatóság: Te is beleszaladhatsz

Nem kíván letérni az adóhatóság a kitaposott útról, sorra hozza határozatait, amelyekben mondvacsinált okokra hivatkozva fosztja meg a vállalkozásokat áfalevonási joguktól - állítja tapasztalatai alapján Angyal József okleveles adószakértő, amit a következő esettel támaszt alá:

Egy mezőgazdasági termelő egy kereskedőn keresztül értékesítette a gabonáját, amit azonban nem a kereskedő, hanem a tőle vásárló vevő szállított el. A NAV nemrégiben hozott határozatában hiteltelennek minősítette a termelőnek a kereskedő részére kiállított számláját arra hivatkozva, hogy kettőjük között nem történt szállítás. Emiatt a kereskedőnél adóhiányként állapította meg a levont áfát annak ellenére, hogy annak összegét a termelő és a kereskedő is megfizette.

Vagyis az adóhatóság a termelő által kibocsátott számlát hitelesnek minősítette akkor, amikor fizetendő áfáról volt szó, és fiktívnek, amikor levonhatóról. Ez azt jelenti, hogy kétszeres (halmozott) áfabevételhez jut a költségvetés, ami ellentétes az uniós áfa- (hozzáadottérték-adó) irányelvvel - vélekedik az adószakértő. Ráadásul (a nem létező) adóeltitkolásra hivatkozva 50 százalékos adóbírságot és késedelmi pótlékot is megállapított az adóhatóság. Angyal József meggyőződése, hogy azokban az esetekben, amikor a számla kibocsátója megfizeti a forgalmi adót, fel sem merülhet az áfacsalás, így nem korlátozhatja az adólevonási jogot az adóhatóság.

Mint arról a Pénzcentrum.hu is beszámolt, az Európai Bíróság június 21-én ítéletet hozott két magyarországi vállalkozás ügyében a Jász-Nagykun-Szolnok, illetve a Baranya Megyei Bíróság által kért előzetes döntéshozatali kérelmek tárgyában. A perekben érintett egyik cég akácrönköket szerzett be. A rönkök értékesítője ugyan az áfát rendben megfizette az értékesítés után, azonban a nála lefolytatott vizsgálat során a rönkök eredetét nem tudta a beszerzésükről szóló számlával igazolni. Az adóhatóság ezért megtagadta az értékesítés során felszámított áfa levonását a vevő cégnek, mert megítélése szerint a beszállító az ügyletet a számlán megjelölt módon megvalósítani nem tudta, hiszen a rönkökkel nem rendelkezhetett.

A másik ügyben egy építőipari vállalkozó volt a panaszos fél. Az adóhatóság az ellenőrzés során megállapította, hogy az árvízvédelmi munkálatok során építési munkát végző fővállalkozó alvállalkozói követtek el több szabálytalanságot, illetve volt olyan alvállalkozó, amelyik már nem volt fellelhető az ellenőrzéskor. A magyar adóhatóság ugyan nem vonta kétségbe, hogy a kérdéses árvízvédelmi munkákat ténylegesen elvégezték, azt viszont vitatta, hogy azt az alvállalkozók az általuk kibocsátott számlákon feltüntetett módon teljesítették. E számlákról az adóellenőrök megállapították, hogy azok nem a teljesítés valós körülményeit tükrözik, ezért fiktívek, így adólevonási jog nem alapítható rájuk

Az uniós bíróság ítéletében leszögezte: az adóhatóság nem kérdőjelezheti meg szisztematikusan az áfa levonásához való jogot, és nem háríthatja át saját ellenőrzési kötelezettségét az adóalanyokra. A NAV feladata ugyanis, hogy felderítse az adóval kapcsolatos szabálytalanságokat, illetve csalásokat, valamint, hogy az azokat elkövető adóalanyokkal szemben szankciókat alkalmazzon.

Csak akkor lehet, és kell is megtagadni az áfalevonási jogot, ha az adóhatóság objektív körülmények alapján bizonyítja, az adóalany - akinek az áfa levonását megalapozó terméket értékesítették, illetve szolgáltatásokat nyújtották - tudott, vagy tudnia kellett volna arról, hogy az ügylettel az eladó, a szolgáltató, vagy valamely korábban eljáró gazdasági szereplő által elkövetett adócsalásban vesz részt.

Szelektálja az ítélet megállapításait a NAV

A NAV az EB-döntés után mindössze annyit közölt az MTI-vel, hogy a jogerős magyar bírósági ítéletek ismeretében alakítja majd ki álláspontját a vitatott áfa-levonásokról. Az adóhatóság értelmezése szerint az Európai Bíróság a nemzeti bíróságok által feltett kérdésekre adott választ, és nem hozott döntést a konkrét ügyekben.

Az EB ítélete kötelező érvényű; mind az adóhatóságnak, mind a bíróságoknak alkalmazniuk kell - nyilatkozta lapunk kérdésére Magyar Gábor ügyvéd, az európai uniós jog szakértője. Minden magyar bíróságnak kötelező alkalmaznia az EU áfa-irányelvét, s az uniós jog fényében kell megvizsgálnia a magyar jogszabályokat. Az irányelv a célokat határozza meg, a tagállamok feladata, hogy azt biztosító nemzeti jogszabályokat alkossanak, amelyek a gyakorlatban is érvényre juttatják az uniós célt.

A magyar áfaszabályozás egyértelműen fogalmaz, az abban foglaltak megfelelnek az uniós irányelvnek - hangsúlyozza Angyal József. Az adószakértő szerint itt fontos megjegyezni, hogy az ítéletben még a 2007. december 31-ig hatályos áfatörvényben foglaltakat boncolgatja az EB, azóta viszont már jelentősen megváltozott a jogszabály. A 2008. január 1-től hatályos törvényben már nem szerepel az a rendelkezés, amely szerint kellő körültekintéssel kell eljárnia a vállalkozónak ahhoz, hogy az adóhatóság ne korlátozhassa áfalevonási jogait.

A hatályos törvény fő szabálya szerint abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany - ilyen minőségében - a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany rá áthárított. Ennek tárgyi feltétele az adóalany nevére szóló, az ügylet teljesítését igazoló számla.

Akár az államot is be lehet perelni

Nagy kérdés, hogy az ítéletet követően mit tesznek a magyarországi döntéshozók? Angyal József és Magyar Gábor egyetértenek abban, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumnak utasítania kellene az adóhatóság elnökét, hogy a napi ellenőrzési és hatósági gyakorlatában alkalmazza az EB ítéletét. Elvárható lenne továbbá, hogy a Kúria nyilatkozzon, kötelező érvényűnek tekinti az EB-ítéletet.

Amennyiben az abban foglaltakat esetleg a bíróságok sem hajlandóak tudomásul venni, akkor két lehetőség marad: be lehet perelni a magyar államot a bíróságok által okozott kár megtérítése érdekében. Ehhez előzetesen ki kell meríteni a magyar bíróságok előtti jogorvoslati lehetőségeket. Végső esetben bárki az Európai Bizottsághoz is fordulhat arra hivatkozva, hogy az állam asszisztál a törvénysértésekhez, nem gondoskodik az uniós jog betartásáról, emiatt bárki, akár az ügyben egyáltalán nem érintett személy is kötelességszegési eljárást lindíthat - magyarázza Magyar Gábor.

Vitatja az adóhatóság az általános érvényű jogorvoslati lehetőséget

A nagy sajtóvisszhangot követően közleményt adott ki a NAV, amelyben nehezményezte, hogy néhány cikk úgy állítja be az EB döntését, mintha az a magyar adóhatóság eddigi áfa-ellenőrzési gyakorlatát minősítette volna jogsértőnek. A NAV szerint az Európai Bíróság az uniós jogot értelmezte, nem foglalt állást a magyar adóhatóság gyakorlatára nézve. A közleményben az adóhatóság mondatokat ragad ki az ítéletből, figyelmen kívül hagyva, hogy azok milyen szövegkörnyezetben helyezkednek el.

Az EB valóban megállapítja, hogy "nem ellentétes az uniós joggal, ha az adóhatóság megköveteli az adózótól, hogy tegyen meg minden tőle ésszerűen elvárható intézkedést annak érdekében, hogy az általa teljesítendő ügylet ne vezessen adókijátszáshoz". Ezt a megállapítást azonban kiegészíti egyebek között azzal, hogy az adóalanytól elvárható intézkedések az adott ügy körülményeitől függnek, és az adóhatóság általános jelleggel nem követelheti meg az adóalanytól, hogy ellenőrizze, a számla kibocsátója adóalany-e, rendelkezik-e az értékesített termékekkel, képes-e azok szállítására, eleget tesz-e áfabevallási és -fizetési kötelezettségének. Emellett nem lehet a számlán kívül egyéb más, az ügylet teljesülését igazoló iratokat elvárni.

Az ítélet végén a következő határozatot közli az EB: az uniós irányelvvel ellentétes"az olyan nemzeti gyakorlat, amely szerint az adóhatóság megtagadja a levonási jogot azzal az indokkal, hogy az adóalany nem győződött meg arról, hogy a levonási joga gyakorlásának alapjául szolgáló termékekre vonatkozó számla kibocsátója adóalanynak minősül-e, rendelkezik-e a szóban forgó termékkel, és képes-e azok szállítására, illetőleg, hogy héa (hozzáadottérték-adó, vagyis áfa - a szerk.) bevallási és -fizetési kötelezettségének eleget tesz-e, illetve azzal az indokkal, hogy az említett adóalany az említett számlán kívül nem rendelkezik más olyan irattal, amely bizonyítaná az említett körülmények fennállását, jóllehet a 2006/112 irányelvben a levonási jog gyakorlása vonatkozásában előírt valamennyi tartalmi és formai követelmény teljesült, és az adóalanynak nem volt tudomása az említett számlakibocsátó érdekkörében elkövetett szabálytalanságra vagy csalásra utaló körülményről".

A NAV közleményében vitatja, hogy az EB-ítéletből általános következtetést lehetne levonni arra vonatkozóan, hogy az adóhatóság hasonló elmarasztaló határozataival sújtott adózók adott esetben megalapozottan élhetnének utólagos jogorvoslattal. Angyal József megítélése szerint viszont egyértelműen jogsértő az adóhatóság határozata azokban az ügyekben, amelyekben úgy korlátozta az adólevonási jogot, hogy a számlakibocsátó megfizette az áfát. "Egy percig ne gondolkozzon a jogorvoslati kérelem benyújtásán a vállalkozás, ha olyan számlára alapozza az adólevonási jogát, amelynek az áfatartalmát az eladó megfizette" - hangsúlyozza.

Perújítást lehet kérni azokban az ügyekben, amelyekben bíróság, illetve a Legfelsőbb Bíróság (vagy utódszerve a Kúria) elmarasztaló ítéletet hozott. A bíróság által elbírált ügyekben nemcsak a normál elévülési időn belül, hanem akár 2004. május 1-ig, az uniós csatlakozásunk idejéig visszamenőlegesen vitatni lehet a bírósági ítéletet. Ennek oka, hogy a bírósági eljárás ideje alatt nyugszik az elévülés, vagyis ennyivel meghosszabbodik annak ideje. A perújításban az EB ítéletére kell hivatkozni, amely új ténynek, körülménynek számít, amelynek ismeretében az adott ügyben más bírósági döntés születhetett volna - ecseteli az adószakértő. A perújítási kérelem beadására nincs túl sok idő: az új tény, körülmény tudomásra jutásától, vagyis jelen esetben az EB-ítélet június 21-ei kihirdetésétől számított fél éven belül, legkésőbb karácsony előtt lehet benyújtani - hívja fel a figyelmet Angyal József.

Felügyeleti intézkedést kérhetnek az adóhatóságtól azok az adózók, akik korábban tudomásul vették a NAV határozatát, és nem támadták meg bíróság előtt, illetve azok, amelyekkel szemben még zajlik az adóvizsgálat. Az eljárást azokban az ügyekben lehet kérni, amelyek az elévülési időn belüli időszakot érintenek, vagyis a 2007. vagy az azt követő éveket érintik.