Te is beleszaladhatsz a NAV csapdájába - ez lehet az oka?

A jelenleg hatályos jogszabályok szerint szinte bárki lehet vezető az adóhatóságnál. Az Országgyűlés előtt lévő törvénymódosítás valamelyest szigorítaná a rendelkezéseket. Az előterjesztés szerint alapesetben vezetői kinevezést csak felsőfokú iskolai végzettségű, jogi vagy közigazgatási szakvizsgával rendelkező kormánytisztviselő kaphat. A szakvizsga sincs azonban kőbe vésve. Ha a kinevezendő kormánytisztviselő még nem rendelkezik vele, akkor két éve van rá, hogy megszerezze, de arra is lehetőséget adna a törvény, hogy az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság elnöksége mentesítse a kötelezettség teljesítése alól.

Nem szerepel ugyanakkor a törvényjavaslatban, hogy a vezetőknek adóügyi végzettséggel kellene rendelkezniük. Különösen meglepő ez azoknál az osztályvezetőknél, főosztályvezetőknél, akik konkrét adóügyekben első és másodfokon is eljárnak, határozatokat hoznak. A törvény szerint egyébként a NAV elnökének és elnökhelyetteseinek sem kell adóügyi végzettséggel rendelkezniük. A NAV elnökévé jogi vagy közgazdasági felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező magyar állampolgár nevezhető ki, elnökhelyettes pedig szintén jogi, közgazdasági vagy szakirányú felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy lehet.

Az Európai Bíróság múlt csütörtökön hozott ítélete is rávilágít az adóhatóság szakmai hiányosságaira. Mint azt a Pénzcentrum.hu megírta, jogsértő a magyar adóhatóság eddigi áfa-ellenőrzési gyakorlata. Nem tagadható meg ugyanis az áfalevonási jog egy vállalkozástól arra hivatkozva, hogy a beszállítójánál szabálytalanságot találtak a revizorok. Szakértők szerint az évek óta tartó téves joggyakorlat miatt az ítélet lavinát indíthat el. Minden olyan cég kérheti adólevonási jogának utólagos érvényesítését, amelynek az áfalevonási jogát az említett okokra hivatkozva tagadta meg az adóhatóság.

KATTINTS! Óriásit tévedett a NAV, itt a mentőöv a vétlen adózóknak

A NAV az EB ítéletére reagálva csak annyit kívánt közölni, hogy a jogerős magyar bírósági ítéletek ismeretében alakítja majd ki álláspontját a vitatott áfalevonásokról. A NAV értelmezése szerint az Európai Bíróság a nemzeti bíróságok által feltett kérdésre adott választ, és nem hozott döntést a konkrét ügyekben.

Angyal József okleveles adószakértő szerint viszont az adóhatóság téved: ugyan a magyar bíróságok valóban állásfoglalást kértek a két konkrét ügyben, az EB viszont ítéletet hozott, amely kötelező érvényű a magyar bíróságokra nézve, vagyis nem hozhatnak azzal ellentétes döntést. Sőt, az ítélet után az adóhatóság sem ülhet karba tett kézzel. Az adózás rendjéről szóló törvény ugyanis kimondja:

"Ha az adóhatóság megállapítja, hogy a felettes szerv vagy a bíróság által még el nem bírált határozata (végzése) jogszabálysértő, a határozatát (végzését) az adózó terhére a határozat (végzés) jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül, az adózó javára az adó megállapításához való jog elévüléséig módosítja vagy visszavonja. A megállapításhoz, a visszaigényléshez való jog elévüléséig módosítja vagy visszavonja a határozatát (végzését) az adóhatóság akkor is, ha azt törvény előírja."

Fontos, hogy a törvény nem lehetőségként, hanem kötelezettségként írja elő, hogy az adóhatóságnak mit kell tennie az említett esetekben - hangsúlyozza Angyal József. Véleménye szerint az EB-ítélet nyomán egyértelmű, hogy azokban az esetekben, amikor a számlakibocsátó megfizette az áfát, fel sem merülhet az áfacsalás. Ha a számlakibocsátó nem fizette meg a forgalmi adót, akkor pedig minden esetben tisztázni kell, a befogadó tudott-e arról, hogy áfacsalásban vesz részt. Gyorsíthatná a hasonló ügyek elbírálását, ha a Nemzetgazdasági Minisztérium törvénymódosításban kötelező eljárási szabályokat írna elő, amelyeket be kellene tartania az adóhatóságnak. Angyal József azonban állítja: egyelőre mindenféle kontroll nélkül működik a NAV, az adópolitikáért felelős miniszter nem gyakorolja az art.-ban rögzített szakmai felügyeleti jogát.

Az adószakértő szerint kétféle módon lehetne növelni az adóhatóság szakmaiságát. Egyrészt az ellenőrzési és bevallási főosztályokon az osztályvezetői beosztáshozkötelezően elő kellene írni az adótanácsadói, a főosztályvezetőknek pedig az okleveles adószakértői végzettséget. A képesítések megszerzéséhez 2-3 év türelmi időt lehetne adni. A másik megoldás lehetne, ha szakmai felügyelet alá vonnák az adóhatóságot, és a másodfokú, jogerős adóhatósági határozatokat okleveles adószakértővel, vagy igazságügyi adó- és járulékszakértővel ellen kellene jegyeztetni.

Angyal József tapasztalatai szerint a jelenlegi ítélkezési gyakorlat egyáltalán nem biztosítja az állampolgárok számára az Alaptörvény XXVIII. cikkében rögzített jog gyakorlását, amely szerint:

"Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el."

Adóügyekben ugyanis első és másodfokon is az adóhatóság határoz, a bíróságokon pedig volt adóhatósági jogászok ítélkeznek, akik lesöprik az asztalról az igazságügyi adó- és járulékszakértői véleményeket - magyarázza.

Az Európai Bíróság ítélete nyomán felügyeleti intézkedést kérhetnek azok az adózók, amelyeknek jogerős adóhatósági határozattal lezárt ügyük van, de nem fordultak bírósághoz, illetve azok, amelyekkel szemben még zajlik az adóvizsgálat. Azokban az ügyekben, amelyekben bíróság, illetve a Legfelsőbb Bíróság (vagy utódszerve a Kúria) elmarasztaló ítéletet hozott, perújítást lehet kérni. A felügyeleti intézkedést a nemzetgazdasági miniszternél lehet kezdeményezni, az intézkedés iránti kérelem azonban csak ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő, vagy okleveles adószakértő ellenjegyzésével nyújtható be.

Angyal József ezt a rendelkezést ishibásnak tartja, mivel túlzottan tágan határozza meg a "szakértők" körét. A jogszabály szerint ugyanis egy válóperes ügyvéd ellenjegyzése is elegendő a felügyeleti intézkedéshez. Hozzátartozik a képhez, hogy az adószakértőknek sincs feltétlenül több közük az adóügyekhez. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis elég egy közgazdasági, jogi, könyvvizsgálói végzettség az adószakértői igazolvány kiváltásához, ha valaki azt állítja magáról, hogy ért az adóügyekhez, ír egy kérelmet a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, és a tárca azt jóváhagyja. Adótanácsadó viszont már csak az lehet, aki részt vesz egy kétéves OKJ-s képzésben. (Hozzátartozik a képhez, hogy a '90-es évek elején végzettség nélkül is adtak ki adótanácsadói igazolványokat.) Az okleveles adószakértői végzettséghez további egy év OKJ-s képzés, öt év szakmai gyakorlat, adóügyi témában írt szakdolgozat, és annak a megvédése szükséges.

Az említett végzettségek közötti különbséget úgy lehet szemléltetni, mintha egy kórházban a műtősfiú, a nővér, a szakorvos és a sebészprofesszor is megoperálhatná a beteget - magyarázza Angyal József.