Gátakra küldi a kormány a munkanélkülieket

"A gátépítés, a csatornatisztítás, a víztározó-építés nem a 21. századi technológiával történik Magyarországon, hanem közmunkában" - mondta május végén, a Tv2 Tények című műsorának adott interjújában Orbán Viktor miniszterelnök.

Ez a kijelentés támasztja alá a Szolgálat és Becsület (SzB) szolgálati nyugállományúak érdekvédelmi mozgalma honlapján közzétett konkrét projekteket, amelyeket a szervezet értesülései szerint közmunkában kíván megvalósítani a kormány. Katus Károly, a mozgalom ügyvivője a Pénzcentrum.hu érdeklődésére annyit kívánt elárulni, hogy szakmai körökből származó információkról van szó.

Három területen indulnak gigaberuházások

Az első a stadionok építése. A Puskás Ferenc stadiont a magyar finn Eb-selejtező (október 11.) után lebontják, majd egyből hozzákezdenek az új létesítmény felépítéséhez. Az új Puskás Stadion 60 milliárd forintba kerül. Kiemelt projekt a debreceni nagyerdei stadion megépítése is, amely 12 milliárd forintból készül el. A húszezres férőhellyel megálmodott objektum építésében 4000 közmunkás fog munkálkodni. A közmunkások az észak-kelet magyarországi és a központi régiókból jöhetnek csak.

A második nagy állami beruházási célkitűzés a víztározók építése. A Beregi-víztározó megépítésén egy év alatt 8000 közmunkást kíván foglalkoztatni a kormány. A közmunkások ide is kizárólag a kelet-magyarországi régiókból mehetnek. A víztározó beruházási költsége 260 milliárd forint.

A harmadik fő irány a gátak építése és a földvédelmi erősítés. A Kulcson nemrégiben megcsúszott löszfal megerősítése 2200 közmunkásnak ad munkát.

A budapesti Római-fürdő új gátjának megépítését 1800 közmunkás végzi el. A Szolnok-Csongrád közötti Tisza szakasz gátjain, mintegy 120 km-es kacskaringós védőmű-rendszeren 6500 közmunkás fog dolgozni. A főútvonalak felújításán (2012-ben közel 400-900 kilométeren) és az erdősítések művelésében (35 000 hektár) további 5500 fő közmunkás dolgozik a kiszivárgott tervek szerint.

Visszahívott nyugdíjas rendőrök irányíthatják a munkát

Az SzB értesülései szerint a közmunkásokat a visszahívott szolgálati nyugdíjas rendvédelmisek felügyelnék. A szakszervezetek és Pintér Sándor belügyminiszter között május közepén zajlott megbeszélésekről az érdekképviseletek által készített jegyzőkönyv szerint a miniszter úgy tájékoztatott, hogy a visszarendelt kollégákat könnyített szolgálatra osztanák be. Elsősorban szervezői munkát kellene végezniük, például a közfoglalkoztatás feladatkörében, illetőleg munkavezetői, felügyelői, irányítói munkakört tölthetnének be.

KATTINTS! Adóviperával üldözi a kormány a nyugdíjas rendvédelmiseket

A Szolgálat és Becsület értesülései szerint a debreceni stadionépítésnél 1300 visszahívott szolgálati nyugdíjas rendőr vesz majd részt a szervezési és közbiztonsági feladatok végrehajtásában. A Beregi-víztározó megépítésén 2500-an, a kulcsi löszfal megerősítésénél pedig 350-en teljesítenek majd szolgálatot. A Római-parti gáterősítést 150, a Tisza-gát építését 1200, a főútvonalak felújítását pedig 1400 nyugdíjasból aktívvá váló rendőr segíti majd.

Az aktívvá válóknak kötelező lesz majd átképzéseken részt venniük. A tisztek a Közszolgálati Egyetemre is beiratkozhatnak, hogy civil munkaszervezői és további humánerőforrás ismereteik legyenek.

Szakmunkára is alkalmasak a szolgálati nyugdíjasok

A mai nyugdíjas rendvédelmi állomány 80 százaléka szakmunkás végzettséggel is rendelkezik. A friss összesítés szerint a szolgálati nyugdíjasok 21 százaléka építőipari, 19 százaléka vasipari, 5 százaléka útépítési,- és közlekedés technikai, 23 százaléka mezőgazdasági szakember is egyben (szakmunkás, technikus).

Hat százalékuk pedagógus végzettségű, ebből valódi, civil pályán is elfogadható diplomával és gyakorlattal rendelkező nevelő, tanító és tanár aránya 1-2 százalék körül van. A nyugdíjasok 1,5 százaléka tanult mérnöki végzettségű, mintegy 250 fő jogi doktor, 38 fő pszichológus és 10-nél több tábori lelkész is erősíti a szolgálati nyugdíjasok hadát.

A MÓDOSÍTÁSOKAT IS TARTALMAZÓ TÖRVÉNY SARKALATOS PONTJAI:

Álláskereső az a személy, aki

- a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik

- oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat

- öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül

- elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik

- szerepel az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásában

Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki

- álláskereső

- az álláskeresővé válását megelőző öt éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, az eddigi 5 helyett 10 nap munkaviszonyra lesz szükség egy napi járadékhoz

- rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül

- munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani

Nyugdíj előtti álláskeresési segély illeti meg azt,

- akinek a kérelem benyújtásának időpontjában a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhtár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik

- rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül

- munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani

- az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően három éven belül elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt

- rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel

Megfelelő munkahely az álláskeresési járadékra vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülők számára:

- ha az egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas

- a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg - amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb - a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri

- a munkahely és a lakóhely közötti naponta - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg

- az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik

- megváltozott munkaképességű álláskereső esetében a munkahely akkor megfelelő, ha a munkahely és a lakóhely közötti naponta - a megváltozott munkaképességű álláskereső által igénybe vehető közlekedési eszközzel - történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg

Megfelelő munkahely az előbbieken kívül azoknak az álláskeresőknek, akik sem álláskeresési járadékot, sem segélyt nem kapnak:

- ha a foglalkoztatás közfoglalkoztatási jogviszonyban történik

- közfoglalkoztatásban a munkahely akkor is megfelelő, ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye között naponta történő oda- és visszautazás ideje tömegközlekedési eszközzel meghaladja a 3 órát, tíz éven aluli gyermeket nevelő nő, és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a 2 órát. Ekkor a közfoglalkoztatottat a lakóhelye és a munkavégzés helye között ingyen kell szállítani

- akkor is megfelelő a munkahely, ha a 4 órát meghaladja az oda-vissza utazás ideje. Ekkor a munkavégzés helyétől számított 20 kilométeres távolságon belül a foglalkoztatónak gondoskodnia kell az illetékes és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve által kiadott engedélynek megfelelő térítésmentes elhelyezésről, tisztálkodási és étkezési lehetőségről

- ha a munkavégzés a fent említett esetekben meghaladja a napi 4 órát, akkor a munkahelyen térítésmentesen napi egyszeri étkezést kell biztosítani